Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Bocsáss meg erdő!...
  2017-12-05 14:43:18, kedd
 
  Sárosi Árpád

Bocsáss meg erdő!...

Nem voltam ott a szent agóniánál,
A könnyes remegések éjjelén.
Halállal vívott üzenet-tusákon
Nem voltam én.

Lázas fejed, a tört avar-párnádon
Nem becézgette hű baráti kéz,
Sors: (emberi) mely sok-mindegyikünknek
Szemébe néz.

A halott szagot riadva kerülte
A zenekar, a madarak hada.
Koldus-csapat, csak üzte-csalta őket
Dél illata.

Én most jövök, idegen, fáradt kedvvel
Tél-gyürte testtel magam-roskatag.
A szent vizek, a március varázsa
Rám omlanak.

Holt vágyaim megmártom a vizekben,
Szemedbe nézek győzelmes tavasz:
Mi felszikrázik rejtett mélységekből:
Az élet az.

Jövök, a tékozlók alázatával.
Arany patak az avaron.
Adj innom erdő, égnek már a völgyek,
Én szomjazom.
 
 
0 komment , kategória:  Sárosi Árpád versei  
Együtt leszünk..
  2017-11-22 13:04:25, szerda
 
  Sárosi Árpád

Együtt leszünk..
.
A jóság abrosza kibomlik.
Dúsan terül a vendégasztal...
Kit ver az élet, vagy becézget,
Mindenkit anyásan marasztal.

Minden kis ágon áldás hintáz,
Ajtókat nyit a gyertya fénye.
Együtt leszünk, ha jön az óra
S leszáll a Betlehemnek éje.

Együtt leszünk élők s a holtak,
Ha megcsendül a pásztorének...
Legyen gazdagja mind ez éjen,
Az öröm békés kenyerének.
 
 
0 komment , kategória:  Sárosi Árpád versei  
Azóta várlak
  2017-10-20 11:29:03, péntek
 
  Sárosi Árpád

Azóta várlak

Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan, szótlanul:
Lelkemben első tavaszom
Egész világa felujul.

Nótás az erdő. Dalra, dal.
Fölöttem napsugaras ég.
Te hivsz, követlek s ajkamon
Vágyak olthatatlan szomja ég.

Csalsz, csábitasz. Rabod vagyok.
Bérc, völgy hiába intenek.
Követtelek... És akkor is
Hulltak a hervadt levelek.

Azóta várlak... alkonyul.
Nőnek az árnyak, még se jösz.
Múlnak a vágyak, hull a lomb.
És itt az ősz...
Sárosi Árpád aláírása
 
 
0 komment , kategória:  Sárosi Árpád versei  
Ifjak köszöntelek
  2017-09-12 21:59:26, kedd
 
  Sárosi Árpád

Ifjak köszöntelek

Időt igérő, duzzadó gerezdek,
Nap-váró fürtök, álmodó hegyen.
Szűz nóta csendül kristály-poharamban
Várom, hogy őszre bő szüret legyen.

Várom: kigyuljanak a hegytetőkön
Pirosló lángú szüreti tüzek,
Hogy felköszöntsem, áradó szavakkal
A legszebb kedvet amiben hiszek.

Szüz nóta csendül kristály-poharamban,
Te hozzád keres utat Ifjuság,
Te vagy a kedv, mely biztatón igéri
Az emberiség áldott Májusát.

Te vagy a kedv, a viharok boruján,
A lelkek éjszakáján áttörő...
Hangos szüretnek aranyló borával
Köszöntselek hát: Élet és Jövő.
 
 
0 komment , kategória:  Sárosi Árpád versei  
Fák beszélnek az Úrral
  2017-07-26 13:17:41, szerda
 
  Sárosi Árpád

Fák beszélnek az Úrral

az első:
A názárethi álmok idején,
Utján a végzet-küldetésnek,
Mikor szemedben égi lázak égtek:
A nyugodalmak árnyát adtam én.

a második:
A bűnös város hozsannáz! Ahol
Dicsőségednek útját én jelöltem,
Te jöttél hittel bizón és örömben:
"Enyém a teher, enyém az akol".

a harmadik:
A Getseman remegte a halált.
Én karjaim közt védtelek az éjen.
Atyádat hívtad, hogy lelked ne féljen:
A gonoszságnak csókja rád talált.

az utolsó:
A Golgothán mind elvégeztetett
S a törzsömből megácsolt bús kereszten,
A nyomor útjain, véres-meredten
Tanitgatom élet-igéidet.
Sárosi Árpád aláírása
 
 
0 komment , kategória:  Sárosi Árpád versei  
A názárethi
  2017-07-26 13:16:37, szerda
 
  Sárosi Árpád

A názárethi

Kerestek engem, nem mint Getsemanban,
Kínok percén a részeg zsoldosok.
Kerestek, hívtok, sebtől roskadozva.
Tegnap lator, ma Istentek vagyok.

Kerestek engem, csúf halál keresztjén,
A szikla-sirban. Bűnbánó sereg.
Buja szátokban imádságra váltak
A káromló, tivornya énekek.

Én bevetettem a világok földjét,
Vérem táplálta az égi magot.
A Moloch-táncán ti letiportátok:
A pusztulás, vész, sátán aratott.

Vegyétek írul vérző testetekre,
Alázat jelét: fehér gyolcsomat.
Hulljon síromba könnyeitek árán:
Harag, gyűlölség, bűnös indulat.

És elkövetkezik az én időm is.
Világok földjét ujra bevetem.
Örvendezni fog a népek sokasága:
A béke-kenyerét, ha megszegem.
 
 
0 komment , kategória:  Sárosi Árpád versei  
Legenda
  2017-07-26 13:15:29, szerda
 
  Sárosi Árpád

Legenda

Koldus volt. Vak, akit magukkal hoztak
A szent jászolhoz futó pásztorok.
Hitték: szeméből elszáll a sötétség,
Az égi fény, ha egyszer ráragyog.
Az ifju várt az irgalom küszöbjén,
Mig kinccsel áldoz három bölcs király.
Mit ő hozott, nem kérkedő ajándék,
Csak bu s alázat, amit fölkínál.
És szól a nép a szánalom szavával:
- Menj hozzá ifju, kérd a kisdedet,
Oszlassa el szemednek éjszakáját.
Felelt a vak: a világ szép lehet!
Mondják, a legszebb benne Jeruzsálem.
Én még is éljek, mint eddig vakon.
Mondják, gyönyör, kéj, örvény leskelődik
A cédrusokkal szegett utakon.
Mennék szavára bünös csábitásnak.
És jaj, az asszonyt ha megismerem...
Éljek csak én az irgalom küszöbjén,
Mert megtagadnám értte Istenem.
 
 
0 komment , kategória:  Sárosi Árpád versei  
Szent szikla
  2017-01-09 14:17:57, hétfő
 
  Sárosi Árpád

Szent szikla

Rútság, gyalázat, gőgös istenek
Kiket a bűnük átkoz -
Lerogynak, mint a semmi porszemek
A szent sziklához. -
A Krisztus sirja:
A népek sirja,
Minden világok sirja -
Hol szemeit az álnokság
Véresre-holtra sirja,
De nincs feltámadás!
Rútság, gyalázat gőgös istenek
Kiket bűnötök átkoz -
Hiába tapad buja szájatok
A szent sziklához.
 
 
0 komment , kategória:  Sárosi Árpád versei  
Könyörgés lépcsőjén
  2017-01-09 14:16:58, hétfő
 
  Sárosi Árpád

Könyörgés lépcsőjén

Asszonyok. Elfáradtak, vének,
Szivükben igék és tömjének.
Krisztus keresztjén remegő bocsánat:
"Könyörülj rajtunk, ki Magdolnát láttad."

Az időben, ismertem őket.
Hajnalok tüzében égőket,
Kitártan büvös, liliomos karjuk:
"A vágyak kinját szomjazzuk, akarjuk!"

Hervadtan hull a szó, imádság,
Hogy mámor-éveiket váltsák...
Az Ur megvédett minden könnyet, átkot,
Mikor az Egynek, csókkal megbocsátott.
 
 
0 komment , kategória:  Sárosi Árpád versei  
A kandallónál hófehérben
  2017-01-05 21:40:08, csütörtök
 
  Sárosi Árpád

A kandallónál hófehérben

Az ablakon ezer alakban
Apró emlék: a tél szeszélye.
Mulandó semmik tünnek-mulnak
Forró szád egy lehelletére.

Apró emlékek halk mulása,
Belébüvöl egy messze télbe,
Mikor mi is fázósan állunk
A kandallónál hófehérbe.

Az ablakon a tél szeszélye:
Jégfüggönyök és holt virágok.
A kandallónál véget érnek
Könyörgő vágyak, lázas álmok.
 
 
0 komment , kategória:  Sárosi Árpád versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 191 db bejegyzés
e év: 2615 db bejegyzés
Összes: 9012 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 310
  • e Hét: 310
  • e Hónap: 43939
  • e Év: 863491
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.