Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Rainer Maria Rilke
  2018-06-17 11:55:18, vasárnap
 
  Rainer Maria Rilke

Midőn rám leltél


Midőn rám leltél, kedvesem,
kicsiny voltam, szerény,
és mint egy hárság csendesen
beléd virultam én.

Kis lényemnek név sem jutott,
de bennem nőtt a vágy,
míg szóltál: már oly nagy vagyok,
név nem foghatna át.

S én, mint akit május, mitosz,
meg tengerár tetéz,
lettem újborként illatos,
a lelkeddel nehéz.

ford:Fodor András
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke
  2018-05-11 10:23:05, péntek
 
  Rainer Maria Rilke

A párduc

Szeme a rácsok futásába veszve
úgy kimerűlt, hogy már semmit se lát.
Úgy érzi, mintha rács ezernyi lenne,
s ezer rács mögött nem lenne világ.
Puha lépte acéllá tömörűl,
s a legparányibb körbe fogva jár:
az erő tánca ez egy pont körűl,
melyben egy ájúlt, nagy akarat áll.

Csak néha fut fel a pupilla néma
függönye. Ekkor egy kép beszökik,
átvillan a feszült tagokon és a
szívbe ér - és ott megszünik.

ford: Szabó Lőrinc
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke
  2018-04-10 06:54:54, kedd
 
  Rainer Maria Rilke

Az idegen


Nem törődött már a többiekkel,
nem felelt, fáradtan állt csak ott
s ujra elment; mindent elhagyott.
Éji út s ha úton kél a reggel:

néki nászi éjnél többet ér.
Átélt már olyant, mikor a mély
égből szinte szúrt ezernyi csillag
s rejlő láthatárok mind kinyíltak
s mint egy harc, úgy hullámzott az éj;

és olyant, mikor a hold kibukkan
hirtelen zsákmányolt kis falukkal
s mikor ápolt parkok mélyén ódon
kúriát emelt elé az éjjel,
mintha egyszer lakta volna régen,

félrehajtott fővel állt az úton,
majd továbbment, mert jól tudta, sok
útja van még, űzi már a lélek,
hívják új hidak, utak, vidékek
s távol, túlzott hírü városok.

S mind elhagyni, mindent, mindig, ujra
s vágytalan, csak úgy, seholsem élvén,
hagyni hírt és birtokot.
Mégis, piacokon, város szélén,
egy-egy kút sikosra járt kövénél
úgy érezte, hogy övé az ott.

Ford:Radnóti Miklós



 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke
  2018-03-02 10:29:05, péntek
 
  Rainer Maria Rilke

A nap lenyugszik

A nap lenyugszik lágyan.
Bolyongok éberen.
A virrasztó magányban
kis csillag jár velem.

Szeme pillásan ég fenn,
ragyogva néz felém,
oly árva ott az égen,
akár a földön én.

Fordította: Fodor András
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke
  2017-10-15 16:28:30, vasárnap
 
  Rainer Maria Rilke

Őszi nap

Kitelt a nyár. Sok volt a fény, Uram.
Terítsd le már a napórákra árnyad,
és négy szeled szálljon hatalmasan.
A déli hő utóját öntsd el itt,
serkentsd az érő gyümölcsöt dologra,
és hajtsd a súlyos, aranyló borokba
a végső, édes ízek gyöngyeit.
Kinek nincs háza, az most már nem épit.
Ki most magános, társtalan marad,
olvas, viraszt, episztolát farag,
s jár nyugtalan az allén egyre végig,
le-föl, le-föl, a hulló lomb alatt.

Ford: Mészöly Dezső
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke
  2017-08-14 20:44:03, hétfő
 
  Rainer Maria Rilke

Komoly óra

- Ki most a földön sír valahol,
ok nélkül sír valahol,
engem sirat.

Ki most az éjben víg valahol,
ok nélkül víg valahol,
rajtam nevet.

Ki most a földön jár valahol,
ok nélkül jár valahol,
jön felém.

Ki most halálba hull valahol,
ok nélkül hull valahol,
rám tekint.

Ford.:Csorba Győző
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke
  2017-06-29 09:35:22, csütörtök
 
  Rainer Maria Rilke

Elalvás előttre

Szeretnék valakit becézni,
ülni és lenni valakivel,
téged szeretnélek dallal igézni
és álomba ringatni el.

Szeretnék az egyetlen lenni, aki
tudná: hideg volt az éj.
Szeretnék rád figyelni odaki:
mit mond a Mindenség s a Mély.

Az órák egymást hívó hangja bong,
látni az Idő fundamentumát.
És lenn egy idegen bolyong,
és riaszt idegen kutyát.

Mögötte csönd. Nagyra tárt
szemem rád zárom, köréd;
szelíden őriz s mindjárt elbocsájt,
ha valamit megmoccant a sötét.

Ford:Kányádi Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke
  2017-01-31 14:23:27, kedd
 
  Rainer Maria Rilke

A csend

Hallod-e, kedves, kezem fölemeltem -
hallod-e: zúg...
Ugye, a magányost, bármije rebben,
figyelik a dolgok: hogy mire jut?
Hallod-e, kedves, lehunyom a pillám,
zaj ez is, mire megközelít.
Hallod-e, kedves, újra kinyitnám...
...de mért nem vagy itt?
Moccanok épp csak - a selymes csendben
ott van a lenyomata; örökre látszik
a legparányibb indulat is, kitörölhetetlen,
a messzeség feszülő függönyén.
Ahogy én lélekzem, kelnek-tűnnek
a csillagok.
Ajkamra illatok itala árad,
és távol angyalok karának
csuklói derengenek felém.
De akire gondolok:
Téged nem látlak.
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke
  2016-09-01 12:13:27, csütörtök
 
  Rainer Maria Rilke

A csend

Hallod-e, kedves, kezem fölemeltem -
hallod-e: zúg...
Ugye, a magányost, bármije rebben,
figyelik a dolgok: hogy mire jut?
Hallod-e, kedves, lehunyom a pillám,
zaj ez is, mire megközelít.
Hallod-e, kedves, újra kinyitnám...
... de mért nem vagy itt?

Moccanok épp csak - a selymes csendben
ott van a lenyomata; örökre látszik
a legparányibb indulat is, kitörölhetetlen,
a messzeség feszülő függönyén.
Ahogy én lélegzem, kelnek-tűnnek
a csillagok.
Ajkamra illatok itala árad,
és távol angyalok karának
csuklói derengenek felém.
De akire gondolok:
Téged nem látlak.
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
Rainer Maria Rilke
  2016-08-30 10:03:47, kedd
 
  Rainer Maria Rilke

Körhinta

Tetejével s árnyékával együtt
Forog egy kis kerék, és körbe
Színes lovak állnak tündökölve,
De ki nem siet, azt lassan elfelejtjük.

Bár némelyikük kocsihoz van kötve,
Azért bátrak ők, harapják kengyelük,
Egy nagy vörös oroszlán megy velük
És egy elefánt is látszik a tükörben.

Köztük szarvas, mintha erdőben ügetne
Csakhogy nyerget hord és rajta
Egy kis kékruhás lány van odakötve.
Az oroszlánon sápadt fiúcska szárnyal,
Két kezét a félsz feszíti görcsbe
Míg fintorog az állat rémítő pofával.

És egy elefánt is látszik a tükörben.
És egyre gyorsul mert tudja itt a vége,
És pörög-forog mindig céltalan,
Vörös, zöld és szürke keveréke
Bár némelyiknek gyermekarca van.

És néha nevetés sodródik a szélben,
Egy igazi, mely felragyog és illan
E vakító és szédítő egészben.
 
 
0 komment , kategória:  Rainer Maria Rilke  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 208 db bejegyzés
e év: 1677 db bejegyzés
Összes: 8245 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 94
  • e Hét: 7492
  • e Hónap: 34764
  • e Év: 413605
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.