|
 1/11 oldal 
|
Bejegyzések száma: 104
|
|
|
|
|
|
2023-02-25 19:47:59, szombat
|
| |
| |
István Bőr
egy kis pihenés
Egészségemre én mindig, mindenkor vigyázok,
ha össze is csapnak fejem felett a hullámok.
Gondolok én a lelki, a testi egyensúlyra,
pihenés egy nyugodt helyen: megoldás a búra.
Egy tisztásra elvonulok, kikapcsolom agyam,
nem kell más, csak a nyugalom, csend hangjait halljam.
Közelemben van egy kis rét itt a domb tövében,
néhány perc és ott vagyok a természet ölében.
Virágillat ha átölel felszabadul lelkem,
néhány óra mit itt töltök visszahozza kedvem.
Falevelek suttogása, madár dal a szélben:
helyre rázza az agyamat, rendbe is szed szépen.
Virágokra méhek szállnak, zeng a vidám kórus,
ott egy fenyő ágai közt ugrál egy kis mókus.
Egy óra is sokat jelent egy fárasztó napon,
arcom, hajam fújja a szél, itt nem zavar, hagyom.
Meleg napfény simogatja, cirógatja arcom,
órák múlnak, fák mögött már lopódzik az alkony.
Agyam ekkor jól kitisztul, nem vagyok már kába,
új erővel vetem bele magam a munkámba.
Kép: Vladimir Volegov
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-02-23 19:10:54, csütörtök
|
| |
| |
István Bőr:
örökké tartó emlék
Láttam már jó néhány alkotó munkáját,
mind másképp láttatja a saját hazáját.
De vannak oly dolgok, melyben megegyeznek,
nem vezeti kezük más, mint a szeretet.
Agyukban felvillan az emlékek sora,
megindul az ecset, szívük a motorja.
A szülői ház, ahonnan sorsuk indult,
meglátják, s szemükből pár könnycsepp kicsordult.
Egy virágzó hegyoldal, régi utcakép,
bármilyen is volt, az emléke most is szép.
A falu illata lengi be a tájat,
mit otthagytak, azért szívük marja bánat.
Egy ismerős sarok, pislákoló lámpa,
legelső csókjukat talán csak az látta.
Az utca porát már rég más lábak rúgják,
de az öreg nyárfák új dalukat zúgják.
Láttam már jó néhány alkotó munkáját,
szinte hallom szívük vad zakatolását.
Mind egyedit alkot, aki művészember,
a szülői házát örök szeretettel.
kép: Nógrádi Katalin |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-01-06 19:45:37, péntek
|
| |
| |
István Bőr
egy újabb év
Miután búcsút mondtam már a múltnak,
reménytelt szívvel indulok az újnak.
Hiszem, jövőmnek szebbik útját járom,
újabb távlatok megnyílását várom.
Tervek hosszú sora táncol fejemben,
elég lesz ezeket teljesítenem.
Van köztük merészebb és akad szerény,
elválik melyik lesz könnyebb, mely nehéz.
Nincsen fogadalmam, nem is volt soha,
szerintem e dolog kissé ostoba.
Nincs mit megszegnem titokban vagy nyíltan,
jövőmben hiszek, nem fogadalmakban.
Tervek mellett persze vannak vágyaim,
régen dédelgetett merész álmaim.
Ám az álom gyakran elérhetetlen,
a kitűzött cél az nem lehetetlen.
E kettő között oly éles a határ,
tervért tesz az ember, az álmokra vár.
Tervemet, vágyamat magamba zárom,
publikus lesz az, ha majd megcsinálom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-30 22:34:09, péntek
|
| |
| |
István Bőr
a '22-es év búcsúja
Karácsony elmúlt, de itt maradt illata,
bennünk él tovább a meghitt hangulata.
Fenyőfáinkon még ragyognak a díszek,
de mától már újabb feladatok jönnek.
Most egy öreg vándor koptatja napjait,
hangosabban hallom léptének koppjait.
Megy előre útján, vissza már sose néz,
mert nem kenyere a visszaemlékezés.
Sokan jártak előtte, így múlnak évek,
mikor még fiatal hajtják új remények.
De ahogyan rója a reá mért utat,
vége felé mind több ernyedtséget mutat.
Nehezen lépked, hisz sok gondját cipeli,
nem csodálom hát, ha fáradtak léptei.
Leteszi a terhét, netán továbbadja?
Új évünknek titkát senki nem tudhatja.
Mert mögötte topog a következő év,
sietne helyére, majd szétveti a hév.
Néhány nap és eljön majd az ő uralma,
elődjét feledés karjaiba hajtja.
Ő is tartogat még sok mindent zsákjában,
mielőtt színre lép, mi járhat agyában?
Harsány belépőjét vajon mi követi?
Terveit, céljait most még homály fedi.
Átveszi a múlttól mit az el nem végzett,
vagy mély feledésbe söpri az egészet?
Szebb jövőt hoz majd ránk, nyugalmas napokat,
életünk kék egén fénylő napsugarat?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-30 22:19:59, péntek
|
| |
| |
István Bőr
évbúcsúztató
Mindig várjuk a szépet és a jót,
életünkben a meghatározót.
Minden új nap egy új reményt ébreszt,
végzi örök dolgát a természet.
Így várjuk a közelgő új évet,
élednek vágyak, szép új remények.
Feledni kell múltunk nehézségét,
megtalálni az élet szépségét.
Elűzni fájó, kínzó gondokat,
mert nehézzé teszik a napokat.
Őrizzük meg az emberségünket,
egymás iránti tiszteletünket.
Segítsük azt, akit az élet sújt,
helyezzünk rá minél nagyobb hangsúlyt.
Tudjuk, sorsunk kereke forgandó,
kell néha egy szó, kedves, biztató.
Az év utolsó napja közeleg,
engedjük el mi bevégeztetett!
Búcsúzzunk el tőle vidámsággal,
kezdjünk újat sok szép gondolattal!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-22 20:50:39, csütörtök
|
| |
| |
István Bőr
egy háziasszony dilemmája
Közeleg karácsony, vele a probléma:
mi kerüljön fel majd sorban a tányérra?
Mi legyen az ízletes ünnepi menü,
különleges, vagy egy egészen egyszerű?
Halból legyen leves, vagy friss marha húsból,
kertben kapirgáló egy éves kakasból?
Piros színű legyen, vagy aranyló sárga,
ettől függ mi kerül be ma a kosárba.
Legyen bébipulyka megsütve így egyben,
folyami harcsa, vagy frissen sült kecsege?
Melyik is lehetne a legjobb ebédre?
mivel járhatnék most a család kedvébe?
Sütemény is kell, az ünnephez az illik,
ha az asztal körül illatuk áramlik.
Legyen édes, ízes, krémesen porhanyós
finom borok előtt jólesik a friss sós.
Ma még a fejem fő, de el kell döntenem,
mert ez a szép ünnep itt van a közelben.
Kevesebb mint egy hét, szaladnak a napok,
rendezni kellene a sok gondolatot.
kép: net
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-22 19:21:52, csütörtök
|
| |
| |
István Bőr
a művészet kortalan
Minden ember más-más szellem, másban jeleskedik,
a tudása, az értéke ekképp jelentkezik.
Alkotását mindenkinek a szívéből adja,
boldog, ha a szemlélődő örömmel fogadja.
Hidd el, mit az ember szeret könnyű elkezdeni,
nem számít hogy hány éves vagy, mit tudsz, meg kell tenni.
Mutasd meg mi rejlik benned, mik az értékeid,
hogyan látod az életet, s annak kérdéseit.
Élvezettel készítsd műved, mutasd meg a lelked,
ezzel leszel majd hiteles, és megbíznak benned.
Legyen egy érdekes fotó, festmény avagy szobor,
lényeg, hogy az nézőire mily hatást gyakorol.
Szép és nemes e feladat, de ez az életed,
amit szíved, lelked diktál azokat követed.
Az ad mindig újabb erőt, hitedet növeli,
mikor látod, közönséged műveid kedveli.
Kezed nyomán nap-nap után újabbak születnek,
ismét örömöt okozol ezzel nézőidnek.
Megismer majd az aki a művedet meglátja,
tudja, aki ezt alkotta a szépség szolgája.
kép: net
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-11-23 22:09:04, szerda
|
| |
| |
István Bőr:
színek varázsa
Közeledik lassan felénk az a nap,
amikor itt minden hótakarót kap.
Néhány helyen már jelezte is a tél,
csalódik az, ki sok napsütést remél.
Távoli hegyek már havasak lettek,
házak tetejei hóval fedettek.
Szürke füst lebeg, és az ég fele száll,
eközben sötét felhőkkel kokettál.
Nem tudni, hogy épp reggel van vagy este,
az ég egész nap szürkére van festve.
Házak szemei sárgában csillognak,
az egyhangúságra így válaszolnak.
Szélroham rázza meg máris a felhőt,
hópihék lepik a szemközti lejtőt.
Lámpák fényében fényesen csillognak,
ahogyan lassan lefelé szálldosnak.
Ezek a színek uralják a képet,
láthatunk szürkét, sárgát és fehéret.
Hegyek fölött mikor felhő gomolyog,
közöttük a napfény felénk mosolyog.
kép: Ildikó Gyenese |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-11-14 21:18:48, hétfő
|
| |
| |
István Bőr
balerina
Minden szobának mintegy szeme az ablak,
utat biztosítva így a külvilágnak.
Általa látszik a napfény és az árnyék,
minket átölelő fenséges színjáték.
Nézem az üveget, káprázik a szemem?
Egy táncoló szépség köti le figyelmem.
Mintha a nyugvó Nap fényében mozogna,
figyelem a táncát mélán, csodálkozva.
Messze távolba réved tánc közben szeme,
talán a fényt hívja magához a keze?
Szoknyája meglibben, úgy szökken magasba,
mozdulatán érzik a zene hatalma.
Ruhája bársonyát a napfény színezi,
táncát a szenvedély vad lángja övezi.
Magához ölelve vezeti a zene,
ég és a föld között könnyeden lebegve.
Amikor hallja az "éteri" muzsikát,
körülötte, mintha megszűnne a világ.
Lakhelye egy üveg, oda lett Ő festve,
elrepülni vágyik innen minden este. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-11-14 21:10:43, hétfő
|
| |
| |
István Bőr
liba galiba
Jószágudvar belsejében gágognak a libák,
Márton napján élnek ők át igazi galibát.
Egész évben nevelgették, dédelgették őket,
remélve, hogy év végére szép nagyra megnőnek.
Kaptak finom falatokat, hűs vizet fürödni,
nem értették mért kell velük ennyire törődni.
Aztán eljött Márton napja, egy fekete névnap,
e napon a sok szép liba bőre piros színt kap.
Ünnepi tál az asztalon, illatozó falat,
libasültet búcsúztatni koccannak poharak.
Ide vezetett az éves kedves gondoskodás,
illatozva kínálgatják a liba lakomát.
Másnap reggelre kiürült minden jószágudvar,
várták mikor érkezik meg a friss liba fuvar.
Kezdődik a dédelgetés, a gondos nevelés,
Márton napig, ha megnőnek, lesz ünnepi ebéd.
És a kör csak forog tovább, évről-évre ez megy,
bár ez a nap a libáknak bizony sose tetszett.
Egy év múlva megint eljön a galiba napja,
ismét libasült kerülhet fel sok-sok asztalra.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/11 oldal
|
Bejegyzések száma: 104
|
|
|
|
2023. Március
| | |
|
|
| ma: |
2 db bejegyzés |
| e hónap: |
142 db bejegyzés |
| e év: |
433 db bejegyzés |
| Összes: |
7117 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 259
- e Hét: 953
- e Hónap: 29949
- e Év: 96804
|
|
|
Offline
