Regisztráció  Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Széttéphetetlen kötelék a szeretet, mi köztünk él. Életünk szépség és küzdés, összeköt bennünket a hűség." Gy Marcsi
1954.01.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Találkoztunk már
  2015-12-03 07:23:57, csütörtök
 
  Link





Találkoztunk már
Írta: Kovács L. István

...igen, valahol már láttalak,
nagyon szép volt a pillanat.
Találkoztunk versekben,
egymást ölelő csendekben,
sírtam már a válladon,
mikor szívig ért a fájdalom,
és megöleltem lelkedet,
ha nem találtad helyedet.
Sétáltunk már este későn,
ültünk a hideg lépcsőn,
vagy tóparti kis padon,
derengő, harmatos hajnalon.
És írtunk szép verseket,
így töltve felszabadult perceket.
...... ......
Igen, már találkoztunk,
mikor az éjszakákat
álmatlanság tépte szét,
elhozott hozzám a képzelet,
és én gyöngéden öleltelek,
hogy érezzem dobbanni szívedet,
s öleljem lelkemmel lelkedet,
míg e föld be nem temet.

2015-10-25
Tiszakécske.
 
 
0 komment , kategória:  Kovács L. István  
Rózsák a kötényben
  2015-12-03 07:18:19, csütörtök
 
  Rózsák a kötényben
Írta: Kovács L. István

Isteni szeretet kedves, hű leánya.
Mint az esthajnalcsillag úgy ragyogott,
a világ csúf ködében utat mutatott.
Már gyermekként, játékait félre tette,
hogy mindenek előtt, Istent szerethesse.
Egy ősi, királyi családban született,
még sem érdekelte nemesi etikett,
az embereket egyenrangúnak vélte,
és a szeretet oltárára emelte.
Amikor böjtöt vállalt, semmit nem evett,
élelmet vitt, s etette a szegényeket,
a vár konyháját, éléstárát kifosztja,
mit talál benne, éhezők között szétosztja.
Kötényében éppen vitt néhány kenyeret,
megkérdezték tőle, mit viszel Erzsébet?
Rózsákat, hiszen mit vihetnék egyebet,
és megmutatta a szép rózsafejeket.
mivel oly erős volt Istenbe vetett hite,
hogy hazugságon őt senki ne érhesse,
és szégyennek pírja arcát ne égesse,
a szép cipókat az Úr rózsává tette.

2015-11-19
Tiszakécske.




Link



Forrás: Wikipédia
 
 
0 komment , kategória:  Kovács L. István  
Alkotni vágyom
  2015-12-03 07:16:55, csütörtök
 
 

Alkotni vágyom
Írta: Kovács L. István

Akár a természet, alkotni vágyom,
úgy ahogy az eső életet lehel,
és a föld virágot, fát nevel,
ahogy a fák rügyet bontanak,
s a kalászok magot ontanak.
Az alkotásban minden álmom megtalálom,
az élet örömét, a természet gyönyörét,
ölének selymes, puha melegét,
s ha már a lelkem nagyon fáj,
az alkotásban megnyugvást talál.
Alkotni vágyom, építeni egy utat,
mely szívből a szívekbe vezet,
s kavicsokból egy hidat,
mi átível a gyűlöletfolyó felett...

2015-11-23
Tiszakécske.




Link


 
 
0 komment , kategória:  Kovács L. István  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.05 2017. Június 2017.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 84 db bejegyzés
e év: 419 db bejegyzés
Összes: 8943 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2313
  • e Hét: 7568
  • e Hónap: 63777
  • e Év: 300184
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.