Regisztráció  Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
x
  2011-05-19 20:52:18, csütörtök
 
  Gál Éva Emese
Fényhaza

Hazámmá váltom ezt az éjszakát
szőlőlugassal, tücsökcirpeléssel
itt, ahol egy égő rajzol határt,
hogy országként küzdjön a vaksötéttel,

mert csak e lompos, nyári éjszakán
találok erre az itthoni csendre,
amelyben elcsitul minden hiány,
ami rátaposott a végtelenre.

Míg a szél pengeti a lombokat,
és a holdfény szertecsurog a földön,
lugasom a világból kiszakad,
hogy saját fénykörébe börtönözzön,

és teremtett hazám rabja legyek.
Tán e kicsi világ nélkül hazátlan.
Gondolatok, fény, szőlőlevelek
kényszerítnek, hogy a határt lezárjam,

s a mindenség csak szomszédom legyen.
Mintha kiválni módomban is állna,
míg véges, és parányi életem
rendjének álom minden szabadsága!


 
 
0 komment , kategória:  Gál Éva Emese 1.  
x
  2010-11-01 09:17:29, hétfő
 
  Gál Éva Emese:

Ablak



A végtelen csak addig otthonom,
amíg nyithatom és bezárhatom,
hogy biztonságot nyújtson az az űr,
ami határtalan marad belül,

s csak szívünk galaxisával dobog.
Sejtekként ragyognak a csillagok,
hogy véges létünkben a végtelen
a hiány kiáltójele legyen.

Szaporodnak a gondok, mint a csend.
Egyre több csillag hamvad idebent,
s egyszer az égbolthoz nem lesz elég

a kívül-belül rekedt messzeség,
mintha a távlat bezárná magát.
Ablaktalan lesz az egész világ.


 
 
0 komment , kategória:  Gál Éva Emese 1.  
x
  2010-10-08 11:29:31, péntek
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..............20 13-05-21 12:39:49

Gál Éva Emese
A semmi lapjai


Most írom meg a semmi lapjait.
Egyszer ez lesz a legigazabb versem:
a lap hófehérsége úgy vakít,
mint nagy telek a lelkiismeretben,


s ahogy az űrt fölszántják a sorok,
megtelik a szó a csend illatával,
ami összetartja a távlatot,
és pusztulást is végtelennel árnyal,


mert tökéletlen minden ami van:
csak születni és elpusztulni képes,
s fényénél súlyosabb árnyéka van,
hogy magán túl mentse az ürességet.


Lehet égitest, lehet gondolat,
vagy a rét füveinek pengeéle,
bármi, mi a semmiből kiszakad,
hogy múló létezését végigélje,


számol a céltalanságával is.
Csak az értelem perel önmagáért,
nem hiszi el, hogy a léte hamis,
és tovább küzd egy értelmes világért,


míg egyszercsak a semmi lapjait
kezdi önmagából kiteregetni,
mintha rendre feladna valamit,
hogy végül ne maradjon, csak a semmi.

 
 
0 komment , kategória:  Gál Éva Emese 1.  
x
  2010-08-02 11:54:23, hétfő
 
  Gál Éva Emese
Sorskép

- Valamit elloptatok tőlem,
hogy szegényebbek legyetek.
Ebben a vers nélküli csöndben
ti maradtok a vesztesek! -

szólt az a senkiházi költő,
akire senki sem figyelt,
kopott volt már az emberöltő,
sóhajig taposott a kert,

és olyan arctalan a nemzet,
mint a pusztán a délibáb,
ami csalogat, biztat, kerget
mindent a semminél tovább,

és a semmin túl az irányok
medrében a gond megrekedt.
Hitek koldultak igazságot,
de a világ mind ékesebb,

és nyomorultabb volt. Az éden
minden regéből kikopott.
Bábelek imbolygó ködében
dőltek romba az otthonok.

A családtagokat szétseperték
cél nélkül hömpölygő szelek.
Dideregtek az üres esték,
velük fáztak az istenek.

Minden csak pénz volt már, és érdek:
rablás, politika, nyomor
között tengett az emberélet,
a lelke nem volt már sehol,

s míg a nagy Bábel, Európa
csöndben rabolta önmagát,
szótlankodott a nemzet sorsa,
a délibáb kanyargott tovább,

és az a senkiházi költő,
kinek még szíve volt a szó,
kikopott, mint a nyűtt felöltő:
viselni hiábavaló.
 
 
0 komment , kategória:  Gál Éva Emese 1.  
x
  2010-07-26 11:45:31, hétfő
 
  Szilágyiné Kőszegi Mária küldte az IWIW-en...... ........... ........... ........... ......#7163.2013. május 1

Gál Éva Emese - ERDÉLYI SZERELEM

Már zuhannunk sincs hová, kedvesem.
Rendre megcáfoltuk a messzeséget.
Nem távolít-közelít értelem:
egyetlen helyben hunynak ki a fények.

Nem volt kezdet, és nem lesz soha vég.
Létünk végtelen meghasonulást hoz,
mert a Teremtésben nem volt elég
méltóság egy fenséges pusztuláshoz.

Hát ne hidd, hogy égbe emel a szó,
ne hidd, hogy ringatnak az űri mélyek!
Minden áltatás csak arra való, hogy odázza a tehetetlenséget.

Odázzuk még? Ha nincs más értelem,
haljunk meg részletekben, kedvesem!

(1992)

 
 
0 komment , kategória:  Gál Éva Emese 1.  
x
  2010-05-15 20:37:39, szombat
 
  Gál Éva Emese

Versek

KÖTÉL

A látóhatár feszített kötél,
ráteregeti ruháit a távlat.
Csillagait háborgatja a szél,
s a gondolatok ruhátlanul fáznak,

mintha röptük csak így lenne szabad.
Átfúj rajtuk az idő örök csöndje,
ami múltat és jövőt megtagad,
hogy a jelen legyen tét mindörökre.

Pillanat töredéke életünk:
alig súrolja a végtelen árnya.
Szavunk, ahogy kimondjuk, mélybe tűnt,
ráncot sem vet az idő homlokára.

A teljességből kimetszett jelen
így veszteget el minden igazságot,
mert egyre felejt a történelem,
és jövőről sem álmodnak az álmok.

Így öl az idő minden nemzetet.
Tengünk, lengünk a feszített kötélen,
átfújnak a sötét űri szelek
hazátlanságon és időtlenségen.

 
 
0 komment , kategória:  Gál Éva Emese 1.  
x
  2010-04-26 18:58:43, hétfő
 
  Nagy Miklósné Marika ...... ........... ........... ........... ........... ........... .............2012-11-30 20:41:49

Gál Éva Emese: Lehetőség

Őrizni bátran,
hogy megszépüljön a feltámadásban,
a csendben, ami közénk zuhan
falnak, hídnak, jajtalan jajnak,
e földért, ahol vesztésre ítélt
századok méltósága hallgat,
megőrizni a vissza-arcban,
e sebben, amelyre nincs kötés,
az öntudatban, ha visszatorpan
benne a megsemmisülés,
a gondolatban, ha szembe ébred
mindennel, ami megtagad,

megőrizni, csak megőrizni
arcodat és arcom


 
 
0 komment , kategória:  Gál Éva Emese 1.  
x
  2009-06-21 00:34:17, vasárnap
 
  Párzsa Magdolna küldte az IWIW-en...... ........... ........... .....#7181.. 2013. május 23

Gál Éva Emese - HATÁRSZONETT

Határol: az emberi értelem.
Nagyon kicsi, mégis hatalmas ország,
mert minden szomszédja oly idegen,
mintha nem is világok határolnák.

Hiába eseng az ész vízumért
egy jól elképzelt világútlevéllel,
önmagán túlra ember még nem ért,
ahogy maga fölé a csönd sem ér fel,

s minden utazás tétje az a táj,
ami a határokon túlra vár,
hogy ismerős legyen az ismeretlen.

Ahol végtelentől szakad a vég,
a képzeletünk átsuhanna még,
de értelemmel már követhetetlen.

 
 
4 komment , kategória:  Gál Éva Emese 1.  
x
  2009-06-21 00:33:43, vasárnap
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..............20 13-05-21 12:39:49

Gál Éva Emese
Köd


Úgy araszolunk előre a ködben,
mintha semmiből lépnénk semmibe,
mintha az irány lenne oly időtlen,
hogy a tájnak bele kell vesznie.


Az út, melyen a kerekek döcögnek,
csak pillanatról pillanatra él,
múlt és jövő rabja marad a ködnek,
de minket tovább űz vakon a cél:


az érkezés, a biztonság, az otthon,
a szorongást föloldozó világ,
ami melegével átsüt a gondon,
és őriz minden elvesztett hazát,


mint a kétségen túli bizonyosság,
az űzetésen túli pillanat,
vakvilág mögött egy látható ország,
mint csenden túl az értelmes szavak.


A semmin tompán törnek át a fények,
mintha sajogna bennük az idő,
mintha didergetnék az érkezések,
s mégis hevítené az érkező


s a semmi ellen mindennel marasztal:
dereng, majd egyre inkább felragyog
egy kisváros deres-barázdás arccal.
A semmit legyőztük: itthon vagyok.




 
 
4 komment , kategória:  Gál Éva Emese 1.  
x
  2009-06-20 23:24:46, szombat
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ............ 2011-05-02 11:59:49
Gál Éva Emese - SZÜLŐVÁROS

Elhiszed-e, hogy él bennem egy város,
amelyben minden múlt idő jelen?
Itt alszik, virrad, ami meghatároz,
mert belőle bomlott ki életem.

Lelkem lüktet az utcák vérkörében,
amíg az emlékezet körbejár,
hogy bolyongásaiból hazaérjen.
Az otthon csöndje egy kicsit halál,

mintha az üzetést tagadná benne
a falakat számláló oltalom.
Kezdet és vég itt hág a végtelenre:
ez a város a szülővárosom.

Se több, se jobb, mint akármelyik város,
amit az idő rombol, épít, öl,
de az egyetlen, ami értem áldoz,
az egyetlen, mely engem örököl,

s az egyetlen, amit hordok magammal,
míg létezem: a megtartó teher.
Bárhol megszokjuk egymást a falakkal,
de otthont beléjük csak ő lehel.

 
 
0 komment , kategória:  Gál Éva Emese 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 10 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5191
  • e Hét: 18374
  • e Hónap: 249518
  • e Év: 1040382
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.