Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
x
  2013-10-11 07:12:55, péntek
 
  Palazzeschi, Aldo: Ki vagyok? (Chi sono? in Hungarian)

Chi sono? (Italian)


Son forse un poeta?

No, certo.

Non scrive che una parola, ben strana,

la penna dell'anima mia:

« follìa ».

Son dunque un pittore?

Neanche.

Non ha che un colore

la tavolozza dell'anima mia:

« malinconìa ».

Un musico, allora?

Nemmeno.

Non c'è che una nota

nella tastiera dell'anima mia:

« nostalgìa ».

Son dunque... che cosa?

Io metto una lente

davanti al mio cuore

per farlo vedere alla gente.

Chi sono?

Il saltimbanco dell'anima mia.




Ki vagyok? (Hungarian)


Talán költő vagyok?

Nem biztos.

Nem ír, csak egy szót, igen furcsát,

tolla lelkemnek:

,,Mánia."

Tehát festő vagyok?

Dehogy.

Nincsen, csak egyetlen szín,

palettáján lelkemnek:

,,Melankólia."

Akkor zenész?

Sehogysem.

Nincsen csak egy hang

billentyűin lelkemnek:

,,Nosztalgia."

Hát... mi vagyok?

Lencsét teszek

szívem elé,

hadd lássa minden ember.

Ki vagyok?

Saját lelkem paprikajancsija.

Weöres Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Aldo Palazzeschi 1.  
x
  2013-10-09 08:38:22, szerda
 
  Palazzeschi, Aldo: A virágok (I fiori in Hungarian)

I fiori (Italian)


Non so perchè quella sera,

fossero i troppi profumi del banchetto...

irrequietezza della primavera...

un' indefinita pesantezza

mi gravava sul petto,

un vuoto infinito mi sentivo nel cuore...

ero stanco, avvilito, di malumore.

Non so perchè, io non avea mangiato,

e pure sentendomi sazio come un re

digiuno ero come un mendico,

chi sa perchè?

Non avvevo preso parte

alle allegre risate,

ai parlar consueti

degli amici gai o lieti,

tutto m' era sembrato sconcio,

tutto m' era parso osceno,

non per un senso vano di moralità,

che in me non c' è,

e nessuno s' era curato di me,

chi sa...

O la sconcezza era in me...

o c'era l' ultimo avanzo della purità.

M' era, chi sa perchè,

sembrata quella sera

terribilmente pesa

la gamba

che la buona vicina di destra

teneva sulla mia

fino dalla minestra.

E in fondo...

non era che una vecchia usanza,

vecchia quanto il mondo.

La vicina di sinistra,

chi sa perchè,

non mi aveva assestato che un colpetto

alla fine del pranzo, al caffè;

e ficcatomi in bocca mezzo confetto

s'era voltata in là,

quasi volendo dire:

"ah!, ci sei anche te".



Quando tutti si furno alzati,

e si furono sparpagliati

negli angoli, pei vani delle finestre,

sui divani

di qualche romito salottino,

io, non visto, scivolai nel giardino

per prendere un pò d' aria.

E subito mi parve d' essere liberato,

la freschezza dell' aria

irruppe nel mio petto

risolutamente,

e il mio petto si sentì sollevato

dalla vaga e ignota pena

dopo i molti profumi della cena.

Bella sera luminosa!

Fresca, di primavera.

Pura e serena.

Milioni di stelle

sembravano sorridere amorose

dal firmamento

quasi un' immane cupola d' argento.

Come mi sentivo contento!

Ampie, robuste piante

dall' ombre generose,

sotto voi passeggiare,

sotto la vostra sana protezione

obliare,

ritrovare i nostri pensieri più cari,

sognare casti ideali,

sperare, sperare,

dimenticare tutti i mali del mondo,

degli uomini,

peccati e debolezze, miserie, viltà,

tutte le nefandezze;

tra voi fiori sorridere,

tra i vostri profumi soavi,

angelica carezza di frescura,

esseri pura della natura.

Oh! com' è bello

sentirsi libero cittadino

solo,

nel cuore di un giardino.



-Zz...Zz

-Che c' è?

-Zz...Zz...

-Chi è?

M' avvicinai donde veniva il segnale,

all' angolo del viale

una rosa voluminosa

si spampanava sulle spalle

in maniera scandalosa il décolleté.

-Non dico mica a te.

Fo cenno a quel gruppo di bocciuoli

che son sulla spalliera,

ma non vale la pena.

Magri affari stasera,

questi bravi figliuoli

non sono in vena.

-Ma tu chi sei? Che fai?

-Bella, sono una rosa,

non m' hai ancora veduta?

Sono una rosa e faccio la prostituta.

-Te?

-Io, sì, che male c' è?

-Una rosa!

-Una rosa, perchè?

All' angolo del viale

aspetto per guadagnarmi il pane,

fo qualcosa di male?

-Oh!

-Che diavolo ti piglia?

Credi che sien migliori,

i fiori,

in seno alla famiglia?

Voltati, dietro a te,

lo vedi quel cespuglio

di quattro personcine,

due grandi e due bambine?

Due rose e due bocciuoli?

Sono il padre, la madre, coi figlioli.

Se la intendono...e bene,

tra fratello e sorella,

il padre se la fa colla figliola,

la madre col figliolo...

Che cara famigliola!

E' ancor miglior partito

farsi pagar l' amore

a ore,

che farsi maltrattare

da un porco di marito.

Quell' oca dell' ortensia,

senza nessun costrutto,

fa sì finir tutto

da quel coglione del girasole.

Vedi quei due garofani

al canto della strada?

Come sono eleganti!

Campano alle spalle delle loro amanti

che fanno la puttana

come me.

-Oh! Oh!

- Oh! ciel che casi strani,

due garofani ruffiani.

E lo vedi quel giglio,

lì, al ceppo di quel tiglio?

Che arietta ingenua e casta!

Ah! Ah! Lo vedi? E' un pederasta.

-No! No! Non più! Basta

-Mio caro, e ci posso far qualcosa

io,

se il giglio è pederasta,

se puttana è la rosa?

-Anche voi!

-Che maraviglia!

Lesbica è la vaniglia.

E il narciso, quello specchio di candore,

si masturba quando è in petto alle signore.

-Anche voi!

Candidi, azzurri, rosei,

vellutati, profumati fiori...

-E la violaciocca,

fa certi lavoretti con la bocca...

-Nell' ora sì fugace che v' è data...

-E la medesima violetta,

beghina d' ogni fiore?

fa lunghe processioni di devozione

al Signore,

poi...all' ombra dell' erbetta,

vedessi cosa mostra al ciclamino...

povero lilli,

è la più gran vergogna

corrompere un bambino

-misero pasto delle passioni.

Levai la testa al cielo

per trovare un respiro,

mi sembrò dalle stelle pungermi

malefici bisbigli,

e il firmamento mi cadesse addosso

come coltre di spilli.

Prono mi gettai sulla terra

bussando con tutto il corpo affranto:

-Basta! Basta!

Ho paura.

Dio,

abbi pietà dell' ultimo tuo figlio.

Aprimi un nascondiglio

fuori della natura!





A virágok (Hungarian)


Nem tudom mért, egy este, tán a

lakoma túlsok illata ...

vagy a tavasz nyugtalansága ...

határozatlan súly nyomása

töltötte mellem,

végtelen üresség szívemben ...

fáradt, csüggedt, keserű lettem.

Nem tudom mért, egy falatot sem ettem,

és mégis királyként telezabálva,

koldusként étlenül,

ki tudja mért?

Egyáltalán nem véve részt

a vidám nevetésben,

a megszokott beszélgetésben,

mit derűs jóbarátok szövögetnek,

minden ocsmánynak látszott nékem,

trágárnak, illetlennek,

bár az erkölcs-csősz mánia

éntőlem idegen,

és senki se gondolt velem,

hjaja...

Vagy bennem volt az ocsmány ...

vagy a tisztaság végső maradéka.

Nekem, ki tudja mért,

szörnyű nehéz volt

azon az estén

a láb,

mit jobboldali szomszédnőm, a drága,

az enyémen tartogatott

már a levestől kezdve és tovább.

És alapjába ...

nem más, csak egy régi szokás,

legősibb a világon.

És baloldali szomszédnőm, az édes,

ki tudja mért,

nem mért rám mást, csak kis lökést

a kávénál, vacsora végén,

fél süteményt dugott a számba,

fordult felém,

mintha azt mondaná:

,,te is itt vagy! ahá!"



Mikor mindenki fölkelt

és szerteszéledt

szögletben, ablakmélyedésben,

díványon,

apró szalonban,

én látatlanul a kertbe osontam,

hogy kissé levegőzzem.

Rögtön éreztem,

máris felszabadultam,

a levegőnek frissessége bőven

mellembe ömlött

erősen,

és felüdült a mellem

bizonytalanság fájdalmából,

a vacsora sok illatából.

Szép fényes est!

Üde kikelet.

Tiszta, meleg.

Millió csillag,

mintha szerelmetesen mosolyogna

az ég boltjáról,

óriás ezüst kupoláról.

Ó én boldog!

Dús, termetes növények,

bőséges árnyúak,

alattatok sétálva lejteni,

egészséges oltalmatok alatt

felejteni,

légdrágább eszméinkre lelni újra

szűztisztán álmodozva

jót sejteni,

a rosszat mind elejteni,

az emberi

bűnt, butaságot, gyatraságot

és minden ocsmányságot;

mosolyogni közöttetek, virágok,

enyhe illatban,

angyal-üde simogatásban,

természet tiszta lényei karában.

Ó! gyönyörű,

szabad polgárrá nőni szépen

egyedül

egy kert szívében.



- Zz ... Zz

- Mi ez?

- Zz ... Zz ...

- Mi nesz?

Közel mentem, hol valami jelez,

a fasor szögletében

egy terebélyes rózsa

vállán nyitotta széjjel

dekoltázsát botrányosan.

- Nem neked vetkőzöm, fiam,

annak a bimbó-gruppnak,

ott fut a lécen,

de kár a gőzért,

sovány szajré ma este,

a kicsi haverok

kikészültek egészen.

- Ki vagy te? Mit csinálsz?

- Rózsa vagyok, no hát

nem ismersz meg?

Rózsa vagyok, prostituált.

- Te...

- Én, hát! Mi baj?

- Egy rózsa !

- Egy rózsa, hajjajaj!

A fasor szögletén

állok hogy kenyerem keressem,

mi rossz van ebben?

- Ó!

- Beléd mi a manó

ütött? erkölcsösebbek, úgy találod,

a virágok

családjukon belül?

Fordulj meg, és mögötted

nézd azt a bokrot,

négy kis személyt,

két szülőt és két gyerekét;

látsz ott két rózsát és két bimbót?

Apa, anya, gyerekeikkel

megértik egymást ...

húga és bátyja,

apa és lánya,

mama és fiacskája ...

Milyen kedves családka!

Mindig jobb parti

a szerelmet megfizettetni

óraszámra,

mint kínoztatni

egy disznó férjtől előre-hátra.

Ez a liba hortenzia

milyen golyhó,

már egészen tönkreteszi

az a hülye

napraforgó.

Látod a két szegfűt arra

útközépen?

Mindakettő milyen nyalka!

Szeretőik nyakán élnek,

s valamennyi, mint én,

olyan szajha.

- Ó! Ó!

- Csuda-fura karnevál:

két kerítő szekfű-szál!

Azt a liliomot látod-e?

árnyékolja hárs töve,

nézd csak azt a

szűz kis pofikáját: pederaszta.

- Basta!

- Látod, nem tehetek róla,

fiam,

pederaszta a liliom

és prostituált a rózsa.

- Hát ti ís?

- Óriási csoda!

Lesbosi a vanília.

És a nárcisz, tisztaságnak tűköre,

nedvet fröcsköl szépasszonyok keblire.

- Ti is?

Hófehér, rózsaszín, kék,

bársonyos, illatos virágok ...

- A viola néni

az üzletet szájával is végzi,

hisz röpke az óra, mi adatott néki ...

És a szerény ibolya,

mind legjámborabbika?

Addig ájtatoskodik,

ámen,

aztán ... a füvecske-árnyacskában

mit lit a ciklámen ...

Szegény lili,

szégyen-gyalázat

kisgyereket megrontani.

- Mohóság szörnyű etetése!

És fölemeltem fejemet az égnek,

hogy nyeljem egy kortyát a légnek,

mert döfködnek a csillagokból

mérges, boszorkányos nyögések,

mindjárt a mennybolt rámesik,

mint gombostűkkel teleszúrt palást.

Összerogytam, megtörten leborulva,

a földet egész testtel sújtva:

- Elég! Elég!

Én félek!

Jó Istenem,

szánd meg végső fiad,

nyisd meg nekem rejtő barlangodat

kívül a természeten!

Weöres Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Aldo Palazzeschi 1.  
x
  2013-10-08 08:23:55, kedd
 
  Palazzeschi, Aldo: Keresztjel (Il segno in Hungarian)

Il segno (Italian)


Laddove le vie fan crocicchio

poggiata a un cipresso è la croce.

Sul nero del legno risplendono

i numeri bianchi.

La gente passando si ferma un istante,

e sol con due dita toccando leggero quel legno

fa il segno di croce.



Keresztjel (Hungarian)


Ott, ahol összefut két utca,

ciprushoz támasztott fejfa áll.

Fekete lécein a számok

fehéren ragyognak.

Aki csak arra jár, megáll egy fél percre,

s két ujját finoman a fához érintve

keresztet rajzol rá.

Szénási Ferenc

 
 
0 komment , kategória:  Aldo Palazzeschi 1.  
x
  2013-10-07 13:17:38, hétfő
 
  Palazzeschi, Aldo: Hagyjatok szórakozni! (E lasciatemi divertire in Hungarian)

lasciatemi divertire (Italian)


Tri, tri tri

Fru fru fru,

uhi uhi uhi,

ihu ihu, ihu.



Il poeta si diverte,

pazzamente,

smisuratamente.



Non lo state a insolentire,

lasciatelo divertire

poveretto,

queste piccole corbellerie

sono il suo diletto.



Cucù rurù,

rurù cucù,

cuccuccurucù!



Cosa sono queste indecenze?

Queste strofe bisbetiche?

Licenze, licenze,

licenze poetiche,

Sono la mia passione.



Farafarafarafa,

Tarataratarata,

Paraparaparapa,

Laralaralarala!



Sapete cosa sono?

Sono robe avanzate,

non sono grullerie,

sono la... spazzatura

delle altre poesie,



Bubububu,

fufufufu,

Friù!

Friù!



Se d'un qualunque nesso

son prive,

perché le scrive

quel fesso?



Bilobilobiobilobilo

blum!

Filofilofilofilofilo

flum!

Bilolù. Filolù,

U.



Non è vero che non voglion dire,

vogliono dire qualcosa.

Voglion dire...

come quando uno si mette a cantare

senza saper le parole.

Una cosa molto volgare.

Ebbene, così mi piace di fare.



Aaaaa!

Eeeee!

liii!

Qoooo!

Uuuuu!

A! E! I! O! U!

Ma giovinotto,

diteci un poco una cosa,

non è la vostra una posa,

di voler con cosi poco

tenere alimentato

un sì gran foco?



Huisc... Huiusc...

Huisciu... sciu sciu,

Sciukoku... Koku koku,

Sciu

ko

ku.



Come si deve fare a capire?

Avete delle belle pretese,

sembra ormai che scriviate in giapponese,



Abi, alì, alarì.

Riririri!

Ri.



Lasciate pure che si sbizzarrisca,

anzi, è bene che non lo finisca,

il divertimento gli costerà caro:

gli daranno del somaro.



Labala

falala

falala

eppoi lala...

e lala, lalalalala lalala.



Certo è un azzardo un po' forte

scrivere delle cose così,

che ci son professori, oggidì,

a tutte le porte.



Ahahahahahahah!

Ahahahahahahah!

Ahahahahahahah!



Infine,

io ho pienamente ragione,

i tempi sono cambiati,

gli uomini non domandano più nulla

dai poeti:

e lasciatemi divertire!





Hagyjatok szórakozni! (Hungarian)


Tri tri tri,

fru fru fru,

uji uji uji,

iju iju iju.



Lám csak, mulat a költő,

esztelenül,

féktelenül.

Minek bántanátok

szegénykét, hagyjátok,

hadd idétlenkedjék,

bohóságokban

leli kedvét.



Kuko riku

riko koku

kukkorrikúúú!



Mi ez a sok hetyke klapancia?

Ez az otrombaság?

Poetica licentia:

költői szabadság.

Ez az én passzióm.



Fara fara fara fa,

tara tara tara ta,

para para para pa,

lara lara lara la!



Tudjátok, hogy mi ez?

Félresöpört kacat.

Nem hóbortos beszéd:

más versekből

kiszórt szemét.



Bubu bubu,

fufu fufu.

Friú!

Friú!



De ha egyszer se füle,

se farka,

minek firkantja

le ez a hülye?



Bilo bilo bilo bilo bilo

blum!

Filo filo filo filo filo

flum!

Bilolu. Filolu.

U.



Nem igaz, hogy nincs értelme,

igenis jelent valamit.

Azt jelenti...

mint mikor dúdolni kezd az ember,

mert a szöveget nem tudja.

Nem is szólhatna közönségesebben,

de nekem így tartja kedvem.



Aaaaa!

Eeeee!

Iiiii!

Ooooo!

Uuuuu!

A! E! I! O! U!



No de fiatal barátom,

mondja meg igaz lelkére:

nem üres mesterkedés-e

ily kevéske tápot

tűzbe vetve éltetni

egy ekkora lángot?



Huiszk... Hujuszk...

Huisu... su su.

Sukoku... Koku koku.

Su

ko

ku.



Hát ezt meg hogy értsük?

Vágyainak ez a netovábbja?

mintha csak japánul zagyválna!



Abí alí alarí.

Riririrí!

Rí.



Hagyjátok, hadd csűrje-csavarja,

minek is hagyná abba.

Megadja még az árát:

szamárnak titulálják.



Labala,

falala,

falala...

csakazértis lala...

lalala, lalalalala, lalala.



Bizony nem veszélytelen

így írni e mai korban,

hisz manapság minden bokorban

professzor terem.



Hahahahahahaha!

Hahahahahahaha!

Hahahahahahaha!



Végtére is

nagyon igazam van;

más időket élünk,

az emberek ma már semmit se várnak

a költőktől:

hagyjatok hát szórakozni!

Szénási Ferenc

 
 
1 komment , kategória:  Aldo Palazzeschi 1.  
x
  2013-06-15 07:55:17, szombat
 
 
Palazzeschi, Aldo: A gyújtogató (részlet) (L'Incendiario (dettaglio) in Hungarian)

L'Incendiario (dettaglio) (Italian)


A F.T. Marinetti

anima della nostra fiamma.



In mezzo alla piazza centrale

del paese,

è stata posta la gabbia di ferro

con l'incendiario.

Vi rimarrà tre giorni

perché tutti lo possano vedere.

Tutti si aggirano torno torno

all'enorme gabbione,

durante tutto il giorno,

centinaia di persone.



- Guarda un pochino dove l'ànno messo!

- Sembra un pappagallo carbonaio.

- Dove lo dovevano mettere?

- In prigione addirittura.

- Gli sta bene di far questa bella figura!

- Perché non gli avete preparato

un appartamento di lusso,

così bruciava anche quello!

- Ma nemmeno tenerlo in questa gabbia!

- Lo faranno morire dalla rabbia!

- Morire! È uno che se la piglia!

- È più tranquillo di noi!

- Io dico che ci si diverte.

- Ma la sua famiglia?

- Chi sa da che parte di mondo è venuto!

- Questa robaccia non à mica famiglia!

- Sicuro, è roba allo sbaraglio!

- Se venisse dall'inferno?

- Povero diavolaccio!

- Avreste anche compassione?

Se v'avesse bruciata la casa

non direste così.

- La vostra l'à bruciata?

- Se non l'à bruciata

poco c'è corso.

À bruciato mezzo mondo

questo birbaccione!

- Almeno, vigliacchi, non gli sputate addosso,

infine è una creatura!

- Ma come se ne sta tranquillo!

- Non à mica paura!

- Io morirei dalla vergogna!

- Star lì in mezzo alla berlina!

- Per tre giorni!

- Che gogna!

- Dio mio che faccia bieca!

- Che guardatura da brigante!

- Se non ci fosse la gabbia

io non ci starei!

- Se a un tratto si vedesse scappare?

- Ma come deve fare?

- Sarà forte quella gabbia?

- Non avesse da fuggire!

- Dai vani dei ferri non potrà passare?

Questi birbanti si sanno ripiegare

in tutte le maniere!

- Che bel colpo oggi la polizia!

- Se non facevan presto a accaparrarlo,

ci mandava tutti in fumo!

- Si meriterebbe altro che berlina!

- Quando l'ànno interrogato,

à risposto ridendo

che brucia per divertimento.

- Dio mio che sfacciato!

- Ma che sorta di gente!

- Io lo farei volentieri a pezzetti.

- Buttatelo nel fosso!

- Io gli voglio sputare

un'altra volta addosso!

- Se bruciassero un po' lui

perché ridesse meglio!

- Sarebbe la fine che si merita!

- Quando sarà in prigione scapperà,

è talmente pieno di scaltrezza!

- Peggio d'una faina!

- Non vedete che occhi che à?

- Perché non lo buttano in un pozzo?

- Nel cisternone del comune!

- E ci sono di quelli

che avrebbero pietà!

- Bisogna esser roba poco pulita

per aver compassione

di questa sorta di persone!



Largo! Largo! Largo!

Ciarpame! Piccoli esseri

dall'esalazione di lezzo,

fetido bestiame!

Ringollatevi tutti

il vostro sconcio pettegolezzo,

e che vi strozzi nella gola!

Largo! Sono il poeta!

Io vengo di lontano,

il mondo ò traversato,

per venire a trovare

la mia creatura da cantare!

Inginocchiatevi marmaglia!

Uomini che avete orrore del fuoco,

poveri esseri di paglia!

Inginocchiatevi tutti!

Io sono il sacerdote,

questa gabbia è l'altare,

quell'uomo è il Signore!





A gyújtogató (részlet) (Hungarian)


F. T. Marinettinek,

lelke a mi lángunk.



A falu főterének

közepére

tették a vaskalitkát

gyújtogatóstul.

Három napig marad majd,

kitették közszemlére.

A hatalmas kalitkát, ahogy illik,

egész nap körbe-körbe járják,

többszáz személy kering itt,

s bámulja rácsát.



- Nicsak, hová rakták a fickót!

- Szénégető papagájhoz hasonlít!

-Mért, maga hova rakta volna?

- Hová? Hűvösre.

-Még szép, hogy majmot csinálnak belőle!

- Talán luxus-lakosztályt

rendeznének be neki inkább?

Azt is felgyujtaná ez!

- Embernek nem való ez a kalitka mégsem!

- Vadítják, míg fel nem fordul dühében!

- Felfordul? Ó, ó, érzékeny palánta!

- Nyugodtabb nálunk!

- Mulat rajtunk, ha mondom!

- És a családja?

- Ki tudja, honnan vetődött falunkba?

- Az ily mocsoknak nincsen is családja!

- Szeméttelepre való, annyi biztos!

- S ha a pokolból bújt elő?

- Szegény kis ördög!

- Még szánja is?

Ha felgyújtotta volna házát,

nem így beszélne.

- Mért, a magáét felgyújtotta, szomszéd?

- Kis híja volt csak,

ha épp tudni kivánják.

Felgyújtotta a félvilágot

e senkiházi!

- Legalább ti ne köpjétek le, gyávák,

elvégre ő is ember!

- De mily nyugodtan áll ott!

- Mint akinek még aggódnia sem kell!

- Engemet megölne a szégyen!

- Három napig, te jó ég!

- Ott állni a pellengéren, középen!

- Ez ám nyakszoritóvas!

- Mily sanda a pofája!

- Úgy bámul, mint egy útonálló!

- Ha nem volna itt e ketrec,

nem mernék itt maradni!

- S ha látná, hogy egyszercsak meglép?

- Képtelenség!

- Elég erős a ketrec?

- Nem szökhet meg, ne féljen.

Nem bújhat át a vasak közti résen?

Az ilyen kópék mindenféleképpen

Össze tudják magukat hajtogatni.

- A rendőrség, az jó fogást csinált ma.

- Ha el nem csípik, valamennyien

füstként kerengnénk már az égen.

- Nem pellengérre szolgált rá, de másra!

Mikor megkérdezték, vidáman,

sőt nevetve felelte:

gyújtogatásra szottyan néha kedve.

- Uramisten, milyen pofátlan!

- Micsoda fajzat!

- Bár széttéphetném!

- Dobjátok egy verembe!

- Hadd köpjem

újra szembe!

- Bár gyújtanák fel őt is egy kicsinykét,

hogy vadabbul nevessen!

- Jobb véget nem is érdemelne!

- Amilyen sunyi és alattomos,

olajra lép a dutyiból!

- A sakálnak sincs ilyen beste lelke!

- Szeme is mily gonosz!

-Mért nem dobják a kutba?

- A községi víztárolóba!

- No, köztünk is akadnak,

kik szánakozva néznék.

- Annyi szent: sáros népség,

aki ilyen személyhez

közelítve részvétet érez.



Helyet! Helyet! Helyet!

Mocsok bagázs! Csatorna-bűzű

kis alja-népek!

Rossz csürhe, csorda!

Nyeljétek vissza

nyáladzó fecsegéstek,

míg nem forrasztom torkotokra!

Helyet! Eljöttem én, a költő,

nagymessziről,

bejártam a világot,

hogy versem

számára a méltó hőst megkeressem!

Söpredék, térdre! Térdre!

Emberek, akik borzadtok a tűztől

szalmabábok nyomorult csőcseléke!

Vagyok az áldozópap,

ez a ketrec az oltár,

s ez az ember az Isten!

Eörsi István

 
 
0 komment , kategória:  Aldo Palazzeschi 1.  
x
  2013-06-14 11:45:54, péntek
 
  Palazzeschi, Aldo: Séta (La passeggiata in Hungarian)

La passeggiata (Italian)


- Andiamo?

- Andiamo pure.



All'arte del ricamo,

fabbrica passamanerie,

ordinazioni, forniture.

Sorelle Purtarè.

Alla città di Parigi.

Modes, nouveauté.

Benedetto Paradiso

successore di Michele Salvato,

gabinetto fondato nell'anno 1843.

avviso importante alle signore !

La beltà del viso,

seno d'avorio,

pelle di velluto.

Grandi tumulti a Montecitorio.

Il presidente pronunciò fiere parole.

tumulto a sinistra, tumulto a destra.

Il gran Sultano di Turchia ti aspetta.

La pasticca di Re Sole.

Si getta dalla finestra per amore.

Insuperabile sapone alla violetta.

Orologeria di precisione.

93

Lotteria del milione.

Antica trattoria "La pace",

con giardino,

fiaschetteria,

mescita di vino.

Loffredo e Rondinella

primaria casa di stoffe,

panni, lane e flanella.

Oggetti d'arte,

quadri, antichità,

26

26 A.

Corso Napoleone Bonaparte.

Cartoleria del progresso.

Si cercano abili lavoranti sarte.

Anemia !

Fallimento!

Grande liquidazione!

Ribassi del 90 %

Libero ingresso.

Hotel Risorgimento

e d'Ungheria.

Lastrucci e Garfagnoni,

impianti moderni di riscaldamento:

caloriferi, termosifoni.

Via Fratelli Bandiera

già via del Crocefisso.

Saldo

fine stagione,

prezzo fisso.

Occasione, occasione!

Diodato Postiglione

scatole per tutti gli usi di cartone.

Inaudita crudeltà!

Cioccolato Talmone.

Il più ricercato biscotto.

Duretto e Tenerini

via della Carità.

2. 17. 40. 25. 88.

Cinematografo Splendor,

il ventre di Berlino,

viaggio nel Giappone,

l?onomastico di Stefanino.

Attrazione ! Attrazione!

Cerotto Manganello,

infallibile contro i reumatismi,

l?ultima scoperta della scienza !

L?Addolorata al Fiumicello,

associazione di beneficenza.

Luigi Cacace

deposito di lampadine.

Legna, carbone, brace,

segatura,

grandi e piccole fascine,

fascinotte,

forme, pine.

Professor Nicola Frescura:

state all?erta giovinotti !

Camicie su misura.

Fratelli Buffi,

lubrificanti per macchine e stantuffi.

Il mondo in miniatura.

Lavanderia,

Fumista,

Tipografia,

Parrucchiere,

Fioraio,

Libreria,

Modista.

Elettricità e cancelleria.

L?amor patrio

antico caffè.

Affittasi quartiere,

rivolgersi al portiere

dalle 2 alle 3.

Adamo Sensi

studio d?avvocato,

dottoressa in medicina

primo piano,

Antico forno,

Rosticcere e friggitore.

Utensili per cucina,

Ferrarecce.

Mesticatore.

Teatro Comunale

Manon di Massenet,

gran serata in onore

di Michelina Proches.

Politeama Manzoni,

il teatro dei cani,

ultima matinée.

Si fanno riparazioni in caloches.

Cordonnier.

Deposito di legnami.

Teatro Goldoni

i figli di nessuno,

serata popolare.

Tutti dai fratelli Bocconi !

Non ve la lasciate scappare !

29

31

Bar la stella polare.

Assunta Chiodaroli

levatrice,

Parisina Sudori

rammendatrice.

L?arte di non far figlioli.

Gabriele Pagnotta

strumenti musicali.

Narciso Gonfalone

tessuti di seta e di cotone.

Ulderigo Bizzarro

fabbricante di confetti per nozze.

Giacinto Pupi,

tinozze e semicupi.

Pasquale Bottega fu Pietro,

calzature...



- Torniamo indietro?

- Torniamo pure.




Séta (Hungarian)


- Sétáljunk?

- Sétáljunk, nem bánom.



Hímzett-varrott áruk,

paszományok nagybani gyártása,

alkalmi rendelés, ellátás hosszú távon.

Mlle & Mlle Purtarč,

párizsi szalon,

modes, nouveauté.

Michele Salvato

1843-ban alapított cége,

tulajdonos: Benedetto Paradiso és Paradisóné.

Hölgyek figyelmébe!

Ragyogó arc,

alabástrom kebel,

bársonyos bőr!

Parlament, a tér teli emberekkel.

Az elnök diadalmas szónoklatát mondja,

tömeg balra, tömeg jobbra.

A török szultán várhat sorára.

Egy ablakból csalódott szerelmes ugrik ki.

Napkirály gyógycukorka.

Ibolyaillatú szappan: nincs párja!

Precíziós órák.

93

Lutri, hetente kifogják!

Régi korok

,,Béke" vendéglője,

kerthelyiség,

palackozott és folyóborok.

Loffredo és Rondinella,

a legfinomabb kelmék,

felöltöztetjük gyapjúba, selyembe, flanelba.

Régiséget adok-veszek,

képek, díszek műkincslerakata.

26

26/A

A legmodernebb írószerek.

Bonaparte Napóleon sétány.

Gyakorlott varrónőt keresek.

Hanyatlás, veszteség!

Csőd a láthatáron!

Végkiárusítás!

Tessék! Tessék!

Mindent potom áron!

Risorgimento Hotel,

Magyarország Szálló.

Lastrucci és Garfagnoni

a korszerű fűtésért,

új idők hősugárzói.

Bandiera testvérek útja

(a volt Kereszt út).

Szezon végi

vásár,

alkalmi árak,

most mindenre futja!

Diodato Scatolera,

kartondoboz mindenféle célra.

Hallatlan gonoszság!

Talmone az Ön csokoládéja!

A legnépszerűbb keksz.

De Randa és De Pinduri.

Karitász utca

2, 17, 25, 49

Splendor Mozgóképszínház,

Aki Berlin legmélyén jár,

Utazás Japánba,

Névnapi zsúr Stefaninóéknál.

Korunk nagy látványossága!

Reuma kínozza?

Nem talál rá enyhet?

Manganello tapasz!

Fiumicellói Fájdalmas Szűzanya

Jótékonysági Egylet.

Luigi Cacace,

lámpák gazdag választéka.

Fűtőanyagtelep,

szén, faszén, fa,

fűrészpor,

tetszés szerinti rőzsekötegek,

fenyőtoboz, samott-tégla.

Prof. Nicola Frescura,

fiatalok reszkessetek!

Megrendelés ingre, blúzra.

Buffi testvérek,

kipufogók, dűznik, fékek.

A nagyvilág kicsiny terembe csukva.

Ruhatisztító.

Kályhásmester.

Nyomda.

Szálas virágok boltja.

Fodrászat.

Könyvkereskedés.

Kalapszalon.

Világítás, irodai berendezés.

,,Hazaszeretet",

régi idők kávéháza.

Kiadó lakás, tágas beltér,

érdeklődni a házmesternél

(2-től 3-ig lehet).

Adamo Sensi,

ügyvéd.

Szakorvosi rendelés,

I. emelet.

Kenyér, buci.

Pecsenyesütő.

Konyhafelszerelés.

Vasbolt,

festékek, kencék árusítása.

Massenet: Manon,

a Városi Színház

díszelőadása,

főszerepben: Michelina Proches.

Manzoni Játékszín,

matiné:

Kutyakomédia.

Faanyag.

Kalocsnijavítás,

csizmadia.

Goldoni Színpad,

Mindenkitől elhagyatva,

népi játék.

El ne szalassza!

Gyerünk Bocconiékhoz!

37

38

Sarkcsillag kávézó.

Assunta Chiodaroli,

bába.

Parisina Sudori,

varrónő.

Száz fortély, hogy ne legyen kisbabája.

Gabriele Pagnotta,

hangszer, kotta.

Narciso Gonfalone,

vászon, szövetáru.

Ulderigo Bizzarro,

kandírozott gyümölcsök, cukorkák.

Giacinto Pupi,

fekvő- és ülőkád.

Pasquale cipőbolt (a volt Melissa),

43...



- Forduljunk vissza?

- Forduljunk, nem bánom.

Szénási Ferenc

 
 
0 komment , kategória:  Aldo Palazzeschi 1.  
x
  2013-05-03 23:14:04, péntek
 
  Palazzeschi, Aldo: Alvó öreg néne (La vecchia del sonno in Hungarian)

La vecchia del sonno (Italian)


Centanni ha la vecchia.

Nessuno la vide aggirarsi nel giorno.

Sovente la gente la trova a dormire

vicino alle fonti:

nessuno la desta.

Al dolce romore dell'acqua

la vecchia s'addorme,

e resta dormendo nel dolce romore

dei giorni dei giorni dei giorni...





Alvó öreg néne (Hungarian)


A néne százéves.

Senki se látta még térülni-fordulni.

Gyakorta találnak rá egy-egy szökőkút

lábánál: szunyókál,

s nem kelti föl senki.

A szelíd vízsugár zajára

a néne elszunnyad,

s ebben az édesded morajban

napokig csak alszik, csak alszik...

Szénási Ferenc






 
 
0 komment , kategória:  Aldo Palazzeschi 1.  
x
  2013-04-15 20:49:24, hétfő
 
  Palazzeschi, Aldo: A beteg forrás (La fontana malata in Hungarian)

La fontana malata (Italian)


Clof, clop, cloch,

cloffete,

cloppete,

clocchette,

chchch...

È giù,

nel cortile,

la povera

fontana

malata;

che spasimo!

sentirla

tossire.

Tossisce,

tossisce,

un poco

si tace...

di nuovo.

tossisce.

Mia povera

fontana,

il male

che hai

il cuore

mi preme.

Si tace,

non getta

più nulla.

Si tace,

non s'ode

rumore

di sorta

che forse...

che forse

sia morta?

Orrore

Ah! no.

Rieccola,

ancora

tossisce,

Clof, clop, cloch,

cloffete,

cloppete,

chchch...

La tisi

l'uccide.

Dio santo,

quel suo

eterno

tossire

mi fa

morire,

un poco

va bene,

ma tanto...

Che lagno!

Ma Habel!

Vittoria!

Andate,

correte,

chiudete

la fonte,

mi uccide

quel suo

eterno tossire!

Andate,

mettete

qualcosa

per farla

finire,

magari...

magari

morire.

Madonna!

Gesù!

Non più!

Non più.

Mia povera

fontana,

col male

che hai,

finisci

vedrai,

che uccidi

me pure.

Clof, clop, cloch,

cloffete,

cloppete,

clocchete,

chchch...





A beteg forrás (Hungarian)


Kli, kli, kli,

klö, klö, klö,

khe, khe, khe,

khö, khö, khö,

k k k ...

Hátul az

udvaron

nagybeteg

a forrás;

gyötrelem

hallani,

hogy köhög.

Köhécsel,

köhécsel,

kicsikét

elhallgat

és újra

köhécsel.

Én szegény

forrásom,

ó jaj, a

bánatod

szívem is

tépdesi.

Elhallgat,

néma most,

elhallgat,

semmi nesz,

nem hallik

semmi zaj,

semmi nesz .

Már talán

meg is halt,

meg is halt?

Borzalom!

Ó mégsem!

Felbuzog

és újra

köhécsel.

Kli, kli, kli,

klö, klö, klö,

khe, khe, khe,

khö, khö, khö,

k k k ...

Tüdővész

öli meg.

Istenem

ez a bús

és örök

köhögés

engem is

sírba visz,

semmiség

és úgy fáj!

Hogy sír-rí!

Menjetek,

fussatok

elzárni

az útját,

mert megöl

ez a bús

és örök

köhögés!

Menjetek,

tegyetek

valamit,

hogy szűnjön

sírása

és végre ...

meghaljon !

Szűzanyám!

Jézusom!

Nem bírom,

nem bírom!

Panaszos,

bús forrás

hagyd el a

sírásod,

s gyógyulj meg,

mert meglásd

meghalok

miattad.

Kli, kli, kli,

klö, klö, klö,

khe, khe, khe,

khö, khö, khö,

k k k ...

Kosztolányi Dezső

 
 
0 komment , kategória:  Aldo Palazzeschi 1.  
x
  2011-11-22 07:31:05, kedd
 
  Palazzeschi, Aldo: Oro, Doro, Odoro, Dodoro (Oro, Doro, Odoro, Dodoro in Hungarian)

Oro, Doro, Odoro, Dodoro (Italian)


In fondo al viale profondo è la nicchia gigante

ch'è cinta dagli alti cipressi.

La statua fu tolta nei tempi lontani

La luna risplende sul bianco lucente del marmo

che sembra poggiarsi

sul nero profondo degli alti cipressi.

Vi sono alla base

quattr'uomini avvolti di neri mantelli.

Si guardan fra loro in silenzio,

non muovono un dito.






Oro, Doro, Odoro, Dodoro (Hungarian)


Lenti út legvégén épült a hatalmas kőfülke,

óriás ciprusok körében.

Szobor már réges-rég nincs benne.

A holdfény megcsillan a fehér, tündöklő márványon,

mely mintha a sudár

ciprusfák mélységes sötétjén nyugodna.

A talpkő előtt négy

fekete köpenyes férfi áll.

Szótlanul bámulnak egymásra,

és meg se moccannak.

Szénási Ferenc

 
 
1 komment , kategória:  Aldo Palazzeschi 1.  
x
  2011-10-28 07:30:07, péntek
 
  Palazzeschi, Aldo: A Bo patak (Rio Bo in Hungarian)

Rio Bo (Italian)


Tre casettine

dai tetti aguzzi,

un verde praticello,

un esiguo ruscello: rio Bo,

un vigile cipresso.

Microscopico paese, è vero,

paese da nulla, ma però...

c'è sempre disopra una stella,

una grande, magnifica stella,

che a un dipresso...

occhieggia con la punta del cipresso

di rio Bo.

Una stella innamorata?

Chi sa

se nemmeno ce l'ha

una grande città.





A Bo patak (Hungarian)


Három aprócska ház,

csúcsos tetővel,

tenyérnyi, zöld rét,

egy csenevész patak, a Bo,

egy szál őrt álló ciprus.

Csöpp kis falu, igaz,

elhanyagolható, mégis...

fölötte ott egy csillag,

egy nagy, szép csillag,

mely jószerével...

a Bo melletti ciprusfák hegyével

kokettál.

Szerelmes csillag talán?

Ki tudja,

ha varázsából még egy

nagy városra se futja.

Szénási Ferenc

 
 
0 komment , kategória:  Aldo Palazzeschi 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 12 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2181
  • e Hét: 35947
  • e Hónap: 101126
  • e Év: 2268387
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.