Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
2017.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Lászlóffy Aladár
  2017-05-23 07:17:55, kedd
 
 
Lászlóffy Aladár

Gesztenyevirágok

Fehér gyertyák, láng nélkül, zengő éjben,
a gesztenyefa kész a kivilágításra,
csak egy szavába kerül a tavasznak
s megtörténik a csoda: Babilon
vizeitől távol, a helybeli parkban
az ősi égés lángra is lobban, a
virágzásban is csendesen égő szerelem.
Ó, mennyi édes komédiára képes még a
kakas is, a kígyó, a béka, a szarvasbogár,
a forróégövi halak, a paradicsommadár,
a nevetséges kecskebak s a
félelmetes elefántpár is a maga
szerelmében, hát még az ember.
Csak a virágok nyújtják, kérik, tűrik
szótlanul ezt a gyönyörű szenvedést:
a meggyfa-menyasszony talpig fehérben,
a suttogó jázminbokor, a fiatal-özvegy
orgona, az illatában kacér akác, a
szemét-lesütve beleegyező rózsaszín őszibarackfa,
a közben folyton sírdogáló kökény,
a csüngő mogyoróbarka s ezek az
epedve égő, most biztosan meztelen
vadgesztenyék itt. Lehet, hogy
nevet is adnának a másiknak,
miközben megérintenék egymáson
gyöngéden azt, és mi lenne, ha egy éjszakán boldog
sikoltozással jelentkeznének a
kertek is a világot ilyenkor amúgy is
elborító szerelemben!

Fehér gyertyák, láng nélkül, zengő éjben,
a gesztenyefa kész a kivilágításra,
csak egy szavába kerül a tavasznak
s megtörténik a csoda: Babilon
vizeitől távol, a helybeli parkban
az ősi égés lángra is lobban, a
virágzásban is csendesen égő szerelem.
Ó, mennyi édes komédiára képes még a
kakas is, a kígyó, a béka, a szarvasbogár,
a forróégövi halak, a paradicsommadár,
a nevetséges kecskebak s a
félelmetes elefántpár is a maga
szerelmében, hát még az ember.
Csak a virágok nyújtják, kérik, tűrik
szótlanul ezt a gyönyörű szenvedést:
a meggyfa-menyasszony talpig fehérben,
a suttogó jázminbokor, a fiatal-özvegy
orgona, az illatában kacér akác, a
szemét-lesütve beleegyező rózsaszín őszibarackfa,
a közben folyton sírdogáló kökény,
a csüngő mogyoróbarka s ezek az
epedve égő, most biztosan meztelen
vadgesztenyék itt. Lehet, hogy
nevet is adnának a másiknak,
miközben megérintenék egymáson
gyöngéden azt, és mi lenne, ha egy éjszakán boldog
sikoltozással jelentkeznének a
kertek is a világot ilyenkor amúgy is
elborító szerelemben!
 
 
0 komment , kategória:  Lászlóffy Aladár  
Lászlóffy Aladár
  2017-05-21 13:46:53, vasárnap
 
  Lászlóffy Aladár

Isten várai

A mi hegyeink közt bármilyen derült
és tiszta az ég, itt is, ott is felgomolyognak
a forró földről, a medence fenekén kanyargó
Marosból, Oltból, a sárga, zöld, kiégett-fűszínű,
sáslobogású terek és táblák felől is
mindig fehéren, mint régi csaták után a
távoli füst, mely hihetetlen, hogy
ugyanazokhoz a döndülésekhez tartozott,
mint egészséges tegnapok után a hirtelen
betegség, mint a palackból némán kiszabaduló
szellem, mint délibábjai annak a múltnak,
mely Rodostóig el tudott sajogni jelen korában.
Ezek Isten várai. Gömbölyű falaikon
megtörik az alkonyat sikoltó sugárzása,
pufók bástyáikról árnyak lobogóznak az
elsötétülő hágók és völgyek felé,
utoljára is rózsaszín tornyaikon még ott
a remény, hogy legalább lelkünk le nem megy,
e könnyű és szabad pára meg nem adja magát
naponta semmi sötétnek.
 
 
0 komment , kategória:  Lászlóffy Aladár  
Lászlóffy Aladár
  2016-12-18 15:58:33, vasárnap
 
 
Lászlóffy Aladár

Átváltozás


Magamra hagy minden este a nap.
Gondolataim ha ébren tartanak.
Tovább sütnek, mint szeles sugarak.
Sötétben zúgó fasor a harag.
Éjjel is látó baglyok a vonalak.
Itt futnak nappal az idegek alatt.
Szüntelen égő lángjukban tartanak.
Míg egyszer a hajamon, fehéren, megpillantalak.
 
 
0 komment , kategória:  Lászlóffy Aladár  
Lászlóffy Aladár
  2016-08-18 07:50:58, csütörtök
 
  Lászlóffy Aladár

A levelek vándorlása...... .....

Mint vándormadár sereg,
Kucorodott levelek
Gyülekeznek az útszélen.
S mi csak lessük - egész télen
Nem indulnak sehova?
Megfagytak - vagy micsoda?

Mit gondoltak a levelek?
,,Nem várjuk meg a telet!"

Lustán mind egy ágon ültek,
S barnára vagy bronzra sültek
Hosszú nyári napozástól,
Sose kérdezték egymástól:
Mibe bújik a levél,
Ha eljön a hideg tél?
Forró napon egy kis szellő
Jólesett. De mikor felhő
S köd ömlött a nap elébe,
Ruhátlan levélkék félve
Dideregtek minden ágon.

Szerte-széjjel fagyot várón
Öltözködött a vidék:
Felöltötte sötétkék
Kabátját az öreg hegy,
Egy nagy csapat vörösbegy
Tisztogatta puha tollát,
A kisleány mint motollát
Pörgette a húzó orsót:

Szvettert köt majd. Repedt korsót
Bélelt egy élelmes pók,
S mint parányi léghajók
Elszálltak a vadlibák.
Itt az ősz. És minden ág
Izgatott gyűlése felett
Kötekedő, csípős szelek
A meztelen leveleket
Csúfolták és sürgették.
Így történt - mikor már rég
Elillant a vándormadár -
Hogy a tisztult látóhatár
Felé, mint óriás legyek
Elindultak a levelek:
Szállni délre, hőre, fényre...
Szálltak... szálltak... nem volt szárnyuk
S lehuppantak az útszélre...
Azóta izgulva várjuk,
Mikor indul e sereg,
De csak ijedt verebek
Sirrennek fel néha onnan,
S csak nagyritkán valahonnan
Libben tovább egy levél,
Ha fölsegíti a szél.
Zörögnek és dideregnek,
De a bogár-gyerekeknek
S kis magoknak csuda jó
Ez a levél-takaró.
 
 
0 komment , kategória:  Lászlóffy Aladár  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 113 db bejegyzés
e év: 3251 db bejegyzés
Összes: 6386 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 811
  • e Hét: 6896
  • e Hónap: 25241
  • e Év: 697871
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.