2016-02-28 18:40:11, vasárnap
|
|
|
Idő
Napra nap megy, évre év jön,
telik az idő szótlanul.
Gyűrjük a heteket keményen,
s éljük az életet sótlanul,
némelyek boldogan,
mások boldogtalanul.
Egyik hónap rügyet fakaszt,
a másik havat hoz,
"tavaszi szél vizet áraszt",
május szerelmet oszt.
Három forró, nyári hónap
ruhától, gátlástól foszt.
Az ősz termésével
gazdagon bővelkedő,
decemberi ünnep után
jön egy új esztendő...
és csak repül... csak rohan
felettünk az idő.
S csak repül, csak rohan az idő velünk,
nélkülünk, előttünk, mellettünk.
Egyszer majd vége lesz mindennek,
...pedig lehet, hogy igazán még nem is szerettünk.
Oláh Mariann |
|
|
0 komment
, kategória: Mai magyar költők: Oláh Maria |
|
|
|