Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Paul Verlaine
  2017-05-28 14:01:34, vasárnap
 
  Paul Verlaine

Holdfény

Különös táj a lelked: nagy csapat
álarcos vendég jár táncolva benne;
lantot vernek, de köntösük alatt
a bolond szív mintha szomorú lenne.

Dalolnak, s zeng az édes, enyhe moll:
életművészet! Ámor győztes üdve!
De nem hiszik, amit a száj dalol,
s a holdfény beleragyog énekükbe,
a szép s bús holdfény, csöndes zuhatag,
melyben álom száll a madárra halkan,
s vadul felsírnak a szökőkutak,
a nagy karcsú szökőkutak a parkban.

Ford:Szabó Lőrinc
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine  
Paul Verlaine
  2017-05-13 08:42:13, szombat
 
  Paul Verlaine

A hold a fák közt

A hold a fák közt
szikrázva süt;
gally moccan, ág zörg,
és mindenütt
hangok remegnek...

Ó, hogy szeretlek.

A tó sötéten
őrzi hideg
tükrén az ében-
árnyu füzet;
szél jaja rezzen...

Álmodj, szerelmem.

Maga a kék menny
ereszkedik
a csillagfényben,
mely gyöngyeit
szikrázva szórja...

Isteni óra!

Ford:Szabó Lőrinc
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine  
Paul Verlaine
  2017-05-04 08:19:39, csütörtök
 
  Paul Verlaine

:Őszi chanson

Ősz húrja zsong,
Jajong,busong
A tájon,
S ont monoton
Bút konokon
És fájón.
S én csüggeteg,
Halvány beteg,
Míg éjfél
Kong, csak sírok,
S elém a sok
Tűnt kéj kél.
Óh, múlni már,
Ősz! Hullni már
Eresszél!
Mint holt avart,
Mit felkavart
A rossz szél...
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine  
Paul Verlaine
  2017-05-02 07:41:32, kedd
 
  Paul Verlaine - Érzelmes dialóg

Magányos, ódon parkban a havon
Két árny sétál az éjben, ballagón.

Szemük holt fény, ajkuk zenéje mély,
Alig hallatszik, hogy mit is beszél?

Magányos, ódon parkban a havon
Két árnyék révedez rég múltakon.

- Eszedbe jut-e még a mámorunk?
- Hogy gondolod, oly messze már a mult!

- Nevemre néha nem dobban szived?
Lelkemről álmodsz olykor? - Azt hiszed?

- Ó üdvösségünk tűnt szép napjai,
A boldog csók! - Volt benne valami!

- Mily mély hitünk volt és mily kék egünk!
- Elszállt a hit, a komor égbe tünt!

Ballagnak ők balgán a bús uton
S csak a vak éj tűnődik szavukon.

Ford:Juhász Gyula
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine  
Paul Verlaine
  2017-04-16 08:17:37, vasárnap
 
  Paul Verlaine

Nem igaz?

Nem igaz? bolondok és gonoszok ellenében
Akik nem átallják elirigyelni örömünk,
Néha büszkék, de mindig megbocsátók leszünk.

Nem igaz? vidáman és lassan megyünk a szerény
Úton, melyet nevetve a Remény mutat nekünk,
Nem törődve azzal, látnak-e minket vagy sem.

A mi két szívünk a szeretetben, mint sötét erdőben
Elszigetelődve, s csendes gyöngédséget árasztva,
Estében éneklő két kis fülemüle.

Haragszik ránk, vagy kedveskedik a Világ,
Mit tehet velünk? Ha akar, simogathat,
vagy akár céltáblává is tehet.

Mindenkire nevetünk és semmitől se félünk,
Mert a legerősebb és legkedvesebb kapocs köt össze,
Melynek - egyébként - gyémánt kemény a páncélja.

Mit kitűzött számunkra a Sors, nem aggódunk miatta,
Végigjárjuk egyformán mindketten,
Kéz a kézben, gyermeki szívvel

Mint akik gondtalanul szeretik egymást, nem igaz?
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine  
Paul Verlaine
  2017-03-21 06:08:56, kedd
 
  Paul Verlaine

Magányos, ódon parkban a havon
Két árny sétál az éjben, ballagón.
Szemük holt fény, ajkuk zenéje mély,
Alig hallatszik, hogy mit is beszél?
Magányos, ódon parkban a havon
Két árnyék révedez rég múltakon.
- Eszedbe jut-e még a mámorunk?
- Hogy gondolod, oly messze már a múlt!
- Nevemre néha nem dobban szíved?
Lelkemről álmodsz olykor? - Azt hiszed?
- Ó üdvösségünk tűnt szép napjai,
A boldog csók! - Volt benne valami!
- Mily mély hitünk volt és mily kék egünk!
- Elszállt a hit, a komor égbe tűnt!
Ballagnak ők balgán a bús úton
S csak a vak éj tűnődik szavukon.

Ford:Juhász Gyula
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine  
Paul Verlaine
  2016-12-26 12:20:37, hétfő
 
  Paul Verlaine

Holdfény

Különös táj a lelked: nagy csapat
álarcos vendég jár táncolva benne;
lantot vernek, de köntösük alatt
a bolond szív mintha szomoru lenne.

Dalolnak, s zeng az édes, enyhe moll:
életművészet! Ámor győztes üdve!
De nem hiszik, amit a száj dalol,
s a holdfény beleragyog énekükbe,
a szép s bús holdfény, csöndes zuhatag,
melyben álom száll a madárra halkan,
s vadul felsírnak a szökőkutak,

a nagy karcsú szökőkutak a parkban.

 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2017.05 2017. Június 2017.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 5 db bejegyzés
e hónap: 230 db bejegyzés
e év: 1690 db bejegyzés
Összes: 4825 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1890
  • e Hét: 16881
  • e Hónap: 64704
  • e Év: 290769
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.