Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
1955.05.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Búban virító titok
  2017-02-23 18:17:47, csütörtök
 
  Lányi Sarolta

Búban virító titok

Csak az én két vállam hordja sulyát
Csak az én mellem viselje búját -
Virúló szép titkomnak, hogy szeretlek.
Csak nekem dús, nagy ez a kis utca
És áldott százszor az aszfalt. Ki tudja,
Nem te jártál-e itt esetleg?

Egy órája tán itt voltál magad.
Ruhád surolt sok barna házfalat
S e nő, ki szembe jő velem,
Úgy mosolyog, mint aki téged látott,
(Nedves és nagyranyílt szemekkel.) Látod,
Pedig őt nem fűti szerelem.

Csak én hordozom arcod itt benn,
Csak nekem vagy te minden, minden
S tied vagyok mindennél jobban.
Az izzó, drága bélyeget,
Amit szemed rámégetett,
Hordom fájósan, boldogan, titokban...
 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta versei  
Jó volna szépen élni
  2011-06-18 10:23:23, szombat
 
  Lányi Sarolta

Jó volna szépen élni

Jó volna szépen élni, öröm tüzében égni
és fölrepülni szárnyán szép röptü szerelemnek, -
de mért vagyunk mi most, ó mért vagy vélem együtt
e kornak gyermeke?

Én elbúvok remegve, orcámat eltakartan,
én csak téged akarlak s csendes, merengő álmot, -
miért tolakszik hozzám mindenki más keserve
megtépni életem?

Csak ennyim volt: az élet, csak ezt adtam tenéked
s feléd hajolt zöld ágán egyetlen ifjuságom, -
miért múlik bitangúl - mit néked tartogattam,
a szív nemes heve?

Miért vagyok tüzes seb, fájdalmak forró kútja
s ha már eltölt szinültig keserve millióknak,
mért nem szökik magasba, a megvakúlt menyégre
véres betűket írni...

Jaj mért kell sírni, sírni?
 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta versei  
Régi dal
  2010-06-22 17:19:58, kedd
 
  Lányi Sarolta

Régi dal

Láttál már néma hegedűt
Ódon szobának mélyiben,
Hol nem jár soha senkisem?

Szépmívű teste ott pihen
Nem tudja senki, mennyit ér.
Művészkéz hozzá nem is ér.

És dallal álmodik a hegedű
Ódon szobának mélyiben
Muzsikátlan, árván, egyedül...
Nem játszik rajta senki sem.

Egy vad fiú egyszer nézegette
Kíváncsian, tűnődve
S mert játszani rajta nem tudott:
Dühében összetörte.
 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 252 db bejegyzés
e év: 506 db bejegyzés
Összes: 7136 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 816
  • e Hét: 2557
  • e Hónap: 64058
  • e Év: 153346
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.