|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 35
|
|
|
|
|
|
2016-08-26 08:12:45, péntek
|
| |
| |
Az állami ünnep programjai Budapesten 2016. augusztus 20-án:
8.30-9.30 Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonása
után Simicskó István honvédelmi miniszter köszöntője
és a honvédtisztek avatása a Kossuth téren
Ünnepi beszédet mond Áder János köztársasági elnök14.30 Aratómenet a Szent György tértől és kenyéráldás a Szent István-szobornál
17.00 Ünnepi Szentmise és Szent Jobb-körmenet a Szent István Bazilikánál
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzet Ünnep |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-22 16:41:35, csütörtök
|
| |
| |
Mióta nemzeti ünnep október 23.?
1991 óta
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja. 1956. október 23-án a magyar nép a diktatúrára forradalommal válaszolt, fegyveres felkelés robbant ki a szovjet megszállás ellen. Az egyetemi diákság országszerte tiltakozott a kommunista diktatúra ellen, ezen a napon pedig tömegmozgalommá tudott válni a szervezkedés. Nagy Imre beszédében reformokat ígért a kétszázezer főre duzzadt tömegnek. A felkelők elfoglalták a Magyar Rádió épületét, a szovjet csapatok vérbe fojtották a forradalmat, majd a Kádár rezsim megtorló intézkedéseket foganatosított.
Természetesen ezután nem lehetett október 23-át ünnepelni, az eseményeket ellenforradalomként kommunikálták. Nagy Imre miniszterelnököt 1958-ban kivégezték, ellene irányuló koncepciós per eredményeként. A börtönudvaron temették el, majd az Új Köztemető 301-es parcellájába, jeltelen sírba tették. Az 1980-as végén, ahogyan a rendszer gyengült, egyre inkább nyilvánosságra került, hogy mi is történt akkor. 1989. június 16-án a Hősök terén 250000 búcsúztak tőle és társaitól, majd a 301-es parcellába ünnepélyesen újratemették.
1989. október 23-án Szűrös Mátyás megbízott államfő kikiáltotta a III. magyar demokratikus köztársaságot a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzet Ünnep |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-15 21:33:20, vasárnap
|
| |
| |
Istenem tégy csodát
írta : Hankovszki Ilonka
Béke idején nem vagyok csak ember ,
Ki annyi terhet visz mint a széles tenger,
Ott a szívem mélyén ezer sebből vérzem
Olykor a munkát is kisírt szemmel végzem.
Én már nem szeretnék fegyvereket látni
Hősi halottaknak nyugvó helyet ásni,
Hiszem, a történelmet Isten keze írja,
Az lesz igazi hős ki az életet kibírja .
Mindaz ami történt, próba volt nem átok,
Becsukom a szemem és a múltba látok,
Csendes imát mondok , a harcnak legyen vége,
Istenem tégy csodát, LEGYEN VILÁGBÉKE !
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzet Ünnep |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-15 21:20:52, vasárnap
|
| |
| |
Petőfi Sándor-A NÉP NEVÉBEN
Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hírét?
Izzó vastrónon őt elégettétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz; úgy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!
S a nép hajdan csak eledelt kívánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, s ki rásüti:
isten kezét el nem kerülheti.
S miért vagytok ti kiváltságosok?
Miért a jog csupán tinálatok?
Apáitok megszerzék a hazát,
De rája a nép-izzadás csorog.
Mit ér, csak ekképp szólni: itt a bánya!
Kéz is kell még, mely a földet kihányja,
Amíg föltűnik az arany ere...
S e kéznek nincsen semmi érdeme?
S ti, kik valljátok olyan gőgösen:
Mienk a haza és mienk a jog!
Hazátokkal mit tennétek vajon,
Ha az ellenség ütne rajtatok?...
De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
Majd elfeledtem győri vitézségtek.
Mikor emeltek már emlékszobort
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?
Jogot a népnek, az emberiség
Nagy szent nevében, adjatok jogot,
S a hon nevében egyszersmind, amely
Eldől, ha nem nyer új véd oszlopot.
Az alkotmány rózsája a tiétek,
Töviseit a nép közé vetétek;
Ide a rózsa néhány levelét
S vegyétek vissza a tövis felét!
Még kér a nép, most adjatok neki;
Vagy nem tudjátok: mily szörnyű a nép,
ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hírét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz... úgy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!
Pest, 1847. március
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzet Ünnep |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-15 21:15:32, vasárnap
|
| |
| |
- AZ 1848 - 49-ES
FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ÉVFORDULÓJA -
- A MAGYAR SAJTÓ NAPJA -
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETI ÜNNEPE -
A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe.
Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt.
1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.
A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma.
A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.
1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.
Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzet Ünnep |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-15 20:34:17, vasárnap
|
| |
| |
Petőfi Sándor:NEMZETI DAL
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
(Pest, 1848. március 13.)---------------Link-----------Varga Miklós Nemzeti dal Talpra magyar |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzet Ünnep |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 35
|
|
|
|
2022. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
249 db bejegyzés |
| e év: |
1633 db bejegyzés |
| Összes: |
65400 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 774
- e Hét: 30900
- e Hónap: 114809
- e Év: 489625
|
|
|
Online
