Regisztráció  Belépés
bozsanyinemanyi.blog.xfree.hu
Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz. /Charles Dickens/ Bozsányi Lászlóné. Manyika.
1948.03.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
Térdepléseim
  2018-05-29 23:00:50, kedd
 
  Térdepléseim

Csak a múltat látja tisztán az ember,
a többi fényt vár, esők és ködök,
míg a Nap bevilágít egyszer;
gyógyulna már, mi szívemben törött.

Hold-arcú magam papíron százszor
megtelt és fogyott, miként az idő,
csak rólad írni nem voltam bátor,
indát remélek, holnapra kinő.

Addig suttoglak, és szüntelen ások,
magamban vájva mélyednek odút,
melengetni, mi csontig kifázott;
hajadban virág, hol meg koszorúk.

Bíbor Kata


 
 
0 komment , kategória:  Bíbor Kata versei  
Felszakadt
  2018-05-29 22:50:44, kedd
 
  Felszakadt

Éj voltál, hosszú koroméj,
ablaktalan sorház, betonfalak,
mellkasba szorult levegő,
sosem kértél: tartsalak.

Visszafordulni nincs idő,
nincs hová, ahol csak sejtelek,
míg éj voltál, hosszú koroméj,
a sötét messzire kergetett.

És te sosem kérdezted, mért futok,
előled meddig, hogy nem szabad,
szólhattál volna, mint apa, a jó,
lehettél volna pirkadat.

Minden változik és velünk az éj,
az ember így utólag bölcs lehet,
még helyedet keresem, magamba
tűlevelekkel öltelek.

Bíbor Kata


 
 
0 komment , kategória:  Bíbor Kata versei  
Ősziség
  2018-02-12 14:23:16, hétfő
 
  Ősziség

Minek ez a korai eső-rítustánc,
mért aggatunk felhőket az égre,
a kéket mért festjük mogorva komorrá
s teszünk bánat-barnákat a szépbe.

Mért kongatnak bennünk vészharangok,
fülünkbe vájva: jön, közeleg a tél,
bíborokat rejtünk észrevétlenségbe,
hogy az ezernyi kincs szívünkbe alél.

Idő előtt, még a fényes jó időben
rántjuk magunkra az őszi palástot,
susmogó, fáradt levelekbe lépünk,
nyelnek el egész fanyar avar-árkok.

Talán az ember csak álmaiban élénk
színeket látni zárt szemekkel bír,
s míg hazudja fel égre a szürkét:
minden ébredésbe álmosan belesír.

Bíbor Kata


 
 
0 komment , kategória:  Bíbor Kata versei  
Ölelés
  2018-01-30 23:27:53, kedd
 
  Ölelés

Lélegzetelállító, ahogy szemembe mozdulsz
befészkelődöm az itt vagy gondolatba
rádfonódásommal ejtelek foglyul
simuló elmém: örömarcod rabja.

Könnyű képzeletem mellkasodra omlik
behunyt pillákon túl ring az ölelés
itt vagyok én is, énemből a jobbik
mostoha magam a bíbor ködbe vész.

Ágyat vet a vágy, felrázza vánkosunk
lenge takarónk lehullik a földre
ruháink mellé, a távol távol zúg
egymás akarása kapaszkodik össze.

Bíbor Kata



 
 
0 komment , kategória:  Bíbor Kata versei  
Vágy-szerepek
  2018-01-30 23:16:37, kedd
 
  Vágy-szerepek

Játszom. Holnap dívát
ma rosszlány leszek
vagy mégis, inkább glóriát
tartok föléd
a magamat alakító
angyali főszerep
fehéren lebben
bélyegét rajtad hagyva
átváltozom a pillanatba
és a megformált percek
hatásnyi szünet nélkül
arcomra sminkelik kellékeik
megszállottan hozzám rendezik.
Az idő is átszellemülten ketyeg.
Hálás a hű szerep
a visszatapsolásból nyerek erőt
játszom a dívát
a csábító nőt
- meztelenre vetkőzik vállam -
szemed telt házú reflektorában.

Bíbor Kata /


 
 
0 komment , kategória:  Bíbor Kata versei  
Tele van zenével
  2018-01-18 21:21:07, csütörtök
 
  ...... ........... .........Tele van zenével

Ha így nézel,
a pupilláim szív alakúak lesznek,
úgy sem férne bele egy szóba,
ahogy magamba szeretlek,
és hely sincs monológra
ajkaink között,
varázsodba veszel:
te bájolsz, én bűvölök.

Visszatartja lélegzetét az idő,
fogaskerekei megállnak,
annyira vicces, a fény felnevet
meghökkentve a porcicákat,
nekem sem közömbös,
árnyék az árnyékkal táncol,
bőröd tele van zenével,
mikor lelkemben csónakázol.

Bíbor Kata


 
 
0 komment , kategória:  Bíbor Kata versei  
Szorosan ölelj
  2017-06-24 21:52:09, szombat
 
  Szorosan ölelj

Ne engedj veszni, ha mennék.
Ne engedd közénk a felleget
rajzolj kettőnkről repkényt,
vágtázó lovakat, szerelmet.

Ne ígérj nagyokat, nem kell.
Szirmokat apránként szórj rám
bújtass, csukj el szemeddel
hadd feszüljek álmodban hozzád.

Ne engedj menni, elvesznék.
Magaddal szorosan köss gúzsba
béklyót testeddel fonj körém
falazz be az eleven húsba!

Bíbor Kata



 
 
0 komment , kategória:  Bíbor Kata versei  
Szeretnék...
  2017-03-12 17:40:29, vasárnap
 
  Szeretnék...

Szeretnék az inged lenni, hogy érinthessem bőrödet.
Akkor mindig veled lennék! Mámorító őrület!
Ujjaim úgy becéznének, mint nyári szellő, ha belekap,
Simogatva kényeztetném finom hajlataidat.

Szeretnék a könyved lenni, hogy láthassam a szemedet.
Soraimban elmerülnél, táplálnám a lelkedet.
Kezed szorosan ölelne, befészkelve - jó nagyon!
Aztán mellkasodra tennél, szívverésed hallgatom.

Szeretnék a párnád lenni, hogy érezhessem arcodat.
Reám hajtsad a fejedet, őrizzem az álmodat.
Altatódalt is dúdolnék, megnyugtatót, csendesen,
Boldogságban szenderegnél messze meseszigeten.

Szeretnék a fésűd lenni, simíthassam hajadat.
Kedveskedve - bontogatva ezüst színű kócokat.
Lassan, hosszan elidőzve nyújtanám a perceket,
Minél tovább élvezhessem magamon a selymeket.

Szeretnék a tükröd lenni, hogy mindennap lássalak.
Reggelenként megcsodáljam ébredező arcodat.
Amikor csak belém néznél, elmondhassam szüntelen,
Tiéd lenni minden vágyam! Olyan nagyon jó nekem!

Bíbor Kata


 
 
0 komment , kategória:  Bíbor Kata versei  
Barátköszönő
  2017-02-21 23:40:06, kedd
 
  Barátköszönő

Véletlen-e, hogy Rád találtam
A Barátra, kit nem is vártam.
Most már itt vagy napjaimban,
Támaszom a jóban - rosszban.

Vigyázol rám, ha nem is kérem,
Bekötöznéd vérző sebem.
Ha csak egy jó szóra vágyom,
Végighallgatod sirámom.

Nem véletlen, hogy Rád találtam
A Barátra, kire mindig vágytam.
Elküldtek nekem a Csillagok.
Köszönöm Neked!
Köszönöm Angyalok!

Bíbor Kata
forrás poet


 
 
0 komment , kategória:  Bíbor Kata versei  
Boldogóra
  2017-01-27 18:51:02, péntek
 
  Boldogóra

Jó lenne Veled még több óra,
Nevetve feledve sorsunkat.
Megállítva időt parancsszóra.
Nem számolni a perceket.

Bekötni szemét a Napnak,
Hogy ne tudhassa mikor kel.
Becsapva Holdat, csillagokat.
Ragyogjanak be fényükkel.

Szorosan testedhez bújva,
Elnézni alvó arcodat.
Karjaidba bevackolódva
Ölelni át a Szerelmet.

Lehunyt szemű pilládnak,
Suttogni vallomást, verseket.
Csitt! Álmodj csak! S álmodnak
Tündérleánya én legyek!

Kezemmel végigsimítva...
Ébrenlét ez? vagy képzelet?
Ajándék! Hisz minden óra
Ezer csodát rejt - Kincseket!

Bíbor Kata


 
 
0 komment , kategória:  Bíbor Kata versei  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 127 db bejegyzés
e év: 979 db bejegyzés
Összes: 13823 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1213
  • e Hét: 6093
  • e Hónap: 48329
  • e Év: 521914
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.