Regisztráció  Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
x
  2013-06-07 20:48:35, péntek
 
  Béd Józsefné...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ .....2013-06-08 , 7:13

Fodor AndrásMAGÁNY

Gazdátlan út, gazdátlan idegenség.
Póznák leejtett huzalán
nedvesség harmata.
Lámpák opál hengere, zúgó
kivilágitott ékszerüzlet.
Hivalkodón a betörőre várva,
haszontalan kincsét kinálja,
ragyog az éjszaka.

Szomorú vagyok. Ma se sikerült
meleggé bűvölnöm a világot.
Fáj, hogy nem tudom elviselni
különvaló testem határát.
Bezárkózom. Kerengve járok.
Dobál a szoba négy fala.
S fejemben ők, a távoli mások,
kik elhagytak, akiket én
nem hagytam volna el soha.
 
 
0 komment , kategória:  Fodor András 1.  
x
  2013-04-14 09:36:42, vasárnap
 
  Bozsányi Lászlóné küldte az IWIW-en...... ..............2009. május 23., 23:46 | 4010.

Fodor AndrásELŐSZÖR

Nem tudok elképzelni meghatóbbat,
mint amikor az anya gyermekét
először állítja a tárgyak
hatalmas tömbjei közé;

amikor a világot tetten érve
megélednek körül a dolgok,
a lét egymásra épült tornyai.
A felnőtt mintha értené,
ahogy az apró emberlény körül
a tér értelme újra megfogamzik:
gerincüket kinyujtják diadallal
a függőlegesek.

És ő csak áll fehéren. Két kezét
az ismeretlen párkányára téve.
Állát, szemét anyjára visszadönti.
Mosolyog és remeg.


 
 
0 komment , kategória:  Fodor András 1.  
x
  2013-04-14 09:10:39, vasárnap
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..............20 13-05-21 12:39:49

Fodor András HUNYORGÓ,TÁVOLI ÉG

Hunyorgó, távoli ég,
villámok hangtalan kovakő-cikkanása,
mit üzen csöndes haragod?
Megfér benned a változatlan,
megfér benned a változó.
Kigyúlt a rét felett egy mulató
üveggyöngy pagodája.
Meszes fehér cementhasábok
bordáin pezseg a homály
szépen és értelmetlenül.

És én még mindig ugyanaz vagyok,
ki rég itt járt a part alatt,
nézte a löszfal oldalán
az ősi tengerüledék
rejtélyes pántlikáit?
Nagy hajam volt és bánatos arcom.
Olyan akartam lenni, mint a költők.
Azóta láttam igazi tengert.
Nem akarok már hasonlítani
senkire, csak magamhoz.


 
 
0 komment , kategória:  Fodor András 1.  
x
  2013-04-01 16:57:13, hétfő
 
  Párzsa Magdolna küldte az IWIW-en...... ........... ........... ........... ......#7173.2013. május 8
Fodor András HOLTAK ÉS ÉLŐK

Görcsbevert lábbal fekszenek a holtak
az utca partján temetetlenül;
a romlott bűz az összeroskadt házak
omló porával arcomra terül.
Kitepert fák és összezuzott gépek
lárvái közt, a cafatokra lőtt
zászlók alatt, a mocsok iszonyával
ki állna meg a holttestek előtt?
Vonul tovább a könyörtelen élet,
nem jegyzi föl az érdemet, a bűnt,
nem őrzi már az arcok szövevényét,
amit a kín utólszor összegyűrt.
Magáért érző félelem vezényli
testük felett az élők menetét:
az asszonyt, aki elfordítja állát,
szájára kapva zsebkendős kezét;
a páncéltornyok ágyuit, melyekből
a büntetés gyanakvón fölmered,
a géppisztolyos rezzenő szemét is,
ha füttyöt hall az útról, vészjelet;
úgy áll a sarkon ravaszra vont ujjal,
mint a vad szorongás pallosa alatt...
És forr, tolong a fölzaklatott élet,
kapkodva menti azt, ami maradt.
Csak a holtak s atárgyak oly nyugodtak.

Az idő velük más nyelven beszél.
A horpadt fülke telefonkönyvében
egykedvű újjal lapozgat a szél.


 
 
1 komment , kategória:  Fodor András 1.  
x
  2011-12-22 16:10:56, csütörtök
 
  Fodor András: Húsvét


Elindultunk keresni
az ünnepdélutánt,
és megleltük a kert alatt a réten.
Láttuk a szabadságot:
ingujjban futkosott,
pattogó labdát kergetett serényen.

A messzefolyó lapály
távoli öbliből
szelíden jődögélt felénk a béke:
a gyöngéd- zöld tavon
kedves vitorlaként
imbolygott három lány fehér köténye.





 
 
1 komment , kategória:  Fodor András 1.  
x
  2010-12-15 11:09:03, szerda
 
 
Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... . 2010-12-15 10:57:39

Fodor András: Hajnali őrület

Egy tojáshéj világít értelmetlenül.
A fák között égve maradt a lámpa.
Körötte lepkék, szúnyogok,
eget ostromló ostoba dalárda.
A madarak, az őrült madarak
az alsó csendet össze-vissza tépik.
Érzékeimben minden, ami volt,
s lehetett volna, visszarémlik.
Egy kéz, egy váll, a pad kettős keresztje
a tehetetlen űr partjára téve,
és tarkómon az ajkakra húzó
tenyerek édessége.

Hajfürt. Két egybelüktető halánték.
Titkok parancsa. Lábak.
Kerítő kulcsolásukban a vér
feszül a lét kapujának.
Füzéres fák és borzadó füvek.
Kavicsokon csörög a zápor.
A kitaszítottak szemén
neonok forgó üteme táncol.
Ajkak húsába harapott kétség:
ki tette, ki akarta?
És bűntudat, és szégyen tenyerébe
temetett fájdalom arca.

Esengő szárnyak, kerge bogarak.
Ég csarnokáig süvítő lárma.
Tegnapi tűzként hamuba csukódik,
a gondolat parázsa.
Marad a leszított harag,
az ösztönök fegyelme.
Belépek a dolgok zsivajával
viselhetővé lett őrületbe.
Elkeverem magam az út
porában lombokkal, falakkal,
míg a sínek halálhívó
acéltűin kisüt a nappal.



 
 
0 komment , kategória:  Fodor András 1.  
s
  2010-12-14 09:28:31, kedd
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2010-12-14 08:18:36

Fodor András: Tested kenyerén

Hogy tested fehér kenyerét
megosztottad velem,
ne legyen adományod,
ne legyen érdemem.
Legyen eleve rendelés,
a sors bocsánata,
amiért a pusztulás elől
kitérnünk nincs hova.

Mert nem ott volt a kezdet,
hogy megtaláltalak,
te nyitottad ki értem
magányosságodat,

és nem lopás, nem önzés,
ha magam rád fonom,
bőrömön átparázslik
minden tulajdonom.

Míg ujjad fűzfarácsa
tarkóm kosárként óvja meg,
a hanyatló erő is
hozzád visz közelebb.

Bár fölsebez a hajnal,
megalvadt csönd az éj,
míg testünk kettős vérköre
forog, szoríts, ne félj.

Mit ér a léten-túli hit,
a vak remény mit ád?
Utaztunk egymás áramán, - nekünk
már nem kell más világ.
 
 
0 komment , kategória:  Fodor András 1.  
Nincs Cím
  2010-06-12 11:23:00, szombat
 
  Fodor András: A vízrenéző





Egry József emlékére



Selymes, gyöngyház-színü tó
tapad a partok sarlójába.
Inog, remeg a víz szinén
a tükröződő hegyek árnya.
Az égig ér a tisztaság,
s az ég a csendnek boltozatja.
Az illat könnyű páraként
lebeg a szürkülő magasba.

És ő csak ül, a vízre néz,
a tó ringatja ráncos arcát,
de átható tekintetét
a víz redői sem takarják;
és zöld tükrében látja ő
a háttal elfödött világot,
hallja a föld neszét, amint
a nádasok közt átszivárog.

Akár a nyugalom köve,
a Badacsony úgy áll a parton,
szőlői közt bujkál az alkony,
s a lejtők forró útjain,
a fák lomját ezüstbe mártva,
a házak, pincék résein
folyik a fény, az égi láva.

És látja, ott a hegy mögött
a zöld öböl átlép a rétbe,
hegyek bocsátják hajlatuk
táruló, sima szőnyegére;
vonat kigyóz a síkon át,
szalad az út fehér szalagja,
s az Aranykagyló-völgy felett
a messzi víz hunyorog a napba.

Barázdált arca vízre néz,
de szeme egyre érzi, látja,
ahogy körötte tündököl,
csodákat ír a fény, a pára.
És tudja: nincs szilárd világ,
a föld, a hegy se mozdulatlan,
valami lelkes lendület
feszeng a sok nehéz anyagban.

Nem értik őt az emberek,
de ő az embert is megérti.
A kaptatón zihálva még
helyettük áll meg látni, nézni,
hogy milyen szép az őszi táj,
a szinek érett tarkasága,
a sárga fák, a barna nád,
a tóviz ónos csillogása.

Botjára támaszkodva áll
a kapunál. Utólszor látom.
Köhög, az arca csupa kín,
de pilláján a dac világol.
És szúr az éles-szürke szem,
a csontos kéz biztatva markol:
-- ,,Lehet, hogy elmegyek, de ti
nem tértek el az én utamról!" -

Elment. A nyári tó szinén
Gazdátlan ingnak most a fények.
De az az éles szürke szem
még vízre néz, még napba réved,
előtte újra tündököl
a teljes égbolt tisztasága,
s kitárul földön és vizen
az ember elveszett világa.
 
 
0 komment , kategória:  Fodor András 1.  
x
  2010-06-05 14:03:24, szombat
 
  Fodor András: Dicséret
Csendes vagy mindig. Csendes.

Világítasz akár a fénnyel rakott mező.

Mosolyogsz, mintha édessége titkát,

gyümölcsét benned érlelné a föld.

Láttalak szembenézni a halállal.

Megtántorult a vonat is, ahogy

a rettenet vészfékét elszakítva,

eszeveszett, vakító csattanással,

fekete pernyét, gyászt sodorva rád,

beléd csapott az iszonyú bizonyság :

akihez indultál, nem él.

Az eszmélet vak romjain, a téboly

emésztő lángjai között

csak nézett, nézett kérdező szemed.

Nem tudtál sírni, mert a könnyek

forrása némább, mélyebb, mint a kút.

Láttalak az élettel szembenézni,

mikor teremni szólított.

Nem kiáltottál vissza, csak a kín

rózsái égtek, égtek arcodon,

mintha nem is a test parancsszavára,

valami ősibb rendelés szerint

feküdtél volna ágyadon, akár

medrében bizton áradó folyó, mely

két partja talpát tengernek veti.

Már sok városban jártam.

Idegen ablakok mögül

láttam a tér harsány erőlködését,

kihallgattam a bogárlábú percek

ijedve futkosó neszét.

Jó elgondolni, hogy

van csend, amely világít,

mosoly, amely

gyümölcsöt ád a földnek,

hogy egy-ütemre ver a lét

nyugalmad ritmusával,

s hogy amíg fény, szín, álom elcikázik,

belőled el nem fogyhatom soha.

 
 
0 komment , kategória:  Fodor András 1.  
x
  2010-05-18 13:03:32, kedd
 
  Párzsa Magdolna küldte az IWIW-en...... ........... ........... ...........#7191..2013. május 30.

Fodor András NAGY ÉJJEL

Akkora éjjel volt, hogy alig
mertem fölnézni rá.
A csillagok fönt
szinte sisteregtek.
A fák árnyéka oly töményen
ütött át az úton,
hogy félnem kellett:
nekibotlom egynek.
A holdfény szélén túl
gyanúsan lapított a környék.
Azt hiszem, rajtam
tartotta szemét.
A tücskök mintha talyigákat
húztak-vontak volna, -
neszüktől csakúgy
nyikorgott a rét.


 
 
0 komment , kategória:  Fodor András 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 11 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1462
  • e Hét: 3566
  • e Hónap: 94666
  • e Év: 1790551
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.