Regisztráció  Belépés
bozsanyinemanyi.blog.xfree.hu
Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz. /Charles Dickens/ Bozsányi Lászlóné. Manyika.
1948.03.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Télidő
  2018-01-17 00:04:28, szerda
 
  Télidő

Ma lábujjhegyen jár a szél
az utcákon, a város peremén
a csend keres magának helyet,
hópelyhek ölelik egymást
a háztetők felett.

Alszik a világ, még alig neszez
a vasárnap reggel,
lebben a függöny, miközben
gyenge fény incselkedik
az ablaküveggel.

Messze még a nyár,
ott fenn az égen,
jégvirággal táncol,
a kelő napsugár.

Cserényi Zsuzsánna


 
 
0 komment , kategória:  Cserényi Zsuzsanna versei  
Szerelem
  2017-10-07 21:03:12, szombat
 
  Szerelem

A szemeddel kezded az ölelést,
Ahogy kékje átvillan a ruhán,
Amint megtapad rajtam csillogón,
Majd homályba borulón, puhán.
Már indulok, pedig még nem
Tártad ki felém ölelő karod,
Még nem is mondtál semmit,
Én máris beléd halok.

Cserényi Zsuzsanna


 
 
0 komment , kategória:  Cserényi Zsuzsanna versei  
.Patak vagyok
  2017-08-09 23:25:01, szerda
 
  ...... ........Patak vagyok

Egy patak vagyok,
Mely végig csobog az életen,
Ha vize néha zavaros lesz,
Majd letisztul apró köveken.

Egy patak vagyok,
Medréhez kötve a világban,
De nagy folyókba érve már
A tengert is megláttam.

Egy patak vagyok,
Kicsiny sodrás egy érben,
Születtem hegyen, és elveszek
A világmindenségben.

Cserényi Zsuzsanna



Forrás: internet
 
 
0 komment , kategória:  Cserényi Zsuzsanna versei  
Ha akarod
  2017-02-24 19:13:46, péntek
 
  Ha akarod

Mától én rajzolok csillagot
A takaród minden sarkára,
Ha akarod.
Mától én vigyázom a napot
Ott az égen, a felhők fölött,
Ha akarod.
Én fújok szelet, csendeset
Vagy rombolót, dühöngőt.
Gyújtok apró tüzeket, vagy
Borítom lángba a hegyeket,
Beültetem fával a sivatagot,
S visszafelé folynak a folyók,
Ha akarod.
Bejárom veled a világot,
Letépek minden virágot,
Élek békében, boldogan
Vagy mindenért harcolok,
Ha akarod.
Mindenhol ott leszek
Add hát a két kezed
Átölellek és hallgatok
Ha akarod.

Cserényi Zsuzsanna


 
 
0 komment , kategória:  Cserényi Zsuzsanna versei  
Szerelem
  2016-09-26 23:39:20, hétfő
 
  Szerelem

A szemeddel kezded az ölelést,
Ahogy kékje átvillan a ruhán,
Amint megtapad rajtam csillogón,
Majd homályba borulón, puhán.
Már indulok, pedig még nem
Tártad ki felém ölelő karod,
Még nem is mondtál semmit,
Én máris beléd halok.

Cserényi Zsuzsanna


 
 
0 komment , kategória:  Cserényi Zsuzsanna versei  
Vallomás
  2016-05-24 22:00:58, kedd
 
  Börtönöm vagy, váram, házam, hazám
a lelkem, eszem. A lábam vagy,
mely tovább visz, dolgozó kezem.
Étel a számban, víz, ha szomjazom,
egy simogatás, az örök oltalom.
Szemem, mellyel látok egyre távolabb,
fülem, mely érzékel hangokat.
Nélküled légvételem sincs ma már,
részem vagy, mint élet, és halál.
Kergeted bennem a vért nappal,
űzöd, ha álmodom, homlokomon

verejték vagy, kínzó hajnalon.
Lovam vagy, kutyám, fenyőm
fenn a kék hegyen, te vagy a közel,
s épp úgy: te vagy a végtelen!
Belém nőttél, mint mozdulat az ősi,
ahogy madár a fészkén tojásait őrzi.
Hangom, ha kiálltok, bátorságom
ha kiállok: üssetek!
Csendem, ha lelkem béke tölti meg!

Én? Rabod vagyok, szolgád, urad,
királynőd, ha kell!
Leszek mindig, ki lehajol érted,
s a porból magához ölel.

Cserényi Zsuzsanna


 
 
0 komment , kategória:  Cserényi Zsuzsanna versei  
Hoztam neked...
  2015-12-26 12:34:58, szombat
 
  Hoztam neked...

Hoztam neked napot,
Hogy fényben lehessél.
Hoztam neked szellőt,
Hogy szárnyra kelhessél.

Hoztam neked vizet,
Hogy soha ne szomjazzál.
Hoztam lágy kenyeret,
Hogy azzal táplálkozzál.

Hoztam neked békét,
Néhány szóvirágot,
Hogy elűzzék mellőled
A szomorúságot.

A legvégére pedig
Csak önmagamat hoztam,
S fele barátságom,
A másik fele itt van.

Cserényi Zsuzsanna


 
 
0 komment , kategória:  Cserényi Zsuzsanna versei  
Mondd
  2015-12-18 23:00:56, péntek
 
  Mondd



Lennél e barátom, ha elhagyna
minden emberi szó?
Ha feküdnék csendben, izzadtságtól
gyűrött ágyamon, s legyőzné
hangom, a durva fájdalom?
Lennél e a barátom, ha helyettem
csak bánat köszönne rád?
Ha látnád belülről kínok tépnek,
már csak szemeim kérnének téged:
ne engedd a véget, túl közel hozzám!
Lennél e a barátom, ha hajam
csomókban tépné a sors,
már nem volnék más neked,
mint ostoba gond, sziklák húznák
le szíved, míg könnyeid arcomra érnek?
Keresnéd e bűnöm, a tegnapok között,
míg tenyerem fölött kószálnak ujjaid
kérdőn, bátortalan sután,
míg agyadon átfut: mi lesz ezután?
Lennél e a barátom,
ki bátran mond búcsút nekem,
hogy mindketten higgyük,
találkozunk egyszer, ott túl a kék hegyen?


Cserényi Zsuzsanna


 
 
0 komment , kategória:  Cserényi Zsuzsanna versei  
... a szeretet..
  2015-11-27 21:05:58, péntek
 
  Mondd, mennyit ér a szeretet
Hány csatát bír ki még,
Hová billen a mérlegnyelv,
Mikor már minden út kiég?

Mondd, meddig él a szeretet
Sár, és törmelék alatt,
Vajon kap még levegőt,
Ha már legalul maradt?

Mondd, ki bír-e a szeretet
Mázsányi súlyokat, ha
Úgy ölelnek valakit, hogy
Csak a szorítás marad?

Mondd, hová lesz a szeretet
Harcban, háborúkban,
Az éhezők között, sötét
Földkunyhókban?

Mondd, mit takar a szeretet
Rongyos ruhája alatt,
Amikor már semmi más:
Csak egy üres szó marad?

Cserényi Zsuzsanna



...... ...... ...... ......A bohóc

Elhallgatott a bohóc szájára fagyott
A kő mosoly, szeméből legördülő
Könnyek, színes cseppé lesznek.

Pirosra festett krumpli orr, esetlen
Nagy cipők, hány éve botladoznak
Így, előttünk nagy nevettetők?

Mit érezhet a bohóc, míg bánatában
Csak szája nevet, hogyan törli nagy
Kesztyűivel, az apró könnyeket?

Szája sarka felfelé ível már örökre
S ha végül eltűnik a festék, nevetni
Fog még akkor is, ha már eltemették

Cserényi Zsuzsanna



Majd holnap...

Még itt vagyunk,
létünk tevékeny oldalán,
ki tudja meddig?
Mennyi még a napsugár,
a hajunkba kócoló szellő,
hová érkeznek a szavak,
ha ott leszünk, ahol már
nem hallatszanak?

Még itt vagyunk,
létünk küzdelmes oldalán,
még nyújthatnám kezem neked,
még elérhetném, hogy mélyebbre láss
túl azon, amit érzékel szemed.
Szórhatnék két kézzel kincseket,
annyiszor botlott lábunk elé,
hihetnénk, még egyszer szebb lehet,
csak fordulnánk egymás felé.

Még itt vagyunk e Földön,
hitetlen halandók, hullajtva átkot,
vagy gyáván suttogni kedveset,
némán nézni a szenvedést,
belülre sírni könnyeket!
Hol hát az ember,
ha szeretni nem mer?
Csak áltatja önmagát: majd holnap.
Egy mondat!
Egy mondat csak, semmi más

Cserényi Zsuzsanna



Nélküled...

Én álmodom, Te látod.
Kettőnkben egész a kép,
egyikünk
mindig hozzáteszi
a másik felét.

Te vagy az ünnep,
én leszek hétköznapod,
te csillag az éjben,
én ébresztő hajnalod.

Te vagy a szó,
én leszek írásjeled,
mosoly az arcodon,
ha szomorú szemed.

S csak felében szerelem
az enyém nélküled,
fa alatt szunnyadó parázs,
köddé feszülő harmat,
tavasz a télben,
örök várakozás.

Cserényi Zsuzsanna


 
 
0 komment , kategória:  Cserényi Zsuzsanna versei  
Kérlek...
  2015-03-30 23:20:40, hétfő
 
  Legyél bennem a jó, minden nap, amikor felébredek.
Legyél a barátság, az öröm , az önzetlen szeretet.
Legyél bennem a szép mindig, amikor felkel a nap,
a vágy, hogy ne bántsak senkit, és engem se bántsanak!
Legyél bennem a béke a türelem,
az életet imádó végtelen szerelem,
az emlék, melyet nem felednék,
minden, amiben hiszek, és minden , ami a tied,
egy kicsit lehessen enyém, akár egy szelet kenyér,
ha megfelezed.

Cserényi Zsuzsanna



Vers..képre írva..



..... ...... ...... .........Ne fordulj hátra

Nincs visszaút, ha túl sötét már
A dzsungel, fák ágai között
Nem világít a Hold sem.
Nincs visszaút, ha túl nehéz

Már a sár, melyet az ember
A másikra dobál, s helye sincs
Mosolynak arcokon.
Nincs visszaút, mert mankó

Sem támogat, és sántít, biceg
Már minden gondolat: a van,
A volt és az eljövendő.
Nincs visszaút, s ha volna is,

Csak kétfelé vezet, háttal
Egymásnak, szemekbe nézni
Puszta képzelet.

Cserényi Zsuzsanna



Még látlak . . .

ahogy rőt hajad felhőkbe fonja a szél,
pedig csak agyam szegletén rejtett
félszavakban lobog már életed lángja,
mint szomorú ara szürke fátyla
úgy terül az idő, múltunk fölé.

Napszilánkok kúsznak a kékben,
szálkásra kopott közöttünk a csend.
Álmok meglazult csavarja te és én
zökkenünk az éjszaka tengelyén,
már csak kavicsok koccannak
gyors folyók helyén.

Cserényi Zsuzsanna


 
 
0 komment , kategória:  Cserényi Zsuzsanna versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.12 2018. Január 2018.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 77 db bejegyzés
e év: 77 db bejegyzés
Összes: 12922 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 466
  • e Hét: 13871
  • e Hónap: 54049
  • e Év: 54049
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.