Regisztráció  Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Széttéphetetlen kötelék a szeretet, mi köztünk él. Életünk szépség és küzdés, összeköt bennünket a hűség." Gy Marcsi
1954.01.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Miért...
  2015-12-21 07:04:58, hétfő
 
  Simon Józsefné
Miért...

Miért nem lehetünk
mindannyian boldogok
miért nem látjuk vidáman
ha a nap ragyog
miért fáj most oly sokunknak
bús magány
miért vagyunk magányosak
életünknek alkonyán
miért nem látjuk vidáman
hogy kék az ég
a boldogság miért tűnik
oly messze még
miért van úgy
ha szemeink csillognak
sok fájó könnytől
nem örömtől ragyognak
tán lesz még hogy más fájdalma
fáj nekünk
tán segítünk hogy együtt vele
nevessünk
miért lett oly elaljasult a világ
tán lesz még nap
hogy mindenki megbocsát
s majd együtt nézzük
mily kék az ég nevetve
a gyűlölet és a bánat
régen el lesz feledve
örömkönnyek csillognak
a szemekbe
tán mindenkit ölelhetünk
boldogan és szeretve...





Link


 
 
0 komment , kategória:   Simon Józsefné  
Gondolataim karácsony táján
  2015-12-21 07:02:01, hétfő
 
  Simon Józsefné
Gondolataim karácsony táján

Deres tájon süvöltve jár
Hideg téli lehelet,
Csillám fényes zúzmarával
Hint be füvet, levelet.

Utcán sokan fázón vágynak
Hiába csepp meleget,
Munka nélkül, lakás híján
Didereg a szeretet.

Vegyük észre, hol segítsünk
Minden éhest, gyereket,
Jusson nekik karácsonykor
Meleg, béke, szeretet.

Akkor deres, havas tájon,
Ha lesznek is fellegek,
Kisírt szemek szeretettől,
Boldogságtól fénylenek.


Link


 
 
0 komment , kategória:   Simon Józsefné  
Álmodj csodát...
  2015-12-21 06:59:29, hétfő
 
  Simon Józsefné
Álmodj csodát...

Az idő múlásával úgy röpülnek az évek,
S az ember lassan, újra, ismét gyermekké lesz,
A sok régi, boldog, s oly csodás emlékek,
Úgy illannak tova, mint hűs hajnali fények.

Álmainkban gyakran, újra gyermek leszünk,
Tarka lepkék között vadvirágot szedünk,
Vígan futkározunk, lassú folyó partján,
Itt-ott harmat csillog, fű s a bokor alján.

A kis erdő felől víg madárdal hallik,
Discó zene helyett hallgatnám napestig.
Ha nyári délibáb is, tündértáncát lejti,
Az ember búját-baját tüstént elfelejti.

S a parkok, a padok, a régi szerelmek lábnyoma,
Pici lopott csókok, titkok, oly rég elsuhantak tova.
Álmunkban eljönnek, s újra megtalálnak,
Mint ifjú korunkban, a remények, s a vágyak.

Álmodjuk soká még, csak álmodjuk a csodát,
Szívünket örömdal éjjelre zengje át,
Gyönyörű álmunktól mosolyogjon arcunk,
Hisz gyermekként akkortájt, oly boldogok voltunk.



Link


 
 
0 komment , kategória:   Simon Józsefné  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 42 db bejegyzés
e év: 589 db bejegyzés
Összes: 9108 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1794
  • e Hét: 7933
  • e Hónap: 37132
  • e Év: 477696
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.