Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Meditáció
  2017-09-24 18:51:56, vasárnap
 
  Lukátsi Vilma

MEDITÁCIÓ

Átlátszóbb vagyok Előtted,
mint az üvegtestű hal,
nemcsak gerincemet látod,
gondolataim hajszálgyökereit is.
Te gyűjtötted az előttem élők
génjeiből az enyémeket,
a Te programod vagyok én is,
nemcsak arasznyi életemben,
azokéban is,
akiknek belőlem osztottál
valamennyit,
hogy az egymásutániság
tér- és időszalagján
éljenek,
amikor én már megérkezem
Hozzád.

... hogy Eléd állok,
és olyasmiről dadogok Neked,
amit fölfogni is képtelen vagyok,
vakmerőség -
lenne,
ha nem adtad volna tudtunkra
egyszer
az idők teljességében,
hogy mi megszólíthatunk Téged!
Hogy úgy szólíthatunk:
"mi Atyánk!"
 
 
0 komment , kategória:  Lukátsi Vilma versei  
Ecce homo
  2017-09-24 15:05:34, vasárnap
 
  Lukátsi Vilma

ECCE HOMO

Nemcsak azt mutatja, milyen volt Ő
embertest gúzsába kötözötten,
hanem visszaveri a Rá tekintő
ábrázatát is;
- a hasonlóság ellentétét
hogy lehet kibírni?

Térden,
de talán inkább egészen
arcra borulva.
 
 
0 komment , kategória:  Lukátsi Vilma versei  
Az utolsó vacsora
  2017-08-30 14:46:19, szerda
 
  LUKÁTSI VILMA

AZ UTOLSÓ VACSORA

Alkony borult az Olajfák hegyére,
a hajnalcsillag fönt volt már az égen,
- a be nem tartott és sokszor megszegett
Szövetségre emlékezésképpen
Jeruzsálem házfalain belül
asztal mellett ültek a családok,
együtt ették meg a páska-bárányt,
amíg az éj teljesen leszállott...

Tizenhárman voltak a teremben,
tizenkettő lábát az Úr mosta:
'amit teszek, azt most még nem érted...'
A mécs lángja gyöngéd fénybe vonta
körülkötött, görnyedő alakját,
amelyből még nárdusillat áradt...

Övéivel az asztalhoz ült le,
mert behozták a vacsora-tálat.
Ő a megtört kenyeret szétosztva
azt mondta: 'Vegyétek, egyétek,
ez az én testem - tiértetek...'
- így kötötte az Új Szövetséget;
Isten Báránya kész volt a halálra,
de a régi oltárkő szétmállott!
- Tiszta új bort öntött a pohárba,
(a kereszt valahol készen állott).
Ő a kelyhet kézről-kézre adta:
'az én vérem Új Szövetség vére!'

Azután dicséretet énekelve
elindultak az Olajfák hegyére.
 
 
0 komment , kategória:  Lukátsi Vilma versei  
Virágvasárnap
  2017-04-09 14:14:24, vasárnap
 
  Lukátsi Vilma

VIRÁGVASÁRNAP

Azon a napon virágzott a Föld!
Pálma nőtt a tövisek helyében,
amikor annyi kiáltás hangzott:
,,Áldott, Aki jön az Úr nevében!"

Ó, az a nap nem tartott sokáig.
este lett, s elmúlt a többi között,
bár összeértek a keresztutak,
s az örök győzött az idő fölött;

de akkor ott, a virágos lejtőn,
ahová az a kis szamár lépett,
még nem tudta más, csak az Úr tudta!
A szívek lángja ellobbant, kiégett!

A földi út kezdete és vége
átívelt a virágvasárnapon,
hogy a halálon győzzön az élet
a dicsőséges húsvét hajnalon.

 
 
0 komment , kategória:  Lukátsi Vilma versei  
Irgalom
  2016-12-13 12:09:23, kedd
 
  Lukátsi Vilma

IRGALOM

Miért vágtatunk?
Szaladásunk nélkül
fut alattunk a föld,
közelíti az ádventi ösvényt,
ahol nincs lent, se fönt.
hol "vár az Úr, hogy irgalmazhasson"
s hogy lezárta a kört,
mennyei szent angyalok szavával
így mondja el a csönd:
kisdedként fekszik a jászolában,
mégis mindent betölt!

Betlehem szent éjjelén keresztül
lett áldottá a Föld!
 
 
0 komment , kategória:  Lukátsi Vilma versei  
A fenyveserdők elindultak
  2016-12-13 12:08:28, kedd
 
  Lukátsi Vilma

A FENYVESERDŐK ELINDULTAK

A fenyveserdők elindultak,
hozzák a havas illatát.
Ünnep-illat.
Ünnepi csöndben
mit mond egy kis fenyőfaág?

...odafönn a végtelen télben
minden fehér volt, érintetlen,
egy szót súgott az Ég a Földnek:
"karácsony" - ebből megértettem,
hogy egyszer egy várva-várt estén
örömöt viszünk szerteszéjjel,
és átöleljük a világot
jóakarattal, békességgel,

kétezeréves öleléssel.
 
 
0 komment , kategória:  Lukátsi Vilma versei  
Gyertyagyújtás
  2016-12-13 12:07:09, kedd
 
  Lukátsi Vilma

GYERTYAGYÚJTÁS

Őszi nyúlós szürkeség a város,
mindenki fázik, az aszfalt sáros,
olykor szélroham rázza a fákat,
összeverődnek a kopár ágak,
a hegyek mögül elindult a szél,
hópihés szárnyán hamar ideér
a tél.

A kezem-lábam nekem is hideg,
de én szeretem mégis a telet,
ha kinn sötét van - befelé nézek,
bennem karácsony-gyertyácskák égnek!
Parányi fényük meghitt világa
elég az út megmutatására,
amerre járok. Siető sarkam
apró dallamot kopog ki halkan:
"...téli szél szárnyán jött az üzenet,
rongyos viskóban Jézus született
karácsony éjjelén..."

- Ha megengeded, megkérdeznélek:
mondd, a kis gyertyák nálad nem égnek?
te nem ismered ezt a dallamot?
vagy a gondjaid ehhez túl nagyok?

Ajtódnál állok én és zörgetek,
kis lángot hoztam, új fényt, új tüzet!
Gyertyagyújtásra beengedjetek!
Amikor már ég,
én tovább megyek.
Ahogy jöttem, úgy megyek a télben,
kívül köd-szürkén - belül nagy fényben.
Gyertyák sercennek új lángra gyúlva,
ha megkérdezik, elmondom újra:
"...téli szél szárnyán jött az üzenet:
rongyos viskóban Jézus született
karácsony éjjelén..."
 
 
0 komment , kategória:  Lukátsi Vilma versei  
Betlehemi jászol
  2016-12-13 11:57:22, kedd
 
  Lukátsi Vilma

BETLEHEMI JÁSZOL

Betlehemi jászol
senkitől sincs távol,
az egész világról
oda mind eljutnak,
akik szívük mélyén
szent karácsony éjén
feléje indulnak.

 
 
0 komment , kategória:  Lukátsi Vilma versei  
Ha szembe jön
  2016-12-13 11:56:00, kedd
 
  Lukátsi Vilma

HA SZEMBE JÖN

Ádvent idején szembe jön velünk
földi vándornak öltözötten
ünnep-várásunk országútján,
lélek-terhelő nagy ködökben...

Gyertya kell! - Égő, tiszta lángú,
szív-didergető éjszakába,
hogy meg ne csalja virrasztásunk
neon-reklámok tarkasága.

Gyertya kell! - Égő, szelíd lángú,
és kéz, amely magasra tartja,
és... egy másik aki segítsen,
ha annak elfárad a karja!

Gyertya kell! - Sok kis égő gyertya,
És lángokat hordozó kezek,
hogy amikor szembe jön velünk,
el ne kerüljük Őt, emberek!

 
 
0 komment , kategória:  Lukátsi Vilma versei  
Adventi csend
  2016-12-13 11:46:30, kedd
 
  Lukátsi Vilma

Adventi csend

Őbenne élünk, mozgunk és járunk,
mégis várjuk Őt évről évre,
hitetlen hittel, azért tud fájni
magányos létünk érverése.

Őbenne élünk, mozgunk és járunk,
s nem ismerjük fel: Ő kopog!
Adventi csendben, figyelő csendben
halkan, ahogy a sziv dobog...
Adventi csend

 
 
0 komment , kategória:  Lukátsi Vilma versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 261 db bejegyzés
e év: 1932 db bejegyzés
Összes: 8336 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 206
  • e Hét: 3063
  • e Hónap: 60992
  • e Év: 618270
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.