Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
2017.12.31
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Balla Ignácz
  2016-07-11 12:24:13, hétfő
 
  Balla Ignácz:

Vihar

Tarajló hullámóriások . . .
Ott messze egy gálya bukdácsol.
Minden bordája meg-megroppan
A zajló, dörgő hullámokban
S foszlányok lógnak árboczáról.

Harsogj csak tenger . . ! Mit tudod te,
Mi örvénylik az én lelkemben . . .
Mélységed, mind kimérve bölcsen,
Nem ismeretlen vad erőd sem,
Csak az én lelkem, az - ismeretlen!

Mit tudom én, hogy merről jöttem?
Mit tudom én, élek, nem élek?
Mit tudom én, mi vonzott hozzád?
Mit tudom én, lelkem mért vonzád?
Mit tudom én, él-e a lélek?

Mi is vagyok én? Jó-e? Rossz-e?
Vagy mindkettő közt botorkálok?
Magamnak is nagy ismeretlen,
Ki titkom soha meg nem fejtem:
A bűn nyűgöz le vagy az átok?

Mi is vagyok én? Gőgös? Büszke?
Vagy alázatos, makulátlan?
. . . Ó semmit sem tudok magamról!
- Csak azt tudom, tenger, viharzol
S a bünhődés les rám az árban.

Harsogj hát tenger . . ! És remegj te,
Kis ember-roncs .. . te törpe, gyáva!
Az ember ? . . Itt mily semmivé lett!
. . . Ez hát a nagy, dicső természet
Koronázatlan, nagy királya . . ? !

. . . S hogy elmerül szemem az árban,
Bár itt állok még kint a szirten,
Már úgy érzem, hogy ez a gálya
Elorzott vészthozó útjára
S én többé nem is állok itten . . .

Fekete - véres ez a gálya,
Mint az örök emberi vétek.
És véres felhők, gúnyos felhők,
Ezernyi bűnt és halált rejtők,
Hajtják, halálszirtek, felétek . . .

Az árban én is elenyészek.
A gálya már messze bukdácsol...
Minden bordája meg-megroppan
Az örvénylő vad hullámokban . . .
Hol áll meg? Hová megy? Hová? Hol?

Hullámhegyek most felcsapódnak.
És már sehol sincs az a gálya.
Sehol sincs élet . . . Sehol sincs ember.
Engem rabolt el most a tenger . . .
És zúg a vihar orgonája.

Mint óriási könnyes zápor
A sós ár hull, hull permetezve.
Asszonyszemek - mind láthatatlan -
Végnélküli nagy áradatban
Siratják itt az embert egyre . . .

Lelógnak véres felhőrongyok ... .
Fehér, habos a tenger árja.
. . . Ó te örök emberi átok!
Láthatlan asszonyóriások
Itt mosnak most téged tisztára . . .

1910.
 
 
0 komment , kategória:  Balla Ignácz  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 167 db bejegyzés
e év: 2205 db bejegyzés
Összes: 5340 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1255
  • e Hét: 1255
  • e Hónap: 54414
  • e Év: 430912
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.