Regisztráció  Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
x
  2011-04-15 12:36:25, péntek
 
  Bagu László
SZARATOVI ALMANACH

kinek a balta kinek a kés
élén a sejtelmes suttogás vagy
a nagy hidegben megolvadt tél
s homlokodon a furcsa mélyedés

1 . frederick bácsi a hűtőszekrényben
olyakat műve! hogy a tűlevelű fák
eldobják ágaik' áll minden csak a
vihogó fűrésztelep oszt felez és
négyei

2. lehet hogy ez egy ilyen ünnep
de másról suttog a freon s én sem
tudom már miben higgyek csak
állok szántalpaimon nevemet
féli minden fóka

3.rongyokba mikor takartál
elmondhattad volna ha felnövök
horpadt mellemben halcsont görbül
fogamhoz csomókban tapad
pikkely hemoglobin fagy

4. iglum jó de falán túl a sark
havát por alakban szórja s abban
hiába lóbálom szemem számra is
odafagy a kéz rám így vigyáz
kalapács és a géz

iszonyú hely az éjszaka
s ha frederick bá' nyitja rád
szavamra emlékezz nagyon
mert fém'eivel összenyom görbe
kezével inthet csendre mert
kinek a kés s kinek a penge
...... ........... ........... ........... ........... ......[ha jól tudom]




Bagu László
FEHÉR SUGÁRBAN

(a spájz felől leszáll az esi)
mikor elhúzom a függönyt humanoidok
bámulnak rám mert nekem szám felett
szőr s alatt' pikkelyek bámulnak
rám és úgy érzem mintha kisgyerek
lennék s a sikoltozó ház csak álom
fogason télikabát a fogason télikabátom
forró teákra szokat majd
ma rá mi nem zavar csak mindenféle
nézés szőr haj s szőr között ahogy a
bőrbe öltözött idegen fogsorát neked
megmutatja a spájz felől leszállni látszik
az est leszáll az est a spájz felől.

(a szörnyű befőttesüveg)
a két szemem nyitom miről már szóltam
amit látok a konyha légterében holt
kaviárok korongolt fémben röpdösnek
szállnak úgy tetszik itt az aberráltak
gyűlnek mind ma össze talán ünnep
is van munka a kéznek gonosz dolgaid
vacsora után néznek szmokingba öltözik
a befőttesüveg.

(50 egység)
a spájz felől érkezik az est s én
két kézzel kapok utána azt akarom
hogy fájjon azt akarom hogy féljek
mikor hívnak hogyha hívnak reménykedjek
mint az esték hátha a cukros
szilvaszemek nátriumbenzonátba fúlnak
míg elfogy az ötven egység.

(úgy odafönn mint idelenn)
lenne vízből a levegő ne fagyna meg
éjszakára és elviselné a heverő mikor
a vágyra vágy testre test rakódik eldől
mint a szentháromság hanyatt fekve is
úgy aggódik mert övé minden halak
sorsa úgy odafönn mint idelenn.

(fehér sugárban)
végül elmondom még aki hal küszködjön
és sírjon bámulják humanoidok meg s ha
tüdejét lepnék el vizek számára az legyen
vigasztalás fehér sugárban halhat meg
mint senki más.
(néha odafönn gyakrabban idelenn)



[HALAK A SZÉLBEN]

halak a szélben. fejtől farokig bűzlő halak.
nekirepülnek késnek, tankcsapdának. magukba
szívják a füstöt s csak akkor köpik
ki, mikor már lehűlt. nagy hideg halak. röptükben
leverik a rézmozsarat. röptükben kiverik
az emberek szemét. röptükben halra
emlékeztető halak. tegnap szurokban henteregtek
s ma már halak. tegnap tollban henteregtek
s ma már halak. [nagy hideg halak]
csörtetnek folyvást. legázolják a kukoricát.
enni adnak a sorompóőrnek. szegeket vernek
a halott égbe. nyelnek és harapnak, harapnak
és nyelnek. megeszik a levegőt! lopják
a napot, beleszivárognak az éjbe.
húzni ősszel húznak. leginkább délre.
 
 
0 komment , kategória:  Bagu László 1.  
x
  2011-02-21 22:01:41, hétfő
 
  -Bagu László -
oldódik kicsit a mélyben

tegnap még élt / tegnap még éltem
másik időben anyám mondja
oldódj fiam kicsit a mélyben

vagy én mondom s a sápadt fényben
szavamat veszi nem haragszom
de kérlel egyre [oldódj a mélyben]

fiam se vagy így szól az asszony
minekutána nincs mit tenni
apám ver fejbe de ez még semmi
valaki kérlel: oldódj a mélyben

[sárga vérben egy sárga asszony]


 
 
1 komment , kategória:  Bagu László 1.  
x
  2010-11-12 09:25:39, péntek
 
  -Bagu László - Mária-arcú lány

azt hiszed bólogat s a többiek közt
meglát téged combtőig gyűrt
szoknyájáról eszedbe jut még
ma sem vétkeztél s hogy fogad közt
rég vittél szalmavirágot ha ő is
úgy akarja nézhetnétek együtt
az eget vagy külön-külön és
mindent megbeszélhetnétek előtte
vagy azután ő elmondaná milyen
érzés királyokat foganni egy ilyen
jöttmenttől mielőtt azok esnek méhének
neki hallva a szót szeressetek


 
 
0 komment , kategória:  Bagu László 1.  
x
  2010-10-25 14:36:03, hétfő
 
  Bagu László
(19..- )
Álmodj erdőembert
körmeit az úgy vájta belém hogy
nem érdekelt akkor már a tűz és
azt gondoltam tényleg elveszett
de átjött reggel s mondta ő vagy én

a parkőr talán engem is szeret de
nem teszi mert térdig ér a hó
fái között nagy hideg lakik a
kerti lakban rádió ha szól

de jöttél te ki test vagy hús és szép
és sok vakondban tágra nyílt a szem
az ősz így múlt el s tél van tán megint

nyakamon zöld poliacril seb kicsiny
házamban koncertet ad a csönd
- kottájából ott már nincs ki föltekint

 
 
0 komment , kategória:  Bagu László 1.  
x
  2010-08-04 12:40:44, szerda
 
  Bagu László

adalékok pom-pom és nagypapa történetéhez

(némiképp cs. gy.-nek)

ül a fater
(a grendfater)
meséket mond
nő közben a haja
nagyon nagyra nő

sparherdjén a kenyér
megpirul; sóból a csönd
micsoda idői (azt már
anyámtól/-nak kérdi/
mondja) botja itt
de hol a valerián'

azonkívül a padlót
szereti nézni igen s
csak akkor kapja fel
fejét, ha szólnak
hopp, savanyú cukorka

hétvégén, ha megjövök
szembeötlik furcsa orra
(,,hogy jobban érezhessem
a sósborszesz szagát") azért
remélem — rám hagyja nagy
haját

hogy himbáljon az iszonyat-hosszú ág
(fel-le, fel-le)






madárkabátban

én is úgy szeretnék élni mint szomszédom
Kes aki átjön a falon megmutatja sebeit arról
kezd beszélni hogy szíve könnyű csónak es-
ténként a levegőégen szokott vele kikötni
furcsamód nem szédül nem émelyeg evező-
tollai viszik hajnalig repül beleszáll a Napba
igaz mióta Nova elhagyta egyre ritkábban s
ha néhanap vele gondol olyan erő költözik
ujjaiba hogy meg tudná fojtani a vak embert
is és olymód gyűlöli a világot ahogy kis kövér
gyerek tudja csak ezen aztán sírni kezd s az
sem vigasztalja hogy Isten se tudná ki-
mosni kabátjából a szivárványszagot
 
 
0 komment , kategória:  Bagu László 1.  
x
  2010-07-26 10:57:22, hétfő
 
  Bagu László 20th Century Fucks
...... .............

1. Walker véletlenül lép be az ajtón
Walkernak ehhez semmi köze
ekágéján harmincegynéhány év
Los minden mocska és a
vérszőke J., kinek státuszát
az a ribancban véglegesítette
momentán egy áruházi eladóval él
legtöbbször fekve csinálják

2. miért is tenne úgy, mintha
folytatása lenne valaminek, ami nincs
csak a kezdet van és csak a vég
el kell hát varrni minden szálat most
hogy a feje fáj álmai betonszilánkok
emlékszik még, s amire emlékszik, hogy
leginkább semmi sem járt a fejében, mikor
a Buick hátsó ülésén először szublimálódtak

3. mert kell az, hogy a nő
rúgjon belé vagy ő a nőbe
ha már egyszer senki sincs, ki
aládúcolja tenyérrel tenyéren épített
védműveit, s szemébe mondja te
hímnemű állat midőn avagy
mikoron leszáll az est
a szerelem kulcsszavait betéve tudja

4. szerez és okoz nagyot, sokat, ilyesmit
mert így szokják a harmadik kövön
mielőtt elfelejtenek levegőt venni
de neki orrán, fülén, száján fájdalma
motor, batyujában túlélőkészlet
balta, öregasszony, néhány forgatókönyv
meg ez a nő, ki esetenként kéri
ne menjen még el

5. legalább életben tart ez az idétlen
tolulás, Walker nevű muszter
a 10. Avenue sarkáról, ki
mint a többi részlet is, minden-
kivel összeállsz, mert hová
is tehetnéd boldogtalanságodat
mikor kidülledt szemmel bámulod
a hullók csillagát


Bagu László Alfa
....

álmomban beszélők / fura kis emberek / jönnek-mennek /
talán ők hozzák az álmot / még inkább az ébredést / gondjuk
ezer / minap temették el G.-t / mágikus gnómok / kezükben
látszatra hulladék deszkából eszkábált szerszámosláda / járnak
föl s alá / látom, mit gondolnak / egyet is értek velük / - / ez
eléggé meglepő / hiszen semmi közöm hozzájuk / honnan jöt-
tek, azt sem tudom / senki sem tudja / legkevésbé G. / hiába
faggatom


Bagu László Apacs szerelem
...... .........

így lesz majd

Róm gesztenyét árul
Júl-ért férfiak állnak sorba
olyanok, kiket Róm neki
soha meg nem bocsát
fekete folyóba fonja varkocsát
éveit számolja egyre, újra

Júl-ért férfiak állnak sorba
Róm gesztenyét árul
hajába tűz főnöki tollat
a betonprérik kivirulnak
a squaw sok-sok doboz sört hoz
alig van fényesebb wigwam

Róm gesztenyét árul
Júl-ért férfiak állnak sorba
törzse így lesz mindenkié
cowboyoké és jenkiké
s merthogy a vér maga a fátum
fiait őrzi a rezervátum

így lesz majd


Apokalipszis Jam
...... ...........

hullák az asztalon. valaki járt itt. evett
itt. még véres a só. elmondta a maga
történetét. sokat beszélt, keveset
ivott. Utálták Azért Nagyon.

valaki járt itt. halkésével
idétlenkedett. beleköpött a borsba.
beszélt, és monoton hangjától
megrepedt a kárpit.

valaki járt itt, szalvétáját gyűrögette.
úgy tudott nézni, mint senki más.
mikor elment, négy jenki súgott
össze mögötte.

azóta nem nyit ki a narancslekvárbolt
homokórában a homok nem pereg
hollók hullnak s égi emberek
coltjuk holnap téged megkeresztel

új hitedben szalvétákat gyűrsz
s féled azt, ki estélyekre jár - -
a pokol pilótája lehet ő vagy
meglehet, hogy maga jézus cár

(a holtak lábán nem volt cipő. biztos szálltak)


árnyék.txt
...... .....

* ünnep múltán b.-ből hazaúton
még láthatsz hófödte csúcsokat
mitől olyan érzésed támad mintha
kilimandzsáró magasodna előtted föl
s ha tovább nézed szemfenekeidre
szavannák inverz képe
ül

* ez az az állapot amikor
én is fehér inget öltök
nyakkendőm tűjét meg-megigazítva
bolyongok a márciusi szélben
lehet hogy embereket szólítok le vagy
vonatra szállok orgyilkos kedvem
kitölteni

* megérteni ti. nagyon nehéz
tavasszal miért esik hó
s miért fagy a postás arcára
hogy levakarni csak bőrrel együtt lehet
emlékeztessen míg élsz beavatási
szertartások hegtetoválással járó
attitűdje

* látnád modorát látnád a hírhozót
látnád az embert ki papírgalacsinokat
fricskáz a légbe miközben tudja mit
mások most írnak és sejtenek
bólintanál helyettük is ő lesz mind ki
halni fog és nem támad soha
fel

* megnyúlna akkor a szád mint dél-
utáni árnyék a földön hol
nyár nyarat követ és jutna eszedbe
régi szafári és félnél hogy
sátrad sarkán ismét üvölt a vad
még akkor is mikor már messze
jársz

* ott trófeák díszítik nappalid falát
dolgozóasztalodon vaskos kötegbe gyűlnek
feladatlan üzenetek és még vastagabb rétegbe
a por de a szobák homályos zugait félvad
törzsek lakják be kik nem tudnak
kerékpáron közlekedő kísértetekről táskával a
vállukon

* lépnél annak okán vagy tennél mozdu-
latokat vonatra ülve bámulnád az
ablak piszokfoltos üvegére felfeszülő
egyszáling-nyakkendős manust
látnád a havat homlokán mint körülötted
mind a tanúságtevők köztük egy hosszúhaj-
zöldszem lány kivel vélhetőleg nagyon
messzire el lehet menni

onnan már csak egy köpés nairobi


(nagyon könnyű cigaretta)
...... ........... ..........

mi vagyunk az asztalon szeretkezők
a szerelem szótlan vallatói
hozzánk semmi hang nem jut el
kézmozdulatokkal jelezzük egymásnak
a halál végtelen történéseiben
együvé tartozunk
mi nem süllyedünk szőnyegekbe
érezni akarjuk bőrünkön
a préselt farostlap hidegét
félni akarunk, hogy valaki ránk nyit
ki akarjuk számolni az időt
hogy nyelvünkön tudjuk a reklámok ízét
forogni akarunk, mert vinilből való testünk
s a másik a tű, ki mindenütt összebarázdál majd
használni akarjuk ezt a zugot
mi nekünk élni adatott
itt vackoljuk el magunkat télére
vagy ha két indulás között aludni vágyunk

ne keltsen minket senki fel


Álmodj erdőembert
...... ............

körmeit az úgy vájta belém hogy
nem érdekelt akkor már a tűz és
azt gondoltam tényleg elveszett
de átjött reggel s mondta ő vagy én

a parkőr talán engem is szeret de
nem teszi mert térdig ér a hó
fái között nagy hideg lakik a
kerti lakban rádió ha szól

de jöttél te ki test vagy hús és szép
és sok vakondban tágra nyílt a szem
az ősz így múlt el s tél van tán megint

nyakamon zöld poliacril seb kicsiny
házamban koncertet ad a csönd
- kottájából ott már nincs ki föltekint


Furor mortem
...... .......

Halottak vagyunk.
Kitaszítottak az élők.
Így kell most már élnünk.
Arcunk halotti maszk.

Árnyak vagyunk.
Földön jár másunk.
Kínoz realitásunk.
Jég és tavasz.

Létezünk mégis.
Hitünk az Úr.
Mors Imperator.
Sötét tavasz.


(félkezes gyakorlat madárra)
...... ........... .............

ott ül a fán a gyémántsirály
hatalmat ő adott a szemnek
az ilyenek mind széttöretnek
ott ül mégis a gyémántsirály

körötte torz, izomorf testek
sorjáznak végig az ágakon
világtalan' vagy csak ál-vakon
csonka, torz, izomorf testek

madarak közt most ő a király
hiába minden, hiába hályog
felfénylenek a szénkristályok -
a madarak közt most ő a király
[ott ül a fán a gyémántsirály]


Jonathan naplója
...... ...........

néha azt gondolom tűzdisznók vagyunk
azok akik tényleg megvakulnak
akiken úrrá lesz a láz
ez a láz a repülésről szól
senkiért fohászkodom
senki megunt babája vagyok én is
ez a láz a repülésről szól
take me home

az ember inventív fajta
unalmas óráiban
más teremtményeknek mintájára
mindenféle szerkezeteket épít
aggatja azokat napra holdra
vizet rendel alájuk
ablakaiból bámul le a nyomorult
hogy tekintete felszegezze őt
nálánál kékebb keresztekre
az égiek bárányfelhőt áldoznak
tiszteletére
vére a földiekre hull
igaz ha igaz
nagyapám mesélte volt
unalmas óráiban

a hírekben tizenkét halottról beszéltek
egy utas eltűnt
azóta hasztalan keresik
bár van ki megesküszik rá hogy látta
nekem közben gyereknek kellett lennem
minden percben meghal valaki mondta dédi
s megsúgta még hogy ő már levitált
anyám még mindig várt apámra
és én akkoriban kezdtem el
viaszgyertyákat lopni
azóta hasztalan keresik

most megint magamra ébredek
magamra húzom a takarót a szobát
mindent mi melegít
azt képzelem hogy végigfutok
rokonaim sorfala közt
ott állok én is
mikor hozzám érek elemelkedem
körözök a fejem fölött
olykor a hátam mögé nézek hátha
találok ott valakit
katicabogarat kapdosok a számba
küldök vele jó időt napsütést oda le
mindent mi melegít

de onnan folyton tovatűnik
leginkább az mit nem nevezhetek
körülírhatom csak tettetett
szokott közönnyel
annyit mondhatok róla szárnya van
északnak tart repül
ujjai közt bőrhártya feszül
mindig tova-tovatűnik

ugyanaz a történet
élve akarom
ez a láz a repülésről szól
szőrébe kapaszkodom emlőin felnövök
nap mint nap vele álmodom
ólamban is arra ébredek
az a láz a repülésről szól
felejtsd el ezt
take me home


Loszandzselesz kolling
...... ........... .......

még úgy sem kezdődött, mint máskor
a sztori
néhány emlék az otthoni
megfakult világból
ingatag állomások a nemlét
és egy másik szubstáció között
hol csak savas esők marnak
fehéren izzó csontig
lerakódnak a szervezetben
addig a pontig és onnan tovább
folytatódnak szerkesztetlen
majd a behatárolhatatlan anyag
átszivárog tétlen
mint karsztvíz, a léten
átszivárog vétlen
de ez íz és folyadék
az iszamós tudat menekülése
valamilyen rendszerbe
hol föl is fakad egyszerre
és önmagára ébredése sem egyéb
hát rendszertelenül él tovább és túl
míg rongyos zászlaja is földre hull
a sohasem látott földre
vágyakozása sorvadt íny lesz csak
fogatlanul így magába harap
de szúfarkas örömmel
s hol csak savas esők martak
fehéren izzó csontig
most ezer körömmel
addig a pontig
szemgödre sírgödre lesz
rajt' gyolcs helyett bársony
homlokán rőt jel -
egy mizantróp karácsony


Korreláció. A hiányanyag koncentrálódása
...... ........... ........... ........... .....

a mellétől szédült
onnan már látta a köveket
kagylók, csigák, másféle
állatok is éldegéltek ottan
pedig a szélétől mélyült
nem is emlékezett rá
időnként összejött az olvasott halásszal
együtt unták a guanót
és már nem érdekelték őket
a parti fövenyen szeretkezők
legyen hát, mondogatták
aztán csak öltek csendben
a dohány nem volt keserű
a rum nem volt édes
mélykék állóvízió szakadozott széleit
fodrozta az esti passzát
máskor egy tengeri csikón
kilovagolt a sziklához
persze egyedül
nem szerette, ha rajtakapják önmagával
ilyenkor behunyt szemmel mimikrit játszott
illetve mások által alig ismert gépnyelven
véget nem érő monológokat skandált
vagy kaviccsal a szájában
ismételgette, hogy sír
van, aki szerint minden egyéb darabokban
szerinte közben
semmiképp sem lehetett máshogyan
és ez azért biztos
az ilyesmihez lehet ragaszkodni
emlékezet... kihagyás... emlékezet...
hasadékain, mert partfal
vonzódás osztódik zúduló
permet és pokol, csak andante
a színjáték vetetlen homokágy
hogy reggel fölébredvén láz
és skorbut fogatlan ínyével
föld, föld, a szájpadláshoz ragadt nyelv
kiszáradt torok
föld, föld, a gyomorgörcs determinál
himbál, akár a csónak és ettől
elmosódott a szilánkos végű evező
úszó deszkadarabok a vízen és más
nem rossz, mondja, albatrosz
akkor itt valahol kell lennie
próbálja megoldani önmagát
mind magasabbra hág
ívben görbített tenyerével
igyekszik kifogni
a neki járó részt a szélből
madarak izzó ürülékével a homlokán
a szikláknak ront
amit tapasztal, tudomásul veszi
kis intermezzo csak egy másik életéből
kezdetleges és elnagyolt
ha így utólag belegondol
nem gondol bele
az egész olyan el nem mondható
hát kiszállna ő, hogy vízen
járjon vagy csak képzelje
az egyetlen, amit érez és tud
hogy valaki élni fog a plágiummal


A könyvkötő karácsonya
...... ........... .......

Ünnepre készül a város
Gyerekeket játszat a téren
Gyertyákat gyújt s olt
Az év tizenkét decemberében.

Bámulni kell ilyenkor a hóesést
Szerelmeseket, amint abban járnak
Hallgatni a hajszálak hullását
Hozzátapadni az ablaküveghez
Lehelni rá s rajzolni
Köröket, hóembert szánnal, egész
Kis ösztönvilágot
Keretbe már soha nem foglalható múltat
Valódi nagymamával, műbőr lasztival és
Felhőnyi vattacukorral
Próbálgatni az emlékek ízét
Ahogy íny a morfinokat
Elidőzni a fotóalbum sárguló képein
Az első buszok indulása előtt
Végigsétálni a négysávos és az
Öregerdő közt tekergő járdakígyón
Örülni a kovácsoltvas kandelábereknek
Szeretni a csörömpölő szemeteseket, a fák
Figurális táncát
Bámulni a hóesést és
Nem hallani meg
A nagytemplom hívó harangjait.

Madarak fekete kabátban
Székek az onkológián
Hozzák közelebb
A legnagyobb sötétség hangjait.


madárkabátban
...... ........

én is úgy szeretnék élni mint szomszédom
Kes aki átjön a falon megmutatja sebeit arról
kezd beszélni hogy szíve könnyű csónak es-
ténként a levegőégen szokott vele kikötni
furcsamód nem szédül nem émelyeg evező-
tollai viszik hajnalig repül beleszáll a Napba
igaz mióta Nova elhagyta egyre ritkábban s
ha néhanap vele gondol olyan erő költözik
ujjaiba hogy meg tudná fojtani a vak embert
is és olymód gyűlöli a világot ahogy kis kövér
gyerek tudja csak ezen aztán sírni kezd s az
sem vigasztalja hogy Isten se tudná ki-
mosni kabátjából a szivárványszagot


Múvi (movie)
...... .......

1. Jane

- - - - - - - - - - - - - - - - -
Jane mondjuk kisvárosban él vagy
nagyban vagy falun
játssza négydimenziós játékait
színes magazinokat olvas;
kiikszeli a naptárban
azokat a napokat;
szidja az orvost
ki spirálját rosszul tette fel;
ultramarin világa ez
drogkultúráiban feloldozást nyer
és megnyugvást
csal, mint a látszat
s mert őt is csalják
sokan, sokféleképpen
nincs egyetlen üres perce sem -
kisvárosban él vagy nagyban
vagy falun

2. Bogarak a falon

az öreg az otthonban már a múlt
most készülődik s ő nem kérleli
hogy meséljen egyenlőséget
szól a varjúrádió
J. a rendezői koncepciónak megfelelően
kilép az ajtón
esetleg be
előjátszást nem igényel
közönnyel az arcán gyűri magába
a mindennapok fuckoffjait
a hamburgert, az üdítőt
tévét is néz, de legtöbbször csak
a mögötte lévő tapétát bámulja
hidegen hagyja megannyi ómen
csak egyetlen dolog tudja idegesíteni
s az nagyon

3. Jane levelei

talán péntek van
a szélgép propellereit nézi
a baseballsapkás operatőrt, az asszisztenst
aki kávét szürcsöl miközben egy beállítást
magyaráz J.-nek
őt már látta valahol
akárcsak Falanx-ot
a két fattyú apját
az a találkozás is rövidre sikerült
mint a legtöbb élet
volt néhány mondat, amit Jane neki címzett
aztán elváltak
ez már később történt
legalábbis a forgatókönyv szerint
J. úgy érzi, megbélyegzik
ezért nap mint nap elmegy a postára
hogy feladja magát vagy
J. TV Shop-os késkészletet vásárol
és a nézők szeme láttára feltárulkozik
végül is oly mindegy
gyűlölete utóirataiban
gyorsan melegszik lassan hűl

4. Blitzkrieg

lesz ami lesz - mert ez ballada -
belövi magát aztán a két gyereket
a szomszéd státuszkorcsát, a postást
aki századszor csenget, az esti show
műsorvezetőjét, a történelemtanárt
a Jézus kertje szekta vezetőjét, Billy-t
a vegyeskereskedésből és Jane-t
a hollywoodi feneketlen tóba

5. 3x2

nézz körül, baby
lesz ami van
varjúrádió szól legszebb álmaidban
tudatodba az viszi be s a falakon
a wolfram izzó színe
játék ez csak

6. Csak

nem hisz azoknak
csak senkinek sem hisz
születendő gyermekét
- bár az ultrahang szerint fiú -
Alice-re kereszteli


adalékok pom-pom és nagypapa történetéhez
...... ........... ........... ........... ...... (némiképp cs.gy.-nek)

ül a fater
(a grendfater)
meséket mond
nő közben a haja
nagyon nagyra nő

sparherdjén a kenyér
megpirul; sóból a csönd
- micsoda idő! (azt már
anyámtól/-nak kérdi/
mondja) botja itt
de hol a valerián'

azonkívül a padlót
szereti nézni igen s
csak akkor kapja fel
fejét, ha szólnak
hopp, savanyú cukorka

hétvégén, ha megjövök
szembeötlik furcsa orra
("hogy jobban érezhessem
a sósborszesz szagát") azért
- remélem - rám hagyja nagy
haját

hogy himbáljon az iszonyat-hosszú ág
/fel-le, fel-le/


kinyilatkoztatások
...... .............

a szomszéd akarok lenni aki
ellopja mások életét mindenhez
ért és meg tudja mondani ki
törte ketté a varangyot

[a szomszéd] kinek asszonya
hosszú hallgatásban zöldül és
kuss van mindenkinek mikor a
csorba csuporból tejet iszik

[a szomszéd] aki a gyerek szájába
adja a kilincset ha sír vigyáz
összes szeretetedre és olyakat mond
hogy lehetsz madár vagy fal Scorsese
utóbb végleg megkísért

[a szomszéd] kinek pénisze
nem ér fel az égig de tekintete
folyton ott tanyáz' a felhők szé-
léhez meg elsőnek ér oda mert ott
vannak a legjobb hugyozóhelyek

[a szomszéd] ki lézerrel borot-
válja száját nyelvén (vagy máshol)
már ott a jel és másodmagával
lépdel a vízen mit érett szem-
golyóidból kifacsart

lehet hogy az akarok lenni
[a szomszéd] [a szomszéd] [a szomszéd]
kinek mások lopják el az életét mindenhez
ért de ha elkezd rajta nőni a szőr az már
nem hagyja abba

[ugrál mégis és mégis ugrál]


szőrbogarak
...... ......

mikor a távolságot
ponttól pontig leredukálom
könnyűvé válok, mint az álom
a föld felé így lendülök
nem nézek, hogy senki se lásson
vak leszek én, egészen Sámson
árnyékom Delila-t fedi
gerincem föl csak neki tárom
ott az élő tűz virraszt
testem kitin, szívem is az
mikor a távolságot ponttól
pontig leredukálom
gyönge leszek és vétlen
akár a bogarak a télben
ondómat útnak indítom
összekenlek a sötétben
szárnyak sűrű tömegében
mozdulok
mozdulunk


Zea Mays
........

(ha róluk akarsz tudni, kérdezd inkább a hobbykertészt, kinek
potroha van hosszú lába és ferdén áll a szája mikor mosolyog)

vannak közöttünk akik csontmalomban
születnek csontmalomban mondom s már
igen kicsiny koruktól beszélni tudnak
méhhel darázzsal mindenféle bogarakkal

lábuk egy s cellulóz sok szemük sárga
soraikba ha beférkőzöl azzal néznek
maguk közül ki s szólnak fojtott hang-
jukon paraszt te szomorú paraszt

velük élsz mégis vagy csak eljársz
hozzájuk húsuk' megkívánod
felépíted házuk őket lesed
a földön táncolni mezítelen

mikor béna kis karjaikat az ég
felé lendítik hónaljuk kivillan rendre
köd szitál onnan s tűnődve
lep be az okkerszín harmat

ha abból iszol hét napig álmodsz
ha abban fürdesz nem halsz meg soha
ha abból iszol hét napig álmodsz
nem halsz meg soha ha abban megfürdesz

a béna karok úgy hullanak vissza, mint rákkalapács. mo-noton
puffanásuk hívja az árnyékrakógépet. a kertész emlékezetéből kihull'
a nadrág, amit tőled kapott. te se tudj semmit. tagadj meg háromszor,
ha kérnek. (az lesz fejadagod, a szokásos dózis.) leheletedben a
harmat szól - sárga apoteózis.

 
 
0 komment , kategória:  Bagu László 1.  
x
  2010-06-01 11:34:14, kedd
 
  Vadak útján

Bagu László

Domboldalon halál rügyzik,
héja röppen síkján annak.
Alvó testben meg-megérint
tónusa a kamaszhangnak.

Elszáll, elszól, szétszaladgat,
roncsa hullik szét avasnak.
Mindenevő tudatában
szemfoga nő kőnek, vasnak.

Vérben forog szem és golyó,
értelem ki nem tekinget.
Csontból-bélből táborokban
botra tűzött szél ráz inget.

Arcát nézi, sebbé válik,
be sem forrad alkonyatra.
Elvirágzott éjek nyomán
vadak mennek mégvadabbra.

 
 
0 komment , kategória:  Bagu László 1.  
x
  2010-04-28 12:05:11, szerda
 
  ...... ........... .....



Bagu László - Álmodj erdőembert

körmeit az úgy vájta belém hogy
nem érdekelt akkor már a tűz és
azt gondoltam tényleg elveszett
de átjött reggel s mondta ő vagy én

a parkőr talán engem is szeret de
nem teszi mert térdig ér a hó
fái között nagy hideg lakik a
kerti lakban rádió ha szól

de jöttél te ki test vagy hús és szép
és sok vakondban tágra nyílt a szem
az ősz így múlt el s tél van tán megint

nyakamon zöld poliacril seb kicsiny
házamban koncertet ad a csönd
- kottájából ott már nincs ki föltekint

Link
Wenczák Marianna: Tavasz


 
 
0 komment , kategória:  Bagu László 1.  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 11 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 181
  • e Hét: 21266
  • e Hónap: 101142
  • e Év: 2112238
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.