Regisztráció  Belépés
kicsoda57.blog.xfree.hu
"Ne menj előttem! Lehet, hogy nem tudlak követni. Ne gyere mögöttem! Lehet, hogy nem tudlak vezetni. Gyere mellettem és légy a barátom!!!" Sz Jné
1957.08.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Nyár első napja
  2015-06-21 21:09:06, vasárnap
 
  június 21.: A csillagászati nyár kezdete. Ugyan június 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló 21-én van, idén 16:39 perckor. Ekkor kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap a legmagasabb - azaz a Földtől legtávolabbi - pályán, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed tíz és hajnali háromnegyed négy között van. Június 21. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány perccel.
A napfordulók idején a Nap irányt vált. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, vagyis 2015 június 21-én 16:39 perckor megfordul, hogy megkezdje féléves vándorlását déli irányban. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő, míg téli napforduló alkalmával a Baktérítő fölött delel.


északi sarkkörtől északra készült a nyári napforduló idején. Ott nem a leghosszabb nappalt ünnepelhetik azon kevesek, akik arra járnak, hanem a soha véget nem érő nappalt (persze a soha túlzás, de minél északabbra vagyunk, annál több napig tart.) Télen ugyanez a jelenség a déli sarkkör térségében figyelhető meg. A domborzattól függően a sarkköröktől kb. 90 km távolságig még megtapasztalható a jelenség.
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány, természet,csillagász  
Fahamu használhatósága
  2015-01-06 22:30:39, kedd
 
  A fahamut az emberiség évezredeken át nagy becsben tartotta. Igen sokoldalú felhasználhatósága a háztartásokban nélkülözhetetlen volt.
hamu
A fa elégetésekor keletkező hamu számos értékes ásványi sót tartalmaz. Erősen lúgos kémhatású, pH-értéke 10-13 közé esik. A lúg tisztító hatása a káliumtartalomtól függ, ezért az egyes fafajták hamujából eltérő erősségű lúg keletkezik. A gyümölcsfáknál erősebb lúg nyerhető a bükkfa hamujából, de egyes leírások szerint még annál is erősebb az akácfa, és a kukoricaszár hamujából.
Mielőtt kidobnánk a fahamut, érdemes megnézni, hogyan hasznosíthatjuk.
Mire használhatjuk a háztartásban?

1. A fahamuval a bútorról a vízfoltot is eltávolíthatjuk. A foltra szórjunk fahamut, csepegtessünk rá olajat, és a keveréket ruhával dörzsöljük a fába. Végül bútorfényezővel vagy dióolajjal kenjük át.
2. Kiváló tisztítószer. Ha fahamuval tisztítjuk a porcelán tárgyakat, zománcozott edényeket, evőeszközöket, üvegpoharakat, csillogóan tiszták lesznek. A hamuval nedvesen átdörzsölt tárgyakat mindig bő vízben öblítsük, és utána töröljük szárazra.
3. A faházak, kerítések elszürkülésének meggátolására meleg lúggal mossuk, keféljük át a felületet. Szépen visszanyerik eredeti színüket, esetleg antik színárnyalatot kapnak. Ehhez a hamut és a vizet 1:3 arányban egy órán át főzzük, szűrjük át, és már használhatjuk is.
4. Nagyszerű szagtalanító, csak szórjuk be vele az adott helyet (pl. macskaalom).
5. Taszítja a ruhamolyt. Szórjunk egy kevés hamut a tárolandó textíliák közé, használat előtt csak ki kell rázni.
6. Edénysúrolószer. Régen homokkal együtt ezzel súroltak, aztán kiöntötték a fűbe. Kültéren, bográcsoknál és grillezőknél kiváló ez a módszer, de beltérben a lefolyócsöveknél óvatosan használjuk.
7. Mosólúgot készíthetünk belőle. 1 rész fahamut 4 rész vízzel forrázzunk le, majd egy éjszakán át hagyjuk ülepedni. Az adagolás a mosandó ruha mennyiségétől és a hamulúg töménységétől függ. A lúgoldat töménységének, fajsúlyának megállapítására tojást használhatunk. 15 %-os lúgban úszó tojásnak a fele emelkedik ki a folyadékból, 8 %-osból az 1/4 része, 4 %-osban pedig a tojás lebeg. A nagyon elszennyeződött ruhákat előzőleg be lehet áztatni hamulúgos vízbe, a nem nagyon piszkos ruháknak elég az 5 kg-os mosógépi mosáshoz körülbelül 4-5 dl lúg, esetleg kombinálhatjuk környezetbarát mosószerekkel.
hamu4okovFotó:ökovölgy
8. Mosogatószerként is használhatjuk. Az Ördögkonyha blogján olvashatjátok.
9. Hűtő nélkül is frissen tarthatjuk zöldség-gyümölcseinket. Ássunk egy gödröt a földbe, tegyük bele a terméseket és töltsük fel hamuval. Figyeljünk, hogy a gyümölcsök ne érjenek egymáshoz és ne érintkezzenek a földdel. Zárjuk le a gödröt faanyaggal. E megoldás hosszú ideig tartósít. Tojást is tartósíthatunk hasonló módszerrel.
10. Magok tartósítására és rovarok elleni védelemre is hasznosíthatjuk. Egy agyag edénybe tegyük a tárolni való magokat és szórjuk le hamuval.
11 Tüzet olt.
12. Szappant készíthetünk belőle. Erről bővebben itt olvashattok egy részletes anyagot.
Hogyan használjuk házon kívül, a kertben?

13. Utak, járdák téli jégmentesítésére. A hamu sót tartalmaz, tehát megolvasztja a jeget.
14. Védi a növényeket a téli fagyoktól, ha egy réteg hamut szórunk a talajra.
15. Kiváló bio-tápszer. Foszfort, káliumot és egy jó adag nyomelemet - magnéziumot, bórt, vasat, - tartalmaz, amely serkenti a növények természetes fejlődését. Mivel nincs benne klór, a hamu a legkiválóbb káliumos trágya.
A legkedvezőbb időszak a talaj behamuzásának a tél. A savas földnek ajánlott, de csak óvatosan. A palántázott növények jobban bírják, de a helybe vetetteknek megárthat a túl lúgos talaj. A hamuval dúsított talajt szereti a paradicsom, szőlő, bab, spenót, borsó, avokádó, fokhagyma, de rózsa ültetése előtt is jót tesz, ha az ültetőgödörbe beszórunk egy ¼ bögre hamut. A burgonyától viszont tartsuk távol!
hamu9
16. Komposztadalékként is hasznosíthatjuk. Érett komposzttal keverjük össze, úgy dolgozzuk a talajba.
17. Csigariasztó, az ágyások körbeszórására alkalmas.
18. Krumplibogár-riasztó. Inkább megelőzésre, erős inváziónál már nem hatékony.
19. Káposztalégy, káposztalepke első nemzedékét is riasztja, vékonyan a növényekre szórva.
20. Levéltetvek és a pajzstetvek ellen igen hatásos szer. Ha lombhullás után a fák törzseit, vastagabb ágait fahamuval jól beszórjuk, eltűnnek a nehezen pusztítható pajzstetvek. Fahamus beszórással fertőtleníthetjük a levéltetvekkel fertőzött lombot és leveleket is.
21. Hangyák ellen is bevethetjük. Ha a hangyabolyra egy kupac hamut teszünk, elköltöznek.
23. Palántaneveléskor enyhébb palántadőlés gombafertőzésnél lehet kevés fahamut szórni a talaj tetejére.
24. Pince, sufni, kietlen zugok sarkaiba érdemes rakni egy-egy kupaccal, elűzi a patkányokat, egereket, csótányokat.
25. Elriasztja a a kullancsokat, tetveket, bolhákat házi állatainkból. Ecettel keverjünk ki egy kenhető masszát és dörzsöljük át vele állatainkat.
Milyen típusú hamut ne használjunk?
A szénből származó hamu a fából származó hamuval szemben toxinokat tartalmaz (pl. nehézfémek). Ezt ne használjuk!
A fahamut száraz állapotban tároljuk. Ne hagyjuk a szabadban, mert ha eső, nedvesség éri, veszít hatóanyagából. A nátronlúg maró hatású folyadék, ezért jól záródó, felcímkézett üvegben, gyerekektől elzárt helyen kell tartani!
 
 
0 komment , kategória:  Tudomány, természet,csillagász  
Vénusz bolygó története
  2012-06-06 23:04:22, szerda
 
  Szerda, 4.10

Szerdán napfelkeltétől körülbelül másfél órán át lehet próbálkozni a napkorong előtt áthaladó Vénusz bolygó megfigyelésével.

A felhőzeti térkép alapján az ország nagyobb részéről van esély a megfigyelésre.

Magyarországról nézve június 6-án reggel 4.37 és 4.59 között emelkedik a látóhatár fölé a napkorong. Napkeltekor a Vénusz már a Nap előtt lesz, így Magyarországról az átvonulásnak csak az utolsó órája látható. A Vénusz a napkorong felső részén mutatkozik majd, és jobbra felfelé haladva fog elvonulni. Nem sokkal 7 óra előtt a jelenség már véget is ér: 6.37-kor éri el belülről a Vénusz a Nap peremét, és 6.55-kor már el is hagyja.

Korábban

A Vénusz szerdán, június 6-án kora reggel átvonul a Nap előtt. Hasonló jelenségre legközelebb csak 105 év múlva kerül sor (részletes információkat korábbi cikkünkben olvashat). Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szerda hajnalban a Dunántúlon derült, az ország keleti és északkeleti részében viszont valószínűleg borult idő lesz. A Duna-Tisza közén és Budapest térségében a keddről szerdára virradó éjszaka nagy része felhős lesz, de hajnalra nagy valószínűséggel kiderül az idő.

Küldjön beszámolót és képet a jelenségről a science@origo.hu címre!

A ritka jelenség során egy apró fekete pötty látszik majd a napkorongon, amit csak a szem megfelelő védelmével szabad megfigyelni. Ez az apró pötty a Vénusz, egy, a Földhöz hasonló méretű és tömegű bolygó, ám mégis egy teljesen más világ. Forró felszínén, sűrű, fojtó légkörében elképzelhetetlen az élet. A Vénuszról sok újdonságot megtudtak az elmúlt években a csillagászok, számos dolog azonban ma is rejtélynek számít vele kapcsolatban.

Miért forog visszafelé a Vénusz?

Az egyik legrégebbi kérdés a Vénusszal kapcsolatban, hogy mi okozza furcsa, a legtöbb bolygóval ellentétes irányú tengelyforgását (a Naprendszerben még az Uránusz forog a Vénuszhoz hasonló, úgynevezett retrográd irányban). A Vénusz forgása ráadásul igen lassú, ezért egy vénuszi nap (243 földi nap) tovább tart rajta egy vénuszi évnél (225 földi nap). A jelenség okaként egy hatalmas ősi becsapódást feltételeznek, amely visszafordította a bolygó forgását. Mindez véletlenül történhetett, akárcsak például az a kataklizma, amelynek során egy Mars méretű égitest a Földdel ütközött, és a kirobbant anyagból létrejött a Hold. Közel ugyanekkora becsapódást a Merkúr is átélhetett, ami leszakította külső kérgének jelentős részét, a Marson pedig az északi mélyföldek területét vájhatta ki egy ilyen ősi kataklizma. Az ilyen katasztrófák nem lehettek ritkák az ősi Naprendszerben.

Hogyan alakult ki a Vénusz forró légköre?

Jelenleg közel 100-szor annyi gáz van a Vénusz légkörében, mint a Földében. A vastag szén-dioxid atmoszféra miatt a felszíni légnyomás a földiének 90-szerese. Az erős üvegházhatás miatt a felszíni hőmérséklet 450 Celsius-fok körül van. Mikor és miért alakult ki ez a vastag gázburok? A feltételezések szerint már legalább 0,5-1 milliárd éve ilyen állapotok uralkodnak a bolygón, de ennél sokkal idősebb is lehet az atmoszféra. Talán fejlődése elején a kisebb naptávolság miatt a Földnél annyival melegebb volt a Vénusz, hogy felszíni vizei elpárologtak, és a vulkáni gázok nem tudtak kicsapódni, és üledéket alkotni a tengerekben (mint ahogyan az a Földön megtörtént), ennek megfelelően a légkörben maradtak, forróságot okozva.


Felhők a Vénusz légkörében, az ultraibolya tartományban fotózva, az európai Venus Express űrszonda felvételén. A világos területek sok apró aeroszolszemcsét tartalmazó részek a felhőzetben (ESA, MPS, DLR, IDA)

Mitől száguld a Vénusz felsőlégköre?

Míg a Vénusz felszínén csak gyenge szél fúj, a légkör felső részén orkánerejű szelek tombolnak. Emiatt a légkör gázanyaga az 50-60 kilométer magasan lévő felhők felett közel 4 nap alatt körbeszáguld, míg magának a bolygónak egy tengely körüli fordulathoz 243 földi nap kell. Az erős szelek keletkezése feltehetőleg a napsugárzás fűtőhatásával kapcsolatos - azonban a kialakulás mikéntje még ismeretlen.

Miből áll a Vénusz felszíne?

A nagy forróság és nagy nyomás miatt a legjobban védett űrszondák is csak közel egy órát működtek a Vénuszon. Néhány egyszerű vizsgálatuk alapján a felszíni anyagok összetétele a földi bazaltos kőzetekéhez hasonlíthat - azonban az eredmény igen bizonytalan. Miközben a Hold és a Mars felszínének összetételét viszonylag jól ismerjük, belső bolygószomszédunknál csak becslésekre hagyatkozunk. Vénuszról származó kőzetmintát nem vizsgáltak még a Földön, míg meteoritok formájában, illetve az Apollo-expedíciók és Luna szondák révén a Holdról és a Marsról is rendelkezésre állnak kőzetek.


A Vénusz felszíne kőzetdarabokkal, alul a leszállóegység részei láthatóak

Vannak-e működő tűzhányók a Vénuszon?

A Vénusz körül keringő űrszondák több ezer vulkáni alakzatot azonosítottak a felszínen. Vannak-e közöttük aktív tűzhányók? Néhány alkalommal a légkör egy-egy tartományában megváltozott az ott mért kén-dioxid-koncentráció két megfigyelés között. Ezt talán vulkáni gázkibocsátás okozta, de erre egyelőre nincs biztos válasz. Emellett három olyan tűzhányót azonosítottak a bolygón, amelyek lávafolyásai kevésbé mállottak, mint a többi vulkánnál - ezek talán néhány millió éves (tehát geológiai értelemben viszonylag fiatal) lávák lehetnek. Egyértelmű jelét azonban még nem találták ma is zajló vulkáni tevékenységnek.


Egy vulkán és a róla szétágazó lávafolyások a Magellan űrszonda radarmérései alapján (NASA)

Miként keletkeztek a furcsa koronák a Vénusz felszínén?

A Vénusznak számos érdekes felszíni alakzata van, közülük is talán a legkülönösebbek az úgynevezett koronák, amelyekhez hasonló formák nincsenek a Földön. A koronák körkörös alakzatok, amelyek általában egy hatalmas kiemelkedést formálnak, amelynek külső peremén árok fut körbe. Sok vulkáni alakzat, kisebb dóm és lávafolyás figyelhető meg a koronák belső területén. Keletkezésük pontosan nem ismert, de a két legelterjedtebb modell egyike alapján hatalmas vulkáni központok, ahol a felszín megsüllyedt a magmakamra kiürülése után. A másik lehetőség, hogy (főleg nagyobb képviselőik) tektonikus eredetűek, és peremvidékükön alábukás zajlik, ahol a kőzetburok a mélybe süllyed az ároknál, és összenyomja a vele szomszédos területet - itt jön létre a korona kiemelkedő gyűrűje.


Film a Vénusz felszínén feltételezett vulkáni tevékenységről (a film első fele), és egy számítógépes szimulációval végrehajtott "repülés" a bolygó felszíne felett (a film második fele)

Léteznek-e kontinensek a Vénuszon?

A Vénuszon előfordulnak olyan idős kiemelkedések, amelyek felszíne erősen gyűrt, töredezett. Topográfiájuk alapján területükön a kéreg vastagabb, így felmerült, hogy a földi kontinensekhez hasonló alakzatok lehetnek. Ezek az úgynevezett tesszerák, amelyek a bolygó több területén, elszórva fordulnak elő. Néhány infravörös mérés alapján anyaguk a földi gránitokéhoz közeli. A gránit a kontinensekre jellemző kőzet, kialakulása úgynevezett differenciációval történik, ezért a nála egyszerűbb bazalthoz képest jobban átalakult és kisebb sűrűségű anyag. Kialakulása általában kőzetlemezek alábukásához kötött, és talán a Vénuszon is zajlott ilyen folyamat.




Egy földi kontinens peremének topográfiája (balra fent) és egy gyűrt kontinentális terület domborzata (jobbra fent), valamint egy tesszera topográfiája a Vénuszon (balra lent) és felülnézeti képe sok töréssel, deformációval (jobbra lent)

Volt-e ősi óceán a Vénuszon?

A feltételezések szerint a Vénusz a Földhöz hasonlóan indult fejlődése elején, azonban később egyre melegebbé vált, és ha volt is vízborítása, az elpárolgott. A víz hiányában a vulkáni eredetű szén-dioxid nem vált ki kőzetként a felszínen, és a légkörben maradva, erős üvegházhatást okozva létrehozta a ma megfigyelhető állapotot. Ha a fent említett tesszerák kialakulása valóban alábukáshoz kapcsolódó magmás tevékenység nyomán jött létre, akkor az ősi vízburokra utal. Egyes modellek alapján ugyanis az alábukás lezajlásához is jelentős mennyiségű víz kell. Ha ilyen ősi, kiterjedt vizek léteztek a bolygón, akkor az sem kizárt, hogy az élet is kialakult rajta.

Lehet-e ma élet a Vénuszon?

A mai felszíni forróság és nagy nyomás mellett nem várnak életet a kutatók. Ugyanakkor sokkal kedvezőbb a helyzet a légkör magasabb szintjeiben, ahol a hőmérséklet 0 Celsius-fok körüli (vagy nem sokkal a felett van), a nyomás pedig valamivel kisebb, mint a Föld felszínén. Ebben a zónában víz is előfordul a felhők aeroszolrészecskéiben - azonban ezeknek a felhőknek a vize sok kénsavat is tartalmaz. Egyelőre nem tudni, hogy ilyen savas környezetben milyen lehetőségek vannak a földihez hasonló élet kialakulására vagy fennmaradására.

Összegezve mai tudásunkat, a Vénusz igen változatos bolygó, amelyen jó eséllyel még ma is zajlanak aktív folyamatok. Emellett az sem kizárt, hogy egykor élet volt rajta - bár ennek nyomait nehéz lenne megtalálni. Kellemetlen környezete miatt igen kevés a felszíni információ az égitestről. A következő évek űrszondái ezért sokat segíthetnek a megismerésében. A tervek között szerepelnek újabb leszállóegységek is, sőt anyagminták Földre szállítása - erre azonban még hosszú éveket kell várnunk.

 
 
0 komment , kategória:  Tudomány, természet,csillagász  
Vénusz bolygó
  2012-06-06 22:17:45, szerda
 
  Vénusz- bolygó elhaladt a Nap előtt ma:




 
 
0 komment , kategória:  Tudomány, természet,csillagász  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2017.12 2018. Január 2018.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 1 db bejegyzés
Összes: 3047 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 96
  • e Hét: 985
  • e Hónap: 13819
  • e Év: 13819
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.