Regisztráció  Belépés
joetoth.blog.xfree.hu
pax Tóth József
1937.09.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Szerzetestől-51/744
  2016-12-11 13:07:43, vasárnap
 
  Békesség messiási igéreteinek és teljesedésének irói.
Az az Isten, aki megjelent a Szentírás embereinek
közvetlen megélésben mint az ô Istenük, aki sorsuk fölött elharsogta a messiási ígéretet, aki prófétákat támasztott Mózestôl Keresztelô Szent Jánosig: ugyanaz az Isten reálátogatott ezeknek a választott embereknek írói tehetségére, azt átjárta, fölemelte és irányította úgy, hogy lett az írásból Istennek és embernek együttes műve, a Szentírás.

/Schütz Antal piarista szerzetes +1953.Budapest/
 
 
0 komment , kategória:  Schütz Antal  
Szerzetestől-50/738
  2016-11-20 12:51:58, vasárnap
 
  Békesség Isten országában,krályságában.
Isten országa tehát két arculatot mutat. Az egyiket fölségesen
megrajzolja Szent Pál: ,,Az Isten országa nem étel és nem ital, hanem igazság, béke és öröm a Szentlélekben'' (Róm 14,17). Isten országa tehát lélek; az a lélek, mely legyôzi a történelem tragikumát; nem elnyomás és jogfosztás, hanem igazság; nem harc és halál, hanem békesség; nem nyomorúság, kín és szenvedés, hanem öröm.
A másik oldalról azonban törvény és alkotmány, elôírások és
nyomatékozások, szervezet és kötelezettség; mindez azzal a
hivatottsággal, hogy biztosítsa azt, ami lélek. Hiszen ha ország, akkor van területe és népe, van törvénye és alkotmánya, vannak alattvalói és van királya. A próféták és az evangéliumok nem hagynak kétséget, hogy a király maga Jézus Krisztus; és a terület az egész föld, az alattvalók az egész emberiség, minden kor, minden vonatkozás és eszmény; a törvény pedig az evangélium.

/Schütz Antal piarista szerzetes +1953.Budapest/
 
 
0 komment , kategória:  Schütz Antal  
Szerzetestől-48/734
  2016-11-06 11:40:20, vasárnap
 
  Idô és öröklét
Az örökkévalóság, amint Boethius (Theodoriknak, a barbár gót
királynak elôbb minisztere, aztán kivégzettje, börtönében az igazi
bölcsességgel vigasztalódó nagyszerű ember és tudós) -- csattanósan mondja: a mérhetetlen életnek teljes és egyszerre való átfogása,,,interminabilis vitae tota simul et perfecta possessio.'' Az örökkévalóságnak lényeges mozzanata ez az egyszerrevalóság. Az idôt jellemzi az egymásután, múlt, jelen, jövô libasora. Már Szent Ágoston észrevette, hogy annak a jelennek nincs fogható valósága.Amikor meg akarjuk fogni, már múlttá lett, már nincs; és amikor lessük-várjuk, még jövô, vagyis még nincs. De Szent Ágoston meg is találja a kivezetô utat az idô paradoxonjából: Én az én emlékezetemmel mégis valamiképp tartom és jelenítem a múltat, reményemben és szándékomban
valamiképpen elôvételezem a jövôt. Ez más szóval annyit jelent: múltat és jövôt jelenbe oldani, az idô alkotó jellegét, az egymásutánt megszüntetni csak a szellem képes. A múltat mint emlékezetet, a jövôt mit föladatot még a véges szellem is képes valamiképpen a jelenben összpontosítani, és így a tűnô jelent valamiképpen tudja folytonosítani. Amit én csak valamiképpen tudok, azt az örök Szellem hiány nélkül képes megtenni. S ez az ô ,,más''-ságának egyik legfeltűnôbb vonása. Benne nincs múlt és nincs jövô; ô örök jelen. S az sem olyan, mint a mi jelenünk, melynek nincs maradása, mely csak határ: rajta keresztül siklik föltartóztathatatlanul a múltba a jövô.
Isten jelene a létnek és életnek teljessége, hiány és félség nélkül
fölosztatlanul és tudatosságban: ,,tota simul et perfecta possessio.''(Schütz: Az örökkévalóság, 83)

/Schütz Antal piarista szerzetes +1953.Budapest/
 
 
0 komment , kategória:  Schütz Antal  
Szerzetestől-37/637
  2015-11-29 17:20:17, vasárnap
 
  Békesség Isten országa közelségében.
Nem úgy fest-e a történelem és a szemünk láttára folyó társadalmi harc, hogy hol az egyik kerekedik fölül, hol a másik? Hol tömegek és közösségek végeznek ki és temetnek egyeseket,miként a francia forradalom bôsz söpredéke vitte vérpadra nemcsak az önzésükben megéretteket, hanem legjobb fiait; hol pedig a tehetséges egyes kerül hegyibe a tömegnek és bôségesen visszafizet neki. Nem úgy fest-e a történelem, mint az a pörgethetô képsorozat, melyben kisdiák korunkban gyönyörködtünk, hol ketten birkóznak és gyors egymásutánban hol az egyik van fölül, hol a másik, és végül, mikor megjelenik a rendôr, hirtelen elinal mindkettô?
A történelmi immanentizmus számára a történelem mindenesetre ilyen látványt nyújt, hisz számára a történelem az egész vonalon nem más,mint helybenjárás, mint Schopenhauer-i szárazmalom-taposás; s érthetô sötét prognózisa, mikor éppen arról van szó, hogyan lehet a mostani széthúzó és szétmálló, atomizálódó társadalomból föltámasztani az életfakasztó közösséget. Akik nem tudnak és nem akarnak végleg lemondani a nagy életkérdéseknek és így a történelem nagy kérdéseinek is megoldásáról, azoknak éppen idejében jön az adventi szó:[*]
Tartsatok bűnbánatot, mert elközelgett mennyeknek országa; s
ráeszmélnek, hogy hiszen minden nap imádkozzuk: Jöjjön el a te
országod. Nos, ez a mindennapi könyörgés adja a nagy közösségi probléma egyetlen megoldását, és nyújtja a közösség hordozta és közösség-szülô történelem kulcsát.

/Schütz Antal piarista szerzetes +1953.Budapest/
 
 
0 komment , kategória:  Schütz Antal  
Szerzetestől-36/635
  2015-11-22 14:28:44, vasárnap
 
  Krisztus Királysága
A királyi méltóság alapelemei, mozzanatai: hatalom és föladatok;
ország; és jogcím. Mikor most arról van szó, hogy ezeket a
mozzanatokat átvigyük Krisztus királyságára, olyanformán vagyunk vele,mint az óceánjáró, mikor átlépi az egyenlítôt. Egyszerre új világ tárul föl elôtte, új, addig nem látott csillagok és csillagképek
ragyognak föl ámuló tekintete elôtt. Krisztusban is a királyi méltóság egészen új színekben ragyog föl, melyek az egyetlenség jegyét nyomják reá.
Szerzett jogcíme az örök jogcímen túl: Krisztus e hódító
tevékenységének egészen sajátos vonása, mely egyúttal királyi
hatalmának jellegére is világot vet, hogy az ô hódítása nem erôszakos.Az ô hódító útját nem vér, pusztítás és rabság jelzi, mint a Hódító Vilmosokét, hanem ô beférkôzik minden alattvalójának szívébe, és egyenként megnyeri ôket. Álruhában jár köztük, Isten létére emberként;osztozik sorsukban, vállalja szenvedéseiket, nem veti meg szerény örömeiket (kánai menyegzô), és így közvetlen közelbôl, tulajdon tapasztalásból megismeri bajaikat, mint azok a népszeru királyok (Hollós Mátyás), akik álruhában a nép közé vegyülnek, köztül élnek, s ennek az együttélésnek inspirációiból hozzák meg törvényeiket; s ezért nem félelem és rettegés, hanem gyermeki bizalom fogadja ôket és rendelkezéseiket.
Német fejedelmek egyszer versengtek, ki a leggazdagabb köztük. Az egyik emlegette bányáit, erdôit, a másik borát, búzáját, a harmadik népe fegyveres erejét. A württembergi gróf (Eberhardt im Bart)megvallotta, csak egy kincse van: bármely alattvalójának ölébe nyugodtan teheti le fejét. S a fejedelmek erre egyhangúlag
fölkiáltottak: ,,Szakállas gróf, te vagy a leggazdagabb fejedelem!''
Hasonlíthatatlan nagyobb mértékben ez Krisztus királyságának
gazdagsága: nyugodtan lehajthatja fejét minden igaz alattvalójának
ölébe, sôt ott ütheti föl trónját. Jézus szívek királya a szó legszebb
és legteljesebb értelmében. Még egy harmadik mozzanata van Krisztus szerzett királyi jogcímének: egyéni kiválósága. Az emberrel veleszületett az igény meghajolni nagyobbak elôtt. Krisztusnál fordítva van: minél közelebb kerül valaki hozzája csak szeretésben és sejtésben is, annál nagyobb arányokba tágul elôtte a méltósága.
A királyi jogcím megpecsételése a király megkoronázása.
Krisztusnak, kettôs jogcíme van az ô páratlan királyságára;
mindegyiknek megfelel egy sajátos koronázási tény.
Elsô koronázása ott történt a názáreti ház rejtett kamrájában;
akkor, mikor a köszöntô angyal szavára elhangzott Szuz Máriának az a szava, melyet várt ég és föld, melyen függött akkor a világ sorsa: Íme az Úrnak szolgálólánya, legyen nekem a te igéd szerint. Akkor lett az Isten emberré és akkor ragyogott föl a személyes Isten-közösségbe fölvett emberen a mindenség királyának koronája. S ha a koronázásokat népek ujjongása, kitörô öröme és tapsa kíséri, azon a koronázáson is fölhangzott az angyali seregnek szent örömrivalgása. Ez a király a láthatatlan koronával a fején, vagyis a személyes Isten-közösségben, elôször mint kisded jelent meg. Ha igaza van von Gagernnek, hogy az elsô királyi korona az ôsz haj volt, akkor bizonyos, hogy ez az elsô korona, mely elôtt hódolatnak egész új nemével borultak le a napkeleti királyok, és azóta a karácsony-ünneplô egész emberiség, az aranyos gyemekfürtök....
Az Üdvözítô szerzett jogcímének megpecsételése, második koronázása akkor történt meg szimbolikusan, mikor Pilátus pribékjei fejébe nyomták a töviskoronát. A keresztáldozat által szerezte meg ugyanis Krisztus a megváltottak fölött a teljes jogcímet, és mikor megjelent Pilátus pitvarában a töviskoronával a fején, rongyos bíborban és nád-jogarral -- örök víziója lett a megilletôdött emberiségnek, ez az ,,Ecce Homo''. Két emberi vonás van, mely biztosan térdre kényszerít mindenkit, aki embersége utolsó szemerjét el nem vesztette: a gyermek mosolya és a szeretet töviskoronája. Mindkettô ott ragyog Krisztus
fején páratlan szépséggel és fölséggel. (Schütz: Krisztus, 212--220)

/Schütz Antal piarista szerzetes +1953.Budapest/
 
 
0 komment , kategória:  Schütz Antal  
Bibliából és szerzetestől69/429
  2013-11-24 15:51:24, vasárnap
 
  Békesség Krisztus királyságában,országában résztvételből.
Mikor a Krisztus királyságának ünnepe még új volt és szokatlan,
gyakrabban úgy emlegették, mint Krisztus szociális királyságát. --
Teljesebb ha azt mondjuk: Krisztus a mindenség királya; alattvalója minden teremtmény, minden állapot és minden vonatkozás. Született jogcímén közvetlenül alája tartozik minden teremtmény. Hisz ô örökli itt az Atyának királyi méltóságát, neki adatott minden hatalom égen és földön; tehát uralma kiterjed az angyalokra és élettelen természetre is, az emberre és minden javára, és pedig nemcsak oldallagosan. Minden az Istené, égen és földön (Zsolt 49), és Krisztus ennek az isteni uralomnak jogos, örökös birtokosa. Krisztus uralma alá tartozik minden állapot, kereszteltek és pogányok, üdvözülôk és kárhozottak! -- Aztán,a szociális állapotok és ellentétek: nemcsak a társadalmilag kicsinyek, elhagyatottak, ügyefogyottak, az evangélium favoritjai,
hanem a hatalmasok és gazdagok is, a szellemvilág gazdagjai, a zsenik és kiválók! Az államok politikai és diplomáciai vonatkozásai is a Hegyibeszédnek, az evangéliumnak vezércsillaga és normája alatt állnak és szerinte ítéltetnek meg; nemcsak a tudományos akadémiák és kereskedelmi kamarák, orvosi, ügyvédi és bírói közületek tartoznak elfogadni döntô ítéletét. Krisztusnak alá van vetve minden szociális élethivatás. A régi keresztények úgy gondolták, hogy akárhány foglalkozást nem űzhetnek hitük sérelme vagy egyenest megtagadása nélkül (így a színészséget, elvtelen ügyvédkedést, némely kereskedelmet). Ma már tartunk ott, hogy kimondhatjuk: Ezen a kényes ponton nincs más elvi megoldás, mint hogy el kell tűnnie a keresztény közösségbôl minden olyan foglalkozásnak, melyet gyakorlatilag nem lehet megkeresztelni.
S kell-e külön méltatni azt a tényt, hogy miként Isten nem
versenytársa a teremtménynek, hanem teremtôje, úgy Krisztus országa nem riválisa a földi hazáknak, hanem éltetôje, fönntartója és áldásosztogatója. Csak agitátor-fölületesség kérdezi: a keresztény (katolikus) elôször keresztény és azután magyar-e? Ez körülbelül olyan, mintha azon töprengenénk: az ember elôször ember-e és azután magyar, vagy fordítva. A valóság pedig az, hogy ,,non eripit mortalia,qui regna dat caelestia'' [nem foszt meg földiektôl, aki örök honba vesz föl].
A törvényhozó és ítélô Krisztus, aki kötelezô normákat szab,
követôit szervezet vashálóiba szorítja bele, a modern
individualizmusnak elviselhetetlen gondolat. Ezért a liberális kritika
híven tovább fejlesztette Luther örökségét, aki láthatatlan egyházat,Krisztus-hívôk láthatatlan közösségét állította szembe a látható,híveit normákra kötelezô és megfelelô szentesítésekkel kormányzó Egyházzal szemben. De a történeti Krisztus a legünnepélyesebb órában és a legünnepibb helyen a Jordán zúgó forrásainál, zordon hegyvidék fölséges magányában vette Péter vallomását: ,,Te vagy a Krisztus, az élô Isten fia'', és akkor tette ezt a döntô kijelentést: ,,Te Péter vagy, és erre a kôsziklára építem majd Egyházamat, és a pokol kapui nem vesznek erôt rajta; és neked adom a mennyek országa kulcsait.''(Mt 16,18-19) Ez volt az igazi királyi tett! Látszat szerint minden hatalomtól megfosztva, az emberek elôl menekülve, az addig is már nem egyszer nádszálnak bizonyult Péterre alapítja történelmi jövôjét, az Egyházat, és megadja alapszervezetét: Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket megvet, engem vet meg. -- Az ô országa látható közösség lesz, hegyen épült város, nyáj, királyi ember és népe; és
fôpapi imádságában még egyszer végrendeletként meghagyja, hogy az ô követôi mind eggyé legyenek, miként ô egy az Atyával. Helyetteseinek tekintette apostolait, akikre rábízta az Egyházat: ,,amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket''. Ôt az Atya nevezetesen törvényhozónak küldte.
Ennek a szellemi törvényhozásnak megfelel a szentesítés jellege.Azon ugyanis semmiféle liberális erôszakoskodás nem változtat, hogy az evangélium az Úr Krisztus elgondolása szerint nem ,,csáki-szalmája'',és az ô igéi nem szabad választás és ízlés tárgyai; aki nincsen vele,ellene van, és aki ôt nem vallja meg az emberek elôtt, azt ô sem vallja meg Atyja elôtt.
Nem is jött békét hozni, az ún. rothadt békét, hanem kardot és
tüzet, állandó elszánt harcot és elevenséget brutális ösztönösség,
szellemi tunyaság ellen. A fölfelétekintés igénye mélyebben gyökerezik az emberi lélekben, mint kegyelet nélküli nemzedékek sejtik.Innen van, hogy minden demokratizmus dacára ez a nemzedék is folyton beszél a gazdasági életben ,,koronázatlan királyokról''; a közéletben megbámulja az igazán fejedelmi gesztusokat; minél ritkábbak ma, annál ôszintébben örül a királyi ötleteknek és gondolatoknak. A politikai életben, ha ez idô szerint ki is ábrándult a történeti királyokból, nagyon lehet, hogy szublimált formában visszafogadja.Ez a nemzedék [1930!] és a közvetlenül következô át fogja élni a Bírák könyve szerzôjének pragmatizmusát, aki a történelem ama Sturm und Drang korának szörnyűségeit azzal a lapidáris refrénnel okolja meg: ,,Nem volt akkor király Izraelben, ki-ki tette, amit épp akart'', és meg fogja érteni tulajdon tapasztalásból, mit jelent az,mikor a 13. század második felét a krónikás úgy jellemezte: die kaiserlose, die schreckliche Zeit [a császártalan, rémítô idô].
De minél határozottabban szellemiesedik a nyugati emberiség,mondjuk, minél elôbbre halad a ,,szemek megnyílásának'' folyamata,mely az édenkerti bűnbeeséskor kezdôdött, annál kevesebb kedvük és indítékuk lesz az embereknek a maguk fajtájában keresni a királyt.
,,Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiaiban, nincs bennük üdvösség(Zsolt 145,3). A jövô nemzedékeket ellenállhatatlanul Krisztus királyságának kell vonzania, miként a legenda Kristófját, aki akart szolgálni, de csak a legnagyobb úrnak. Miképp leszen ez? Vajon úgy-e,mint Firenze 1495-ben egyenest népfölkiáltással: Evviva il Cristo re:,,Éljen Krisztus Király!'', Krisztust tette meg városa királyának és szabadsága védôjének, s újabb szorongattatásában a Palazzo Vecchio márványtáblájára fölvésette: ,,Jézus Krisztus a firenzei népnek közhatározattal megválasztott királya.''
Bizonyos, hogy amely népnek nincs eszményibb nemzeti hivatása,annak nincs jövôje. S viszont lehet egy nép számra nézve akármilyen csekély, lehet politikailag és gazdaságilag akármilyen elnyomott, ha nemes, nagy cél gyullad ki lelke egén, erôt, lendületet, jelentôséget és jövôt szerez. S van-e méltóbb cél keresztény nemzet számára, mint Krisztus királyságának nemzetileg is érvényt szerezni?
Itt kapcsolódnak ezek az egyetemes meggondolások a döntô magyar problémába. Trianon után tanácstalanul nézett borús egére és ködös jövôjébe a magyar. Múltjában volt hivatása; kereszténység védôje,,,defensor fidei'' volt nemesebb és igazabb értelemben, mint mások.Miért ne tájékozódhatnék jövôje múltja szellemében, csak nagyobb következetességgel, Krisztus királysága felé?/Schütz Antal +1953.Budapest/

Link/linktáram youtube csoportjában az ároni áldás/
 
 
0 komment , kategória:  Schütz Antal  
Bibliából és szerzetestől68/426
  2013-11-14 11:23:35, csütörtök
 
  Békesség az Isten országa javaiban,Isten életében részesedésből.
Mi az Isten országa? Az, aki az emberiségnek meghozta a nagy hírt,hogy elérkezett az Isten országa, maga megfelelt: példabeszédekben; és,,példabeszédek nélkül nem szólott:'' Hasonló mennyeknek országa a királyi emberhez, ki menyegzôt készít fiának; a magvetôhöz, aki elvetette magját, és jött a konkolyhintô; a mustármaghoz, mely kisebb ugyan minden magnál, mégis hatalmas fává terebélyesedik, és az ég madarai laknak ágaiban; a pásztorhoz, ki maga köré gyujti nyáját; a tíz szűzhöz, kik várják a vôlegényt; a gazdához, ki műveseket fogad szôlejébe ... Vagyis Jézus Krisztus nyilvánvaló elgondolása szerint Isten országa nem mindenestül kész történeti valóság, hanem lelkület,törekvés és eszmény, melynek át kell járnia az összes történelmi és társadalmi vonatkozásokat: ,,Nem fogják mondani: Íme itt vagy amott van; mert hiszen az Isten országa bennetek van'' (Lk 17,21). Jellemzô,hogy mikor az Úr Krisztus elôször körvonalozza ennek az Isten országának törvényeit, az ún. Hegyibeszédben, alkotmányadását és törvényhozását ezzel kezdi: Boldogok a lelki szegények (Mt 5,3). Az ország kormányzói számára pedig ezt a törvényt adja: Aki nagyobb közületek, az legyen a ti szolgátok; és erre gyakorlati oktatást ad a lábmosáskor. Másrészt meg nincs kétség benne, hogy Isten országának vannak határozott törvényei és van körülírt alkotmánya. Isten országa tehát két arculatot mutat. Az egyiket fölségesen megrajzolja Szent Pál: ,,Az Isten országa nem étel és nem ital, hanem igazság, béke és öröm a Szentlélekben'' (Róm 14,17). Isten országa tehát lélek; az a lélek, mely legyôzi a történelem tragikumát; nem elnyomás és jogfosztás, hanem igazság; nem harc és halál, hanem békesség; nem nyomorúság, kín és szenvedés, hanem öröm.
A másik oldalról azonban törvény és alkotmány, elôírások és
nyomatékozások, szervezet és kötelezettség; mindez azzal a
hivatottsággal, hogy biztosítsa azt, ami lélek. Hiszen ha ország, akkor van területe és népe, van törvénye és alkotmánya, vannak alattvalói és van királya. A próféták és az evangéliumok nem hagynak kétséget, hogy a király maga Jézus Krisztus; és a terület az egész föld, az alattvalók az egész emberiség, minden kor, minden vonatkozás és eszmény; a törvény pedig az evangélium.
Isten országának mindkét mozzanatát, a pneumatikus és hieratikus mozzanatot egybefoglalja az Apokaliptikus látomása: Tabernaculum Dei cum hominibus: az Isten országa az emberek Isten-közössége, a Szentháromság életének utánzása nemcsak az egyes lélekben (ez a kegyelmi élet veleje), hanem a közösségben is. /Schütz Antal +1953.Budapest/
 
 
0 komment , kategória:  Schütz Antal  
Bibliából és szerzetestől67/425
  2013-11-10 03:28:01, vasárnap
 
  Isten fiainak békessége a feltámadott életben.
Lk 20,27 Odamentek hozzá néhányan a szaddúceusok közül, akik tagadják a feltámadást, és megkérdezték ôt:28 >>Mester, Mózes elôírta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére,akinek felesége volt, de gyermeke nem, akkor a testvér vegye el az asszonyt, és támasszon utódot testvérének {MTörv 25,5-6; Ter 38,8}.
29 Volt hét testvér. Az elsô megnôsült, aztán meghalt gyermek nélkül.30 Elôbb a második, 31 majd a harmadik vette feleségül ôt, és hasonlóképpen mind a heten, gyermeket nem hagyva, mind meghaltak.32 Végül meghalt az asszony is. 33 A feltámadáskor ezek közül kinek lesz a felesége az asszony? Hiszen mind a hétnek felesége volt.<<34 Jézus ezt felelte nekik: >>E világ fiai házasodnak és férjhez mennek. 35 Azok pedig, akik méltók lesznek elnyerni a másik világot és a halálból való föltámadást, nem házasodnak, és férjhez sem mennek,36 hiszen többé már meg sem halhatnak. Hasonlók lesznek ugyanis az angyalokhoz, és Isten fiai lesznek, mert a feltámadás fiai. 37 Hogy pedig a halottak feltámadnak, azt Mózes is jelezte a csipkebokornál,amikor az Urat 'Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének' {Kiv 3,6} mondta. 38 Isten pedig nem a holtaké, hanem az élôké, hiszen mindenki érte él.

Az örökkévalóság, amint Boethius (Theodoriknak, a barbár gót királynak elôbb minisztere, aztán kivégzettje, börtönében az igazi bölcsességgel vigasztalódó nagyszerű ember és tudós) -- csattanósan mondja: a mérhetetlen életnek teljes és egyszerre való átfogása ,,,interminabilis vitae tota simul et perfecta possessio.''
Az örökkévalóságnak lényeges mozzanata ez az egyszerrevalóság. Az idôt jellemzi az egymásután, múlt, jelen, jövô libasora. Már Szent Ágoston észrevette, hogy annak a jelennek nincs fogható valósága.Amikor meg akarjuk fogni, már múlttá lett, már nincs; és amikor lessük-várjuk, még jövô, vagyis még nincs. De Szent Ágoston meg is találja a kivezetô utat az idô paradoxonjából: Én az én emlékezetemmel mégis valamiképp tartom és jelenítem a múltat, reményemben és szándékomban valamiképpen elôvételezem a jövôt. Ez más szóval annyit jelent: múltat és jövôt jelenbe oldani, az idô alkotó jellegét, az egymásutánt megszüntetni csak a szellem képes. A múltat mint emlékezetet, a jövôt mit föladatot még a véges szellem is képes valamiképpen a jelenben összpontosítani, és így a tűnô jelent valamiképpen tudja folytonosítani. Amit én csak valamiképpen tudok, azt az örök Szellem hiány nélkül képes megtenni. S ez az ô ,,más''-ságának egyik legfeltűnôbb vonása. Benne nincs múlt és nincs jövô; ô örök jelen. S az sem olyan, mint a mi jelenünk, melynek nincs maradása, mely csak határ: rajta keresztül siklik föltartóztathatatlanul a múltba a jövô.Isten jelene a létnek és életnek teljessége, hiány és félség nélkülfölosztatlanul és tudatosságban./Schütz Antal +1953.Budapest/
Schütz Antal (Kistószeg, 1880--1953, Bp.). Piarista szerzetes.
Filozófus, a dogmatika tanára a Pázmány Péter Tudományegyetemen.
Megteremtette a magyar teológiai szakirodalom modern nyelvezetét.
 
 
0 komment , kategória:  Schütz Antal  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 5 db bejegyzés
e év: 92 db bejegyzés
Összes: 841 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 14
  • e Hét: 1045
  • e Hónap: 2940
  • e Év: 44358
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.