|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
|
|
2021-04-17 21:19:48, szombat
|
| |
| |
Kun Magdolna:
Voltál-e már úgy
Voltál e már úgy, hogy futni akartál,
nem nézni merre, nem tudni hova,
csak időn és téren át, valahogy túljutni,
oda, hol nem érhet senki nyomodba.
Voltál-e már úgy, hogy elnehezült szíved,
még sem tudtad kisírni a fojtó könnyeket,
csak hangtalanul ültél a szobasarokban,
hogy a néma zokogást ne hallhassák meg.
Voltál-e már úgy, hogy lelked törték meg,
mérhetetlen számú apró sebet ejtve,
ami sosem forrta össze magát Isten igazán,
mert újabb és újabb hegekkel lett telve.
Voltál-e már úgy, hogy te is érezted,
túlságosan szeretni soha nem szabad,
mert hiába teríted ki hó-tisztán a lelked,
ha arra újabb és újabb bakancsnyom tapad.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-22 22:11:54, hétfő
|
| |
| |
Kun Magdolna :
Mi marad belőlem
Mondd, mi marad meg belőlem neked,
ha elvágtáznak velem a gyors iramú szelek,
s ha nem leszek már más, csak levélroppanás,
mely próbálja túlélni a bakancstaposást.
Mondd, megmarad-e szívedben virágillatom,
halk sóhajjal belé dúdolt álmatag-dalom.
Azok a nyári lopott csókok, azok a téli ölelések,
mikről szép gondolatú versszavak mesélnek.
Mondd, meddig őrzöd meg kezem lágyságát,
összekulcsolt ujjainknak szilárd tartását,
szemem tekintetét, mely szemedben parázslott,
mikor ábrándos ajkunkon csókok nyoma látszott.
Mondd, sírsz-e értem párcsepp emlékező-könnyet,
melyek múltunk idejéből vulkánként kitörnek,
vagy végleg feledésre ítélsz néhány év után,
s mint kit sosem szerettél,úgy gondolsz majd rám..
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-03 23:29:25, kedd
|
| |
| |
Voltál-e már úgy
Voltál e már úgy, hogy futni akartál,
nem nézni merre, nem tudni hova,
csak időn és téren át valahogy túljutni
oda, hol nem érhet senki nyomodba.
Voltál-e már úgy, hogy elnehezült szíved,
s még sem tudtad kisírni a fojtó könnyeket,
csak hangtalanul ültél a szobasarokban,
hogy a néma zokogást ne hallhassák meg.
Voltál-e már úgy, hogy lelked törték meg
mérhetetlen számú apró sebet ejtve,
ami sosem forrta össze magát Isten igazán,
mert újabb és újabb hegekkel lett telve.
Voltál-e már úgy, hogy te is érezted,
túlságosan szeretni soha nem szabad,
mert hiába teríted ki hó-tisztán a lelked,
ha arra újabb és újabb bakancsnyom tapad.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-27 22:45:38, szerda
|
| |
| |
Kun Magdolna:
Visszavágyás
Mikor az ember átlépi az élet küszöbét,
és felsebzett sorsára könny-eső szitál,
hazavágyik hársillatú kicsi falujába,
ahol még szeretetről mesél a ház, a kert, a táj.
Odavágyik vissza, hol ismert volt az utca,
ismert volt a szomszéd, a szél-frissült határ,
s mindaz a megszokottá váló csendes nyugalom,
amiben ezer színt tetőzött a tél, az ősz, a nyár.
Odavágyik, hol a szó, dallam volt a szívnek,
ahol megbecsültek minden szép pillanatot,
ahol bűvös mesék világába hajókáztattak
a kukoricaháncsú fosztás-halmazok.
Mert a régi otthon szépségei élénk színben élnek,
nem hervaszthatja el az idő múlása,
hisz minden olyan emlék mit a szív magába vés,
tiszta fényt ragyog a jelen-árnyakba.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-03 17:21:08, vasárnap
|
| |
| |
Túl kevés egy élet
Jó volna, anyám, átölelni téged,
kendődre hinteni a vadvirágos rétet,
és csak nézni szelíden, mint csillan szemed,
mikor a tengernyi virág lágyan körbevesz.
Jó volna, anyám, hozzád bújni csendben,
hogy kötényed melegében újra érezhessem
azt az otthont adó fészket, mely egykor valaha
gyermekéveimnek volt boldog otthona.
Jó volna még, anyám, elmondani néked,
hogy hálám kifejezni túl kevés egy élet,
mert egy életbe nem fér bele az a szeretet,
amivel te megtöltötted szívem, lelkemet.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-02 20:48:24, hétfő
|
| |
| |
Kun Magdolna:
Némán fájva
Nem látsz bele szívembe, s nem tudhatod azt,
milyen mikor csendesen hal, csendesen szakad,
hisz a szív soha nem ejt panasz-szavakat,
akkor sem, ha könny áztatja a dobbanásokat.
A szív némán viseli a megbántásokat,
csak néha remeg meg egy-egy szó alatt,
csak néha törik el, mint az elnyűtt hegedű,
mely sírva játszotta - az élet-keserű -.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-24 17:51:51, péntek
|
| |
| |
Kun Magdolna:
Mindig azt bántjuk, akit szeretünk
Mindig
azt az embert bántjuk,
akit szeretünk,
akiért feláldoznánk,
megtagadnánk életünk,
ki hűséggel áll mellettünk,
ki nem hagy soha cserben,
kinek minden imájában
féltés szava rezzen.
Hogy miért őket bántjuk,
a Jóisten sem tudja,
talán mert a megbocsátás
szívükbe van forrva,
így ha megsértjük is lelküket,
számíthatunk arra,
a szeretet mi bennük él,
oly nagy mérvű erő,
mely a legsúlyosabb bántást is
mosolypercbe fonja. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-12-01 23:12:34, vasárnap
|
| |
| |
Kun Magdolna:
Advent első gyertyalángja
Advent első gyertyalángja legyen ma a béke,
apró gyermekszívek szépreményű éke.
Ráncos, fázós kézfejeknek forró meleg kályha,
szomorú arcocskáknak pihe-puha párna.
Advent első gyertyalángja legyen ma a mosoly,
ott is ahol szívfájdító nyomorúság honol,
hisz az Adventi gyertyákban fellobbanó láng,
koldusra és királyra is mennyei fényt ád.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-15 20:23:45, péntek
|
| |
| |
Mennyi az-az örökké
Oly könnyedén kimondjuk, örökké szeretlek,
bármi állja útját is az ígéreteknek,
és nem hagylak el akkor sem, ha reszkető kezed,
mély ráncokba gyűri az időéveket.
Oly könnyedén mondjuk, mi sosem változunk,
szívből jövő szavakat sosem másítunk,
mert azokban a szavakban benne van a lelkünk,
mely kiáll igazáért, ha már ígéretet tettünk.
Aztán egyszer csak az örökké egy pillanattá válik,
pillanattá melyen könnyek nyoma látszik,
azoké a könnyeké melyeket akkor fogunk sírni,
mikor a csalódás kínjával kell majd megbirkózni.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-15 20:17:12, péntek
|
| |
| |
Béke volna jó
Béke volna jó, Uram, egy szebb és jobb világ,
olyan világ, hol ismernék a szeretet szavát.
Ahol minden ember tudná milyen érzés az,
mikor beléd vetett hitünk virágot fakaszt.
Jóság kéne, Uram, mely a gonosz fölé nőne,
s akkor bizalommal nézhetnénk jövőink elébe,
és oly boldogan élhetnénk ezt a röpke életet,
mintha magunkénak tudnánk évezredeket.
Szív kellene, Uram, sok-sok embernek,
hogy megtöltsék érzelemmel a szívteleneket,
és megtanítsák nekik, az a bátor hős,
ki méltósággal hajol meg a szeretet előtt.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
2021. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
27 db bejegyzés |
| e év: |
319 db bejegyzés |
| Összes: |
4454 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 127
- e Hét: 127
- e Hónap: 5966
- e Év: 55569
|
|
|
Offline
