Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Az öv
  2017-11-21 21:11:14, kedd
 
  Rabindranath Tagore

Az öv

Unalmas órák Isten veletek,
Minek is tagadjam, újra szeretek!
Ti vagytok tanúim hulló falombok,
Ti akik álmosan reám hajoltok.
Mióta csak a gyönyört keresem,
Hű útitársam volt a szerelem.
Oh, miért nem szunnyad el az ifjú vér,
Egy szép kaland mindennél többet ér!
Találni nőt, ki mindent félredob,
Ha férfi csókot szűzi ajkára lop,
Ki van idő, mikor elfeled,
Hűséget, esküt, bűnt, szeretetet.
Mikor kihal a női öntudat,
Mikor a földön minden bűn szabad,
Mikor lehunyja tüzes szemeit,
Legszebb a nő, mikor vétkezik.
Így elmerülve a szokott helyen,
Ültem egy hamvas őszi éjjelen,
S mint kivel démonok játszanak,
Elém áll egy karcsú nő alak.
Szűzi ajkain az élet mosolya,
Szebbeket a földön nem láttam soha!
Hajlongó fürtjein, dacos fején,
Végigszaladt a komor esti fény.
S ahogy lefut hullámos derekán,
Incselkedőn veti a fényt reám.
Oh boldog ösztön, amely arra vitt,
Szellős lepel takarja vállait.
De itt is, ott is átvillan merészen,
Amit a fátyol nem takar egészen.
A fodrokat egy öv karolja át,
Minőt a földön mindenki lát,
Díszítik ragyogó ékkövek,
Soha nem láttam díszesebb övet,
Soha bájosabb női alakot,
Akiért oly nyugtalan vagyok!
Látom a nőt, de hinni nem merem,
Nem játszik-e káprázat velem?
Nem a szellő csúf játéka ez,
Egy pillanat, aztán vége lesz?!
De nem, - a lombok alján átsuhan,
S oly ismerősen üdvözöl: Uram...
Hiszi, hogy Önnek arcán olvasom,
Mi háborog szívében oly nagyon?!
De nem vagyok kegyetlen, tudja meg,
Az öv két részre osztja testemet.
Az egyik részre Önnek joga van,
Amelyik felét Ön akarja Uram!
Ki tudja, Önnek jobb lehet,
A karcsú test az öv felett,
De kérhet tőlem olcsóbb vágyakat,
Akarja-e a részt az öv alatt?
Így szól a nő, s ravaszul mosolyog,
A szörnyű tréfa sikerülni fog.
Oh melyiket válasszam, melyiket?
Vigye az ördög mind az öveket!
Eddig sose volt velük bajom,
Mit tudom én, melyiket akarom!
Akarjam-e a részt az öv felett,
Játsszam a szentet, amikor nem lehet?
S amikor végre alkalom akad,
S tudom mi rejlik lenn az öv alatt?
Ne legyek ember, amikor élhetek?
Oh nincs miért haboznom,
Választani az alsó részt fogom!
De hát a felső részt elfeledem?
Nem ég-e bennem szűzi szerelem?
Alacsony gyönyörnél egyebet
E durva szív még sosem szeretett?
Fenn csókra nyílik a tüzes női ajk,
Lenn állati csak a szerelem,
Fenti, mint az égbolt tiszta, végtelen,
Azok az édes bús sóhajok,
Azok a lágyan ölelő karok,
Az éjbe mártott női szemek,
A csillagoknál szebben fénylenek.
Én egy tiszta nő szívét keresem,
Ma győzni fog a tiszta szerelem!
Szép Ismeretlen, válaszom helyett
Fogadja hódolattal szívemet.
Oh, miért nem súgja Önnek semmi sem,
Mily iszonyú nehéz a küzdelem?
Ha mindkettő egyforma szép,
Az aranyos nap és a holdas ég.
Ki dönti el, mi lehet pirosabb,
A hajnal csókja vagy az alkonyat?
Választottam, mint férfi szabadon,
Csupán egy rövid óhaj az egész:
Legyen enyém az öv feletti rész!
Ah, - szól a lány, - alig hihetem
Nem vonja vissza szavát hirtelen?
Ön férfi. És e válasznál marad?
Nem akarja a részt az öv alatt?
E válasszal valóban meglepett!
Van hát a földön szűzi szerelem,
Nem veszett ki hát a dicső férfinem?!
Férfi, ki még a női szívre ad,
Aki becsüli a tiszta vágyakat,
- Uram, Ön is ilyen férfi lehet,
Minden, - minden Öné az öv felett!
És kacag a tréfán, és irul-pirul,
S lecsúszik a fátyol a vállairól.
Karcsú derekáról az övet lecsatolja,
S rálép mosolyogva...
 
 
0 komment , kategória:  Rabindranath Tagore versei  
Csalogány csattog
  2017-07-25 23:49:05, kedd
 
  Rabindranath Tagore

Csalogány csattog

Csalogány csattog. Honnan tudta már
a fény előtt, hogy kél a napsugár,
midőn még az éj sárkánya az ég
köré fonta fekete kötelét?

Szárnyas kis hírnök, hogy talált reád
Kelet heroldja a sötéten át,
míg szunnyadtál a bozótban, s a lomb,
az ég sátra sűrűn föléd hajolt?
Az éjbe-merült táj felett a te
dalod volt az élet üzenete.

Ébredj, alvó, emeld fel homlokod,
öleld az áldó, vérpiros napot,
s zengd a csalogány ujjongó dalát!

Balássy László fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Rabindranath Tagore versei  
Te alkottál végtelennek
  2011-06-29 11:53:00, szerda
 
  Rabindranath Tagore

Te alkottál végtelennek

Te alkottál végtelennek,
Mert úgy tetszett a szívednek --
Lelkem törékeny edénye,
Mert akartad, testet öltött,
Újra, újra kiüríted,
S friss élettel újratöltöd.

Ezt a kicsiny nádtilinkót
Mindenütt hordod magaddal
És betöltöd a világot
Örökké új dallamokkal.

Kezed halk érintésére
Szívem bilincse lepattan,
S ujjongó szavak születnek
Arra, ami mondhatatlan.

Amit adsz, oly véghetetlen,
Hogy nem fér el két kezemben --
Évek tűnnek, korok múlnak,
Folyton töltesz dús kezekkel,
De az edény nem telik meg,
S ahova tölts, mindig lesz hely.
 
 
0 komment , kategória:  Rabindranath Tagore versei  
Ahol a szellem....
  2010-08-22 14:19:38, vasárnap
 
  Rabindranath Tagore

Ahol a szellem....

Ahol
a szellem nem ismer félelmet,
és emelt fővel jár az ember,
ahol szabad
a tudás, és
ahol a világ széjjel nem törött
szoros válaszfalak szabdalta
törmelékké;
ahol a szó forrása
a mély-mély igazság;
ahol a lankadatlan
feltörekvés
a tökély felé nyújtja
karját;
ahol az értelem tiszta folyója

még nem veszített utat
a holt megszokás homok-sivatagában;
ahol eszünket
Te irányítod
az önmagát kibontakoztató
gondolat és cselekedet felé -
a
szabadságnak e mennyországa
engedd, Atyám,
felébredni hazámat.

Radó György fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Rabindranath Tagore versei  
Áldás
  2010-08-22 14:18:21, vasárnap
 
  Rabindranath Tagore

Áldás

Áldd meg ezt a parányi szívet, hófehér lelket,
mely elnyerte az ég csókját a földi életre.
Szereti a nap tündöklő fényét és az anyja
boldog mosolyát.
Nem gondol megvetéssel a porra, és nem vágyik
csillogó aranyra.
Áldd meg őt, és öleld szorosan a szívedre.

Száz keresztúton át idetalált. Ő tudja a
titkát, hogy választott ki a tömegből téged,
ajtód elé lépett, és kezedbe fogózva kérdezte
az útját.
Híven követ, csacsog, és nevet, és a szíve nem
ismeri a kételyt.
őrizd hitét, vezesd biztos kézzel, és áldd meg őt.
Tedd a fejére a kezed, és kérd istenedet, hogy
ha parányi lába nyomában vészjósló hullámok
kelnek, fentről kapja a szelet, és kifeszített
vitorlákkal elérje a béke kikötőjét.
A nagy rohanásban ne felejtsd el őt, engedd,
hadd jöjjön közel szívedhez, s a kezed
pihentesd meg áldón a fején.
 
 
0 komment , kategória:  Rabindranath Tagore versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 104 db bejegyzés
e év: 1543 db bejegyzés
Összes: 10633 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 179
  • e Hét: 1327
  • e Hónap: 33083
  • e Év: 621052
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.