Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Harsányi Kálmán
  2018-03-31 20:34:08, szombat
 
  Harsányi Kálmán

A buborék


A buborékból megmarad
Ha szét is pattan:
A víz s a szappan.
Az anyag elpusztíthatatlan.

De eltünik a színes gömb-alak,
S mit tükrözött: a fény, a nap.

Ám Szín és Fény, Gömb és Nap van tovább is,
Ha a buborék volt-nincs szóra vált is!
Az idea, a gondolat
Örök s örökre megmarad,
Csak az egyén nem, mely kifejezi,
Gondolja, érzi, tükrözi,
S különvilág-ént hitet el velünk.

A Lélek egy és oszthatatlan,
S belőle kölcsön járhat csak nekünk
Egy pillanatnyi fény.
Az anyag s eszme elpusztíthatatlan
É bennünk minden, minden halhatatlan,
Csak az nem, amit annak esd szívünk:
A buborék: az Én.



 
 
0 komment , kategória:  Harsányi Kálmán  
Harsányi Kálmán
  2017-07-31 08:05:30, hétfő
 
  Harsányi Kálmán

Lobog a láng...

Lobog a láng, a szél sikoltva
Paskolja, rázza ablakom...
Ni hogy meglibbent az a sárga
Gyűrött papír az asztalon,
S a többi mind hogy megmeredt!
A halom írás mozdulatlan,
És csöndben, némán, csöndben, halkan,
Csak az az egy libeg-lebeg.

Kihűlt a tűz, későre járhat,
Az órák éjfélt konganak...
Ni most kiválik az a sárga
Papir, - felém száll, - rám tapad -
És megpihen szivem felett!
Lelkemben titkos borzalom van
Mikor kínnal letépem onnan,
S elolvasom a ráírott nevet.
 
 
0 komment , kategória:  Harsányi Kálmán  
Harsányi Kálmán
  2016-09-21 12:26:48, szerda
 
  Harsányi Kálmán

Az ötvös

Övemben minden szerszám, ami kell,
A drágakő is markomban ragyog.
A titkos perc már itt van, rám lehell,
S ezüströgök, nyers aranydarabok
Pattogzanak ki ujjaim hegyén.

Mindent tudnék ma, amit akarok,
De csak ülök az Idő kerekén,
S ha percen egyet: meg-megroskadok.

A tégelyekben balzsam, s drága hím,
Kék-ér színű és hamvas-szőke por,
És szája-színe és szemepárja-szín
És selyemedző barackvirág-ivor,
Mind egy arcképhez, zománcnak való.

De nem dohog föl, nem búg-zakatol
Megváltó tűzzel a hideg kohó,
Hűl, ami fűti, messze valahol.

Mert vérrel fűlik ez a szent kazán,
S ha nem lobogva, nem lángolva jön
A titkos erek labirintusán
Szívedből hozzá egy-egy vér-özön:
Veszteggé dermed minden a helyén.

S én fázós dér-ruhába öltözöm,
S úgy fáj az arany ujjaim hegyén,
Mint homlokomon a megfagyott öröm.
 
 
0 komment , kategória:  Harsányi Kálmán  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 175 db bejegyzés
e év: 1080 db bejegyzés
Összes: 7648 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 312
  • e Hét: 12767
  • e Hónap: 47459
  • e Év: 268253
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.