Regisztráció  Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Széttéphetetlen kötelék a szeretet, mi köztünk él. Életünk szépség és küzdés, összeköt bennünket a hűség." Gy Marcsi
1954.01.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A múlt emlékei ...
  2018-02-28 06:49:23, szerda
 
  Siktár János
A múlt emlékei ...

Miért temetnénk el a múlt emlékeit
hiszen oly boldogan élhettünk régen itt?
A tegnap hangja hív, ó hozzuk vissza már
az áldott földre, hol éltem' nem volt sivár
kis falunk ölén, hol süt még ránk napsugár.

A virágzó mezőn mi jól sosem lakánk
ettünk retket, répát és sóskát egyaránt
a kis patak partján kúsztunk hasalva mi
igazán jól tudtunk mindennel játszani,
békákat és fürge szöcskéket elkapni

Így éltük mi valahányan a világunk
mindig új és újabb kalandra vadásztunk
bizony még ma is szívesebben tölteném
éltem' ott, mely olyan volt mint egy költemény
kicsiny falunk ölén a völgynek rejtekén.



Link





Siktár János
Ki vagy Te...

Vajon ki vagy Te, mondd, kérdezlek Tégedet,
mondd meg, a sors szemed mélyén mit rejteget?
Mely démon álma és mely dalnok hangja szól,
hogy oly varázsosan rezdül meg rá a szó
mintha szívemben dalolna pacsirtaszó.


Szempillád csillagok fényszála szőtte át,
rezgése, mintha öröklét várna terád.
Tiéd a szép tavasz és nem te az övé,
így váltál a természet szép részesévé,
az boldog, hogyha fényt szórhat hajad köré.


Vágyam, még mielőtt megvallottam neked,
már ittassá tette a vad reményeket,
a képzelt csókot, a titokzatos gyönyört,
a tüzes vágyat amely szívemből feltört
s a sóvárgás hevét, amely keblemre tört,


s mikor látták, szemed a hold felé tekint,
a visszhang, hír, így keltek szóra eszerint!
Nézzük mi is! Legott a harmat tiszta lett,
leszállt az árny s letűnt a fény a hegy felett,
a jótékony sötétség mindent elfedett


Pillantásod ereszd csak szabadjára s ím,
a Földdel elröpül virágok szárnyain,
s amíg a vén idő megvívja versenyét
s szempillád tűivel, újjá fakad a lét,
remélve szerelmünk beteljesülését.



Link







Siktár János
Tündérpalotát építek...

Éjente neked tündérpalotát
rakok, gyönyörűbbet, mint a csodák.
Tengernyi smaragdból vert alapon
gyémánt-kavicsokból összerakom.


Színe, szemeidnek tenger-ege
s vadon haragos-zöld rengetege.
A lelkem e kastély, kis kezeid
egy mozdulatára megjelenik,


s meghallva megejtő énekedet,
száll, mint aki bortól részegedett,
s követve a hűs fények fonalát,
két gyönyörű csillagon suhan át,


s perc pereg, űzi előre vakon,
keresztül a hulló csillagokon.
Túl-túl az idő ringó körein,
túl a sugarak fény-tengerein

áll egy kupolás, fényes palota
vággyal teli éj álmodta oda.
Kertjében a lombok annyi gyönyört
őriznek, akár dús magvat göröngy.


Napként kacagó virág-remekek
várják megadó tekintetedet.
Talán csak eléri egyszer az út
kastélyom, és az lesz diadalút.


Ha egyszer ezüstös csend-fonalon
szívedre talál a bús unalom,
s emlékeid alját megkutatod
a dombot, a zengő kis patakot,

hívj engem! Egyetlen szó ereje
szívem üde vérrel tölti tele,
itt áll palotád a régi helyen,
még ég szívemen a hű szerelem,


jöjj hát ide, jöjj, meglásd, a Tejút
sző majd föléd szép csillag-koszorút,
s a végtelen ég kellős közepén
néked kegyes oltárt állítok én.


Minden csak azért van, hogy te örülj,
szedd a csillagokat magad körül,
a föld, a világ érted kavarog,
de csendbe merül, ha úgy akarod.



Link








Siktár János
Angyal szállt a Földre

Angyal szállt a Földre,
Hozzád érkezett,
szárnyát ne, ne törd le,
hallgasd, fény Neked!


Elsuttogja halkan,
ne sírj soha már
elmondja egy dalban
vigaszra találj!


Szép az élet, hidd el,
akkor is ha csúf
szíved szeretettel
telve, dobd a bút'


Rád tekint egy csillag
lágyan simogat
Ő az, látod, ki az?
Reményt tartogat!

Reményt, hogy az él'ted
boldog lesz és szép
hinned kell, hisz' éltet
oly' csodás e kép!


Kék madár az égen
Neked integet,
engedd be őt szépen
jövőd tervezgesd!


Ne hidd azt, hogy nem lesz,
Tiéd minden fény
énnekem TE kellesz
éltessen remény!







Link



Siktár János
Miért van az ...

Miért van az, hogy a ma emberének
nem jelent mást ez a szó, hogy barát,
semmi egyebet csupán csak áltatást?
nincs kit magoktól jobban szeretnének.
A barátom vagy, nekem azt mondod,
lehet, hogy most nem szólsz hazugságot,
de lehet ez mégis hazugságod,
nem, hiszen mert jól vagyok mondom,
akkor gyere, ha magam alatt vagyok,
hiszen barátság jobban látható,
hogyha az nagy bajban is tartható,
tudhatod, hogy én barátod vagyok.
Sok sok olyan embert ismerek,
ki önmagán kívül mást nem szeret,
de olyat is akinek van kedvese,
akit ő magánál jobban szeret,
de először mégis őt bántja meg,
ám megbánja, és sír szégyenébe',
hogy könnyet csalt kedvese szemébe,
s hogy miért tette maga sem érti.
Mondd mivé lesz a világ, mivé lehet,
ha nincsen szívetek, ha nincs szeretet


Link




Siktár János
Nem, a vágy még nem halott!

Enyhe szellő szép szemedbe
fújja gyönyörű hajad,
nem látom a tekinteted, de érzem azt, rám tapad!

Varázslatos tündérálom
épp' most ez az égi kép
álmaimban újra látom
nekem izzik, fény mesél!

Rám mosolyogsz csillagok közt,
tudod, oly' boldog vagyok
megtalállak viharok közt
örökre rabod vagyok!

Szép hajadnak illatától
elbűvölő e csoda
nem búcsúzom én a mától,
fogadj magadba oda...

Oda, hol a kéj és mámor
magába zár, Te tudod
frissítő lesz majd a zápor,
nekem Tőled ez jutott!

Útra kelünk messzi tájra,
fogd csak jól a két kezem
szíved a szívembe zárva
öledbe hajtva fejem...

Enyhe szellő szép szemedből
kisöpri a bánatot,
együtt leszünk szerelemből,
nem, a vágy még nem halott!


Link





Siktár János
Magány szonett..

Mióta megfosztott már az élet
tetőled is, mondd ugyan mi van még?
És most vajon miben higgyek én még,
a kék ég alatt miben reméljek?


Ó bár a lágy selymes kezű álom
vágná le már sok keserves órám,
hisz csak a fájdalom vár itt énrám.
melyekben én csak kínom találom!

Lopva teríti majd ránk, ha eljő,
piszkos szürke szárnyait az álom,
ahogy fodros víz színét a felhő.


Jaj ne hagyj magamra majd, ha várom
megöregedve és elcsigázva,
hogy kaput nyisson nekem halálom.


Link





Siktár János
Emlékszel még?

Emlékszel még, amikor csak
fogtuk egymás kis kezét,
andalogva sétálgattunk,
Nap sugarát szórta szét.

Beszélgettünk, csókolóztunk,
nem is vágytunk többre még,
elvarázsolt kis szobánkban
csak is együtt legymünk még.

Minden percben vágyakoztunk,
együtt lenni jó lenne,
szerelmesen összebújni,
nézni a szép szemedbe.

Amikor majd nem bírjuk már,
kínzó vágyunk meggyötör,
eggyé válni szerelmesen,
miénk lesz a szép gyönyör.

Amíg élünk ismételni,
szeretetünk így teljes,
Eggyütt nézni szép jövőnkbe,
szívünk erre is képes.


Link





Siktár János
Akár a fénylő Nap ...

Akár a fénylő Nap, én úgy szeretlek
minden érdekek és feltétel nélkül,
gyengéden, és csakis téged egyedül.
ahogyan kell, forró szívből szeretve.
A fényes napsugár sosem kérdezi,
hogy vajon mennyit is érhet a fénye,
hogy esetleg mit kaphatna cserébe.
és tudom, hogy ő nem is mérlegeli,
Ő csak fényesen tündököl és árad
de érte ő sohasem kérne árat,
gyengéden simogat majd és átölel,
hidd el édes, hogy én sem mérlegelem,
hogy Te hogyan és miként szeretsz engem,
csakis teljes szívből szeretlek téged.


Link






Siktár János
Gyere ülj mellém kedves....

Ülj le mellém kedves, mondd el, mi fáj
Mondd el nekem mitől félsz, és mi bánt
Mitől kérgesül a sima lélek, s lesznek torz tükrök, fényes emlékek.

Kedvesem, Te ne kérdezz most semmit,
s könnyeidből se pazarolj ennyit,
éljünk úgy, hogy ne fájjon a jelen,
ha már múlt árnyéka, sötét verem.

Édesem, sose vádoljuk egymást,
nézzük az eget, míg szemünk ellát,
ott van megírva szerelmünk, s sorsunk,
feljutunk mi is, ha szárnyat bontunk.

Együtt vagyunk, minden gondolatban,
nincs távolság, szóban, versben, dalban.
Érezlek szívem, határok nélkül,
és nem kell félni, ezt kapjuk végül.

Link





Siktár János
Virágokkal üzenek

Rózsa csokor a kedvenced,
megtalálod szívemet,
elrejtettem szirmok között,
engem soha ne feledj!

Kék nefelejcs ablakodban,
kedvenc színed, szereted,
olyan szép, mint szemed színe,
soha el nem feleded!

Orgona virág illata
kis szobádat járja át,
eszembe jut kedves szavad,
imádod az orgonát.

Gyöngyvirágot küldök Neked,
benne vágyam kedvesem,
elmondom én százszor Neked,
ez egy igaz szerelem.

Rózsacsokor, kék nefelejcs,
engem soha el ne felejts,
Orgona és gyöngyvirág,
csókolom a kicsi szád!


Link




Siktár János
A kis cinkéim ...

Hóviharok kergetőznek,
hópelyhekből selyem szőnyeg
terült egész országunkra,
fagyos tél jött a világra.
A kis cinkék mint az árvák,
maró hideg múltát várják,
fagyott ablakomhoz bújva,
pedig hóval van befújva.
Ázott szárnyú kis jószágok
éhségükben szájuk tátog,
bizony fázón összebújnak,
ám tudják, itt enni kapnak.
De a vihar mind vadabban
dörömböl az ablakokban,
kis madárkák a párkányon,
néznek fagyos ablakomon.
Dideregnek, fáznak, gyengék,
álmodják a jó szerencsét,
amíg a bősz vihar nyargal,
ők elfagyott szárnyaikkal
oly szépeket álmodnak már,
tudják rájuk napsugár vár.
Várják a szép napfelkeltét,
meleg tavasz jövetelét.

Link





Siktár Éva
Barátságunk szétszakadt...

Barátságunk erős fonal volt,
de valamiért megszakadt,
széttéptem, mert annak oka volt,
olyat mondtál, amit nem szabad!

Megbántad vagy nem, nem is tudom,
de jelét nem adtad, az tény...
ennek kapcsán eszembe jutott,
mitől vagy Te ilyen "kemény"...

Rossz napod volt, nem bántottalak,
és válaszolni tudni kell,
hidd el, kedves, nem vádolhatlak,
elhagylak úgy, mint egyszer rég`...

Emlékszel? Sírva könyörögtél,
fogadjalak csak újra el,
nem lesz olyan, belém tőrt döfjél,
boldogságom akkor útra kelt...

Visszafogadtalak, de minek,
azért mert a barátság szent,
velem ilyen vagy, mással milyen?
másnak most add át helyed!

Úgy döntök, hogy végleg elszakítom,
elszakítom ezt a fonalat,
leírom majd illatos papíron,
és végzem tovább a dolgomat!

Link





Siktár Éva
Szétszakadt barátság

Világ omlott össze bennem,
azt hittem, jól ismerlek,
rádöbbentem mérges kígyót
melengettem keblemen.

Szerettelek, kedveltelek,
Te voltál a mindenem,
megsebeztél, elárultál,
nem bocsátom meg Neked.

Barátságunk szétszakítod
ócska rongy, és eldobod?
Éles tőröd belém döföd,
sokszor meg is forgatod!

Óh, te jó ég, kit szerettem?
Űrt hagysz Te a lelkemben,
ekkorát én nem csalódtam
soha még, egy emberben.

Mi lett Veled, hogy nem szeretsz,
egyszerre csak kinevetsz,
beszélni sem akarsz róla,
szépen, csendben elfeledsz.

Új barátot találtál már,
szívem téped milyen kár!
Kétségek közt itt hagysz engem,
én vagyok egy nagy szamár!

Beléd vetett bizalmamat
eldobtad egy perc alatt,
nem látom már soha többé
kőszívedet, nem hasad!

Világ omlott össze bennem,
azt hittem, jól ismerlek,
rádöbbentem mérges kígyót
melengettem keblemen.

Nem is térhetsz soha vissza,
a lényed már nem tiszta,
el tudlak én majd feledni,
sebzett szívem még bírja.



Link





Siktár Éva
Úgy féltelek én!

Gondolj a szép napokra,
és megnyugszol tőle
ne gondolj most azokra,
kiknek lelke pőre...

mert olyan sivár, kemény
kérges a fedele,
náluk nincs is több remény
illúzió, mese...

Gondolj a szép napokra
mert eltelt néhány év
mosolyt csal az arcodra
kis csillag mely némán él!

Megnyugszol tudom, Te is
tudod mit érek én
álmodban élek, nem is,
hidd el, úgy félt'lek én!



Siktár Éva
Fohász a szívemhez!

Kicsi szívem arra kérlek,
maradj még a helyeden,
ne akard, hogy újra féljek,
eszemet veszítsem el!.

Ne pörölj az égre kérlek,
és most maradj még nekem
nélküled én mit reméljek
mit ér majd az életem...

életem? Hisz' mit beszélek
addig élek míg velem vagy,
mesélek még annyi szépet,
hiszen Te az enyém vagy!

Megvéd most az ékszerdoboz,
hallgass rám és figyelj most!
figyelmedet én elvonom
hidd el kicsim, nincsen gond!

Hidegfront az nagy ellenség,
ketten együtt győzünk majd,
ne gondold hangszer nem zenél
ellenséged tőlünk tart!

Újra szép lesz hidd, az élet
elvonulnak fellegek,
akkor én már tudd, nem félek
mert úgy élni nem lehet!

Link






Siktár Éva
Szeretetet adok

Elmondhatom mindenkinek,
nincs közöttünk semmi,
ne ármánykodj, hiszel? Kinek?
kapcsolatunk lelki...
Ebből soha nem lehet más,
tisztelet övezi,
az, hogy engem szeretsz t'án
plátói követi...
Szeretet az hidd el nekem
sokféle lehet,
lelkem adom tiéd, veled
cipelem a terhet...
Rakd rám, hogyha neked már sok
barátod vagyok,
két szemedben tündért látok
szeretetet adok...
Úgy ahogy adsz Te is nekem,
megdolgoztunk érte,
boldog leszel Te még velem,
nem kell külön kérnem...
Vállalom, hogy engem szeretsz,
miért is ne tenném,
hogyha látom velem nevetsz
szívem tiéd, nem rég'



Siktár Éva
Egyszerű gondolatok

Fiatalon azt gondoltam, túl hosszú az élet,
soha nem lesz, semmi olyan amitől én féljek!
Megoldottam problémámat, kihívás volt egyben
fiatalon minden más volt, úgy volt minden rendben!

Idős fejjel másképp látom, számolom a percet,
évtizedek teltek gyorsan, veszítsem el kedvet?
De hisz' hogyan, nem vádolok, maradok én csendben
ha itt az idő eltávozom, így lesz, így, rendben!

Link



Siktár Éva
Egy új nap...

Amikor a hajnal pírja
beköszönt az ablakon
az ember sokszor alig bírja
ne legyen a balkonon...

kicsit hűvös még a hajnal,
pedig a május olyan szép
ébresztenek madárdallal
festői, gyönyörű kép!

Kicsi rigó párját hívja,
a cinege is trillázik
elárulja mi a titka
ő is párjára vadászik!

Na és mi van az emberekkel,
ne legyél most búskomor,
nézd csak milyen szép a reggel
újra élsz, a vágy sodor!

Itt egy új nap, vigyázz nagyon
a szívedre nagyon vigyázz!
Nincs több ebből, el nem hagyod
érted kiált, érted kiált!

Link




Siktár Éva
Ezüst színben...

Ezüst színben pompázik a hajnal,
nézz reám és érezd itt vagyok,
együtt, együtt megküzdünk a bajjal
érzem addig még meg nem halok

Hogyha zúg az ereimben vérem
ne félj semmit hozzád tartozom,
szép szemedben jövőképem nézem,
csillagom ez legszebb alkalom

Alkalom, hogy új erőre kapjunk
segítenek itt a csillagok,
csillagfényes éjszakákat lopjunk
könnyedén a képzelet ragyog...

Ne hidd azt, hogy ez egy kósza álom,
valóság lesz tudom nemsoká,
tarts ki addig én csak reád vágyom
nem megyek én innen sehová!

Ezüst színben pompázik a hajnal,
minden hajnal úgy együtt talál
megvívunk mi most az összes bajjal
elkerül a botor, csúf halál



Siktár Éva /Varika/

Szeretetet sugározni!

Amikor még kicsi voltam
óh, de rég volt istenem,
azt mondta az én apukám
erre most is emlékszem.

Szeretetet sugározzál
ne bánts soha, senkit sem,
pici szíved így lesz boldog,
én is mindig így tettem.

Szeretetben nevelt engem
vigyázott rám szüntelen,
óvott engem gonoszoktól,
nagy űrt hagyott lelkemben.

Szeretetben élni könnyebb,
nem köt gúzsba fájdalom,
gyötrelmet én nem ismertem,
soha nem ért rágalom.

Mosolygok a nagyvilágra,
nem fáj nekem a szívem,
szeretem az embereket,
jól van ez így, azt hiszem.

Attól viszont rosszul vagyok,
ha bántják egymást emberek,
lehet, kicsit belehalok,
mentségeket keresek.

Találok is mindenkinek,
jónak, rossznak egyaránt,
gonoszoknak azt kívánom,
veszítsenek sok csatát.

Vagy legalább gonoszságuk
bumerángként működjön,
saját gonoszsága tőre,
abba viszont most dőljön!

Szerencsére többen vannak
a jólelkű emberek,
kiknek lénye csupa erény,
nem kellenek fegyverek!


Link





Siktár Éva
Te költő, hallasd hangodat!

Te költő, vagy csak Írni tudó,
hallasd a hangodat
bármilyen téma, az úgy jó
ahogy Te írod, hallod azt?

Kövesd a szíved szavát mely jó
gyönyör, mesés regény,
minden mondó gondolat,
Te mindig derűs legyél!

Szárítsd fel fájdalmak könnyeit
életed erre tetted el!
Karold fel emberek ezreit
szavad legyen, ne feledkezz el!

Senkiről, ki várja versedet
és belőled táplálkozik,
érti, érti a nyelvedet,
fogadkozik, hogy megváltozik!





Siktár Éva /Varika/
Tavaszt váró madarak

Kis madárka halkan, búsan
csicsereg a fán,
Sírdogálva szépen kérdi
hol a vacsorám?
Szántóföldön nincs eledel
üres még a föld
Gilisztákat nem szereti
még a fű sem nő.
Napocskát ha szólítgatja
fittyet hány neki
Sötét felhőt egyelőre
el nem kergeti.
Ázik-fázik kis madárkám
bús az éneke,
Sziporkázva repülne ő
fel az ölembe,
Hívogatom jöjjön gyorsan
itt az élelem,
Megvárhatja tavasz tündért
az én kertemben.
Kis társával berepülnek
ők az ablakon,
Madársereg várakozik
kinn a teraszon,
Téli kertben elidőznek
víg az énekük,
Tova szállnak szélsebesen,
boldog életük.



Link



Siktár Éva
Igaz barátság ismérvei

Feladatom nem ért még itt véget,
megkereslek bármerre is jársz,
hosszú út volt a miénk és félek
továbbra is szeretetre vágysz!
Megkereslek bárhová is bújtál,
meghallom a hangod, jól tudod,
érzem szíved még mindig úgy fáj
sírj a vállamon, eszedbe sem jutott?
Ne szégyelld a könnyeket, ha pereg,
én ismerem összes titkodat,
álmomban is suttogom a neved,
barát vagyok, mondd el, hogy mi fojtogat!
Szíved ritmusára, lágy dallamot visz a szél,
nem maradsz egyedül, ott lehetek nálad
mesélj, mesélj, halljam mit mesélsz
öntsd ki bánatodat, melyet magadba zártad!



Siktár Éva /Varika/
Lelkednek húrjai ...

Amikor egy sötét felhő,
eltakarja a Napot,
úgy érzed, hogy nem lesz többé
vidám, kedves hajnalod

remény suttog zord időben
lelked olyan meggyötört
állj talpra és szóljon dalod
szemedbe most könny szökött?

Vigasztaljon az a tudat,
mindenki a dolgát teszi,
fájó szívvel kételkedve
csak a szépet keresi

Szép az élet, Te ezt tudod
csak most kissé keserű
hiába az ima, fohász
nincs most éltető nedű?

Napsugár ha előbukkan
nézz gyorsan a fény felé
lelked apró darabkáit
símogatja, s kérlelé,

ne add fel még ilyen könnyen
szép lesz még az életed
sziporkázva írod újra
szép szerelmes leveled

Leírod, hogy milyen volt az,
szerettél és szerettek
töröld le az összes könnyed
bánatod majd megveted

megveted, mert nem szereted
ha lelked sír , szomorú
nem ez a te édes éned
nem fakó és nyomorult

Ugye most már sokkal könnyebb
írd ki a sok bánatot
elhibázott életedben
a rosszat csak szánhatod

Tekints fel a csillagokra
figyelj, üzennek Neked,
boldogságod ha akarod
hidd el újra megleled!


Link




Siktár Éva
Változnak az emberek...

Volt Neked házad, palotád, egzisztenciád,
mára nem maradt más, csak egyetlen kis szobád
de boldogan tekintesz ki a nagyvilágra,
megoldottad sorsukat, lelkük nem volt árva...
Tiszta szívvel, merengve nézhetsz a tükörbe,
de jó lenne, ha még minden a régi lenne,
de változnak az idők, vele az emberek,
'ki rideg, közönyös, gonosz, soha nem szeret...
Van Neked házad, palotád, egzisztenciád,
díszítsd fel mindennap virággal a kis szobád,
gondolj rá, ha szereted megérzi, megkeres,
érezned kell, ő az igazi, téged szeret...





Siktár Éva
Ne sírj!

Megtört szívvel barangol az utcán
elveszített megint valakit,
megszólítom kicsit halkan sután
Segíthetek? Mondj már valamit!

Tekintete könnyben ázik nyomban
rám teszi a fele terhét Ő
szorítom a kezét egyre jobban
gyere a házamba ne félj, jöjj!

Felszárítom könnyeit a hallban,
zokog, zokog, mint egy csecsemő,
itt vagyok és segítek ha baj van,
ember vagy és olyan esendő!

Elmondom mesém, figyelj nagyon rám,
bajban vagy én segítek, tudod,
tudom, az élet nagyon-nagyon fáj,
lesz még csillag, eszedbe jutott?

Mosolyogj az égre kérlek Téged,
meggyógyítom fájó szívedet
Tudod, amíg élek Téged félt'lek
ilyen barát nincs több, nincs Neked!


Link




Megható emlékezés Évire! Köszönöm szépen Jessie!

( Gyöngyszem 555 örök emlékére ! )

Naplemente

Csak megyek tovább
a lemenő nap után,
fényed tovább kísérem
benne, hogy érezd,
szívem lelked mennyire
szerette.
Poros utamra sötét már
nem borul, volt
létedtől - létem nem
alkonyul.
Kísérem tovább éltető
fényed, mi éltem után
is kedvességeddel éltet.
Poroszkálva ... messzi
tájba, megtalállak majd
minden virágba,
százszorszépben, égi
kékben ... andalgó
naplementében.
Csak kísérnem kell
fényed, mi naptüzével
holnapomban mindig
éled.
Éled majd volt, s
kedves mivoltodtól
minden szép emlék...
akkor újra utánad
mennék, csodás fények
égterébe, el nem hunyó
naplementébe.
Csak követve téged,
mi éggel most is szép
nekem, hogy halld
tovább távolról néked
szóló énekem.
Ballagó - andalgó
szívem ritmusával,
leveleket hullató ősz
rítusával, miben már
múlásod rejlik
nemesen - szépen,
már örök andalgós
naplementében.
Örök emléked bennem
marad ... míg az égen
a nap haladva - halad,
égre nézve napsütésbe,
ölelni fog lelked tiszta
fénye.
Tiszta létű szép
mivoltod egyszer
megtalálom, ha engem
is elér majd az örök álom,
benne lesz majd minden
válasz egy tisztább
térben, soha nem hunyó
naplementében, mi már
örökké szép marad
neked, élj hát tovább
benne ... ég veled ...

( Ádám J. Csaba 2017. október 23. )
(Jessie ) - ( A napkorong fénylik tovább benned ... )





Link


 
 
0 komment , kategória:  **Siktár Éva és Siktár János v  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 468 db bejegyzés
Összes: 9588 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 294
  • e Hét: 1745
  • e Hónap: 38607
  • e Év: 380485
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.