Regisztráció  Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Széttéphetetlen kötelék a szeretet, mi köztünk él. Életünk szépség és küzdés, összeköt bennünket a hűség." Gy Marcsi
1954.01.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Nincs Cím
  2018-05-01 07:23:20, kedd
 
  Link








Link
Himnusz Boldog Brenner János vértanúhoz





Himnusz Boldog Brenner János Savaria város vértanú papjához
1. Boldog Brenner János köszönt minden téged Itt a Földön és a dicsőséges mennyben Ember hálát adjon, az angyal örvendjen Magasztalván Istent kegyes ünnepeden.


2. Szavária szentje Pannónia éke Felnézünk most hozzád, magasságos égbe Sok magyar szív együtt kéri segítséged Hozzád sóhajt, kérve légy hazánknak őre!


3. Magyar szentjeinknek a társaságában Örvendezel együtt Isten országában Vértanúk, hitvallók, jámbor igaz szentek Együtt kérleljétek értünk a nagy Istent.


4. Szeretettel teli családban nőttél fel Az Isten kegyelmét mindig éreztétek Így hívott meg Isten a szent szolgálatra Hogy példáddal te légy mindenki támasza.


5. Nagy titok az Isten csodás meghívása De te igent mondtál a szent hivatásra Emberhalász lettél Jézus tanítványa Evangéliumnak buzgó oktatója.


6. A fiatalságot is megszólítottad Istenszeretetre őket tanítottad Szeretet és hűség, bátorság és remény Ó, te boldog szentünk adj ezekhez erényt.


7. Gonosz szennyes árnyak, ím, üldöztek Téged, De Jézusban bízva mondtad, hogy ,,Nem félek" E Jézusi mondat jellemezte élted: ,,Boldogok, kik értem üldözést szenvednek"


8. Isten meghívott a szent vértanúságra Pálmaág és töviskoronával várva Vértanúknak dicső hatalmas királya Dicsőített téged boldog Mennyországgal.


9. Szent hivatások és papok eszményképe Egyházunknak éke, Magyaroknak fénye Istent szeretőknek mind javára váljék Az Oltáriszentség, amit szívből védtél.


10. Sose feledjük el, hogy a hitünk nagy kincs Őrizzük és védjük azt mi mindhalálig Brenner János atyánk te légy példaképünk Közbenjárásoddal segítsd földi éltünk. Ámen!

Horváth Csaba 2018.03.11




Link





Boldog, aki hittel, nagy szívvel él! - Székely János gondolatai Brenner Jánosról

Brenner János rábakethelyi káplánt, aki 1957 decemberében, két nappal 26. születésnapja előtt halt vértanúhalált, holnap, május 1-jén avatják boldoggá Szombathelyen. A szentként tisztelt szombathelyi egyházmegyés papról Székely Jánosnak, az egyházmegye mostani vezetőjének gondolatait adjuk közre.


II. János Pál pápa Szombathelyen járva kijelentette, hogy a város a szentek földje. Utalt ezzel a mondattal elsősorban a számtalan itt megölt ókeresztény vértanúra, köztük kiemelten Szent Kvirinre. Gondolt azután Európa egyik legismertebb szentjére, Szent Mártonra, aki itt született, gondolt Szent Leonianusra és Batthyány-Strattmann Lászlóra, a szegények orvosára. De gondolt a kommunizmus számtalan üldözött, börtönbe zárt, megalázott papjára, hitoktatójára, az elmúlt évtizedek nagy tanúira, a mártírsorsú Mindszenty bíborosra és Brenner János vértanúra is. Öröm és hála van a szívünkben, hogy Egyházunk Brenner János atyát a boldogok sorába iktatja.

Egészen különleges az a családi háttér, amelyből Brenner János élete kisarjadt. Az édesapa, Brenner József minden nap részt vett a Szentmisén, minden nap elimádkozta a rózsafüzért. A hitét soha nem szégyellte, mindig büszkén megvallotta, abban a korban is, amikor ez komoly veszélyt jelenthetett. Sok nagyon kedves vallásos könyve volt, amelyekből gyakran felolvasott a három fiának. A fiúk pedig szívesen hallgatták, mert az édesapa hiteles, szeretettel teli alakja vonzó tekintély volt a számukra. Az édesanya, Wranovich Julianna kedves, szeretetet és jóságot sugárzó szíve volt a családnak. A gyerekek egyetlen esetre sem emlékeztek, amikor a szüleik veszekedtek volna. Béke, derű, jóság uralkodott a családban. Békességben éltek, mert a szívük tele volt Istennel, az Ő szeretetével. Az édesanya - főként a II. világháború után - időről időre segített egy-egy szegényebb sokgyermekes családot, noha ekkoriban ők maguk sem álltak jól anyagilag. A család havonta együtt ment el gyónni, együtt élték át a megtisztulás örömét, csodáját. Nem véletlen, hogy mind a három fiú meghallotta Krisztus hívó hangját, és papnak ment.



Ha szeretnénk, hogy legyenek olyan nyílt tekintetű, egyenes, tiszta lelkű, mosolygós, hívő fiataljaink, mint amilyen Brenner János volt, akkor kellene hogy legyenek ilyen családjaink. Olyan családok, ahol együtt imádkoznak, együtt mennek gyónni, ahol az édesapa a család papja, ahol segítik a szegényt, ahol soha nincs veszekedés. Ez Brenner János életének első nagy üzenete mindannyiunk számára.

Brenner János kisdiákként egy színdarabban nagyon nagy átéléssel játszotta el Tarzíciusz szerepét. Talán sejtette már, hogy egykor ő lesz a magyar Tarzíciusz? Mély hatással volt rá a pécsi ciszterci gimnázium, ahol sok időt tölthetett szakkörökben, délutáni foglalkozásokon a szerzetes atyákkal. Megragadta a ciszterci jelmondat: ,,Ardere et lucere!" (Lángolj és világíts!) Mennyire fontos, hogy egy fiatal találkozzon az iskolában is az élő Istennel. Egy fiatal legfőbb nevelője az Isten. Nagyon sok mindent, amit a szülei és a tanárai soha nem fognak tudni elérni egy fiatal szívében, azt az Isten meg tudja tenni.


Huszonéves fiatal papnövendékként már a lelki élet nagy mélységei nyílnak meg számára, erről tanúskodik a lelki naplója. Azt írja: ,,A te útaid annyira az enyémek, hogy nem tudok magamtól élni." Másutt ezt olvassuk: ,,Nélküled nem tudok élni... Csak tenálad érzem jól magam... Szívemben a csend ritmusa kalapál... Uram, szeretnék elégni szívem oltárán! Fogadj el. Azt akarom, hogy életem folytonos imádság legyen!" Jól tudta, és átélte, hogy az emberi szívet csak Isten tudja egészen betölteni, csak odafentről lehet betölteni.

Egy látomásszerű álomban egy alkalommal egy magas hegyet látott, az életszentség hegyét. Látta, hogy egyesek a lenti mocsarakból kiszabadulva elindulnak felfelé. De azt is látta, hogy igazán magasra csak azok jutnak, akik az Istentől lebocsátott kegyelemszálakat megragadják. Beöltözése előtt ezt írta: ,,Szívem legnagyobb hálájával és szeretetével köszönöm meg Neked azt az igen-igen nagy kegyelmet, hogy szolgálatodra rendeltél. Add, hogy életem méltó legyen hivatásomhoz, hogy szent lehessek, mert én egyszerre mindent és egészen, fenntartás nélkül akarok adni és kapni." Egész lényével vágyik Istenre. Keresi Őt, bele akar kapaszkodni az Ő kegyelmébe.


Sokat ír arról is, hogy Isten szeretet, és minket is szeretetre teremtett. ,,Isten tűz" - írja, és azt kéri: ,,Add a Te tüzedet!" Majd így folytatja: ,,ezen az életúton vezess végig a szenvedés tüzes kohóján... vezess a szeretet izzó folyosóján keresztül, ahol én is áttüzesedem, és így érkezem e folyosón át a Te lángoló, isteni trónusodhoz." Szeretne ,,repülni örök Atyánk felé". Egy alkalommal arról prédikált, hogy az élet iskolájának legfontosabb tantárgya a szeretet. Arra születtünk, hogy megtanuljunk szeretni, odaadni az életünket.

Bár egészen fiatal, rengeteget ír a szenvedésről: ,,Akár jó sorsot adsz, akár rosszat, az mindenképpen ajándék tetőled, melyet hálás szívvel fogadok és ajánlok fel Neked a bűnösökért, és megcsókolom gondviselő kezed mialatt reám sújtasz az ostorral... Sebezz meg és égess, égess ki, mint az agyagedényt, hogy tiszta legyek, alkalmas táplálék tartására.... A szenvedés taktusa égeti a szívbe a szeretet ritmusát." Vajon mi tudunk-e így szenvedni? Vagy állandóan tele vagyunk panaszokkal, állandóan le akarjuk dobni vállunkról a keresztjeinket?


Brenner János nemcsak beszélt ezekről a lelki mélységekről, hanem élte is őket. Az imádság embere volt. A szentmisét mindig nagyon szépen mutatta be. Mindig beült a rózsafüzérekre és litániákra, akkor is, ha nem ő, hanem a plébános atya vezette ezeket. Általában hetente gyónt, hűségesen végezte a papi imádságait. Mindenkinek előre köszönt, az iskolaigazgatónak éppúgy, mint az egyszerű cigány embernek. Plébánosával szeretettel teli, harmonikus viszonyban volt. Egyszerű, gyakran foltozott ruhákban járt. Soha nem cigarettázott, nem ivott alkoholt. A gyerekekkel legtöbbször focizott egy kicsit a hittanóra előtt, hogy könnyebb legyen odafigyelniük. Időnként anyagilag is segítette a szegényeket. Mindenekelőtt pedig sugározta a derűt, békét, Isten kegyelmét. Jó érzés volt a közelében lenni.

Soha nem politizált, elzárkózott a kommunista diktatúra embereivel való bármiféle együttműködéstől és cinkosságtól. Az egyetlen ,,bűne" - amiért a diktatúra emberei végül is kegyetlenül meggyilkolták - az volt, hogy sokakat, főként fiatalokat vonzott a templomba.



Az utolsó reggelen ezt mondta a reggelit elkészítő néninek: ,,Málcsi néni! Olyan gyönyörű a reggel! Átölelném az egész világot!" Azon a rettenetes éjszakán, amikor egy állítólagos haldoklóhoz kihívták, az utolsó pillanatig az Oltáriszentséget védte. Ezért is a legtöbb késszúrás a kezén és a karján érte.

Brenner János boldoggá avatása azt hirdeti, hogy a történelem igazi ura az Isten. Diktatúrák jönnek és mennek. Isten azonban az Alfa és az Ómega, a Teremtő és a Beteljesítő. Brenner János gyilkosainak, a diktatúra gépezetét működtetőknek az alakja lassanként eltűnik az emberek emlékezetéből, az ő arca azonban ragyog. A történelem igazi ura a teremtő Isten.

A kommunista diktatúra gyűlölte az Istent, a vallást, a nemzetet, a családot. Minden olyan gyökeret, ami tartást ad egy embernek. Ezeket az éltető gyökereket el akarta fűrészelni. Ugyanezt próbálja tenni a Gonosz ma is. Elszakítani az embert az éltető, megtartó gyökereitől. Brenner János vértanú hűsége és életáldozata minket is bátorít, hogy őrizzük, védjük éltető gyökereinket: a szálakat, amelyek a Teremtőhöz, az Élet Forrásához, a családhoz, a nemzethez kötnek minket!


Brenner János mosolya, ragyogó élete azt hirdeti, hogy aki az Élet Forrásainak közelében él, az boldog. Boldog, aki tud szeretni, akinek tele van a szíve Istennel! Boldog, aki tudja lángolva élni az életét, aki mer nagy szívvel élni!

Brenner János vértanú! Segíts minket, segítsd a fiataljainkat, családjainkat, papjainkat, segítsd nemzetünket ennek a boldogságnak a megtalálásában!

Székely János
szombathelyi megyéspüspök

Forrás: http://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-aki-hittel-nagy-szivvel-el-szekely-janos-g ondolatai-brenner-janosrol




Link




Brenner János Szombathelyen született 1931. december 27-én, a háromgyermekes család második fiúgyermekeként. A szombathelyi Püspöki Elemi Iskolában kezdte meg tanulmányait. 1941 őszén a család Pécsre költözött, János a Gyakorló Iskolában, majd a Ciszterci Gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1946-tól pedig a Szombathelyi Premontrei Gimnázium diákja lett.

Gimnáziumi tanulmányait Zircen fejezte be oblátusként, és 1950-ben jelentkezett novíciusnak a ciszterci rendbe. Beöltözésekor az Anasztáz nevet kapta. A nyugodt, Istennek szentelt életet azonban csak néhány hétig tapasztalhatta meg, mert a szerzetesrendek elleni támadás Zircet sem kímélte. Brenner János így a budapesti Hittudományi Akadémia világi hallgatója lett két szemeszteren át, miközben titokban végezte novíciusi évét. 1951-ben tette le első fogadalmát.

Miután a rendi vezetés már látta, hogy a kommunista diktatúrának egyhamar nem lesz vége, úgy próbálták biztosítani a növendékek jövőjét, hogy felvételüket kérték egyházmegyei szemináriumokba. Így került Brenner János 1951-ben a Szombathelyi Egyházmegye kispapjai közé.


A következő évben a szemináriumok nagy részét feloszlatták. Brenner Jánost társaival együtt 1952-ben átvették a győri papneveldébe. Kovács Sándor püspök szentelte pappá 1955. június 19-én a szombathelyi székesegyházban. A város Szent Norbert-templomában mutatta be újmiséjét.


Rábakethelyen, a határ menti Szentgotthárd második kerületében lett káplán. A plébániához négy fília tartozott: Magyarlak, Máriaújfalu, Zsida és Farkasfa. Kozma Ferenc plébános jó példát adott és sokat segített az ifjú papnak, János atya pedig minden áldozatra készen állt a hívekért. Különösen rajongott a gyermekekért és az ifjúságért. Tisztelte, szerette az embereket, nem volt személyválogató.

Az egyik hívő így emlékezik a szent életű káplánra: ,,Volt egy bizonyos kisugárzása, amit nem is lehet szóban elmondani. Szerették az emberek, és igyekeztek odamenni, ahol ő volt, és hallgatni a szavát. Valami volt benne, ami vonzotta az embereket. Ez volt az ő fő bűne: szerették a fiatalok, szerették az öregek. Nagyon sok embert szerzett meg a hitnek, az Egyháznak. Ő nem tudott elmenni ember mellett úgy, hogy meg ne állt volna, és akár csak két szót ne szólt volna hozzá. Az az örökös kedves mosoly az arcán... Komolyan hirdette Isten igéjét, tanúságot tett minden pillanatban a hitről. Jó volt nála gyónni, mert tudott adni útravalót."

Mindezt a kommunista hatalom rossz szemmel nézte, főleg azt, hogy a káplán fiatalokkal is foglalkozott. Hittanosai, ministránsai elmondták, milyen komoly munkát végzett körükben, nemcsak hittanórát tartott számukra, hanem játszott és sportolt is velük.

Az állami egyházügyi megbízott el akarta helyeztetni az ifjú papot. Miután ezt a püspök Brenner János tudomására hozta, ő csak ennyit szólt: ,,Nem félek, szívesen maradok." A püspök kiállt a káplán mellett, és úgy döntött, továbbra is Rábakethelyen marad. Az egyházügyi megbízott erre azt mondta: ,,Jó, akkor lássák a következményeit!"



Link





Brenner János tisztában volt azzal, hogy a papi hivatás gyakorlása ebben az időben még emberpróbálóbb feladat, mint amikor a szerzetesrendeket szétverték. Lelki naplójának alábbi gondolata is erre utal: ,,Uram, Te tudod azt, hogy boldogságot itt az életben nem keresek, hiszen mindenemet beléd helyeztem... Uram, tudom, hogy tieidet nem kíméled a szenvedéstől, mert mérhetetlen hasznuk van belőle."

Egy őszi este, amikor kismotorral hazafelé tartott Farkasfáról, az erdőből ismeretlenek fahasábokat hajigáltak eléje, de ő ügyes manőverezéssel kikerülte őket. Hazaérkezve azt mondta: ,,Nem volt szerencséjük!" - és jót derült rajtuk.

Mind a mai napig nem lehet pontosan tudni, mi történt azon az 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjelen. Csak mozaikdarabok állnak rendelkezésünkre - a gyanúsítottak, elítéltek vallomása, valamint néhány szemtanú visszaemlékezése és a nyomok - , melyek alapján Kahler Frigyes jogtörténész rekonstruálta a történteket.


Link



Brenner János véres karingje,
amelyet az őt ért gyilkos késszúrások idején viselt



Szemtanúk elmondása szerint december 14-én nagy jövés-menés volt Szentgotthárdon. A tanácstagok részére baráti estet rendeztek, és ezzel egy időben volt a rendőrségi bál is. A rábakethelyi sírásó, miközben másnapra, egy fiatal halott temetésére készítette a sírhelyet, egy bőrkabátos csoportot látott a templom és a temető körül. A plébános pedig Farkasfára ment, karácsonyi gyóntatásra, és az éjszakát egy családnál töltötte, mert másnap reggel ő misézett ott.


Éjfél körül egy tizenhét éves fiatalember zörgetett be a plébániára azzal a kéréssel, hogy súlyos beteg nagybátyját kellene ellátni a szentségekkel. Brenner János átment a templomba, nyakába akasztotta betegellátó tarsolyát, amelyben az Oltáriszentséget vitte, és kísérőjével a dombtetőn keresztül vezető koromsötét gyalogúton elindult Zsida felé. Útközben többször megtámadták, de sikerült elfutnia. Végül a feltételezett beteg háza közelében kapták el. Ez is azt bizonyítja, gyilkosai tudták: Brenner János komolyan veszi hivatását. Ezért várták a megadott címen. És ott, nyakában az Oltáriszentséggel, harminckét késszúrással megölték. A boncolási jegyzőkönyvből azt is tudjuk, hogy a nyelvcsont és a gégeporc szarvainak többszörös törése volt látható a holttesten. Ezt fojtogatással nem lehet előidézni, a sérülés úgy keletkezett, hogy ráléptek a nyakára, megtaposták. A reverendához tartozó fehér papi galléron talajnyomok voltak, és egy cipőtalp körvonala is kirajzolódott rajta. Nemcsak megölni akarták, hanem meggyalázni is.


A nyomozás színjáték volt csak, mindenki gyanúsított volt, még a plébános is. Végül egy embert a járási és megyei bíróság halálra ítélt, majd a Legfelsőbb Bíróság felmentette őt. Később azt a fiút ítélték el, aki Brenner Jánost kihívta a plébániáról.



Az Istent szeretőknek minden a javukra válik" (Róm 8,28) - Brenner János újmisés jelmondata papi életének is vezérgondolata volt. Ezzel a lelkülettel élt és halt meg Krisztusért és a rábízottakért. Rövid, de Istent szerető élete alatt minden a javára vált, még (vagy legfőképpen) a halál is, hiszen az ő vére is a kereszténység magvetése. ,,A jó pásztor életét adja juhaiért." Brenner János ezt tette: életét adta egy nem létező betegért, életét adta hivatásáért, Krisztusért. Minden áldozatra képes volt. Nem félt a fenyegetéstől, az üldözéstől.

Keresve a gyilkosság okát több vádat is felhoztak a fiatal lelkipásztor ellen a nyomozás során (féltékenység, embercsempészet), amit rábizonyíthatnak, de nem találtak senkit, aki rosszat mondott volna róla. A nyomozás végén valaki megjegyezte: ,,Lefolytatták Brenner János szenttéavatási perét!" Mindenki előtt nyilvánvalóvá vált az Isten ügyét hűségesen szolgáló, tiszta lelkű, becsületes pap élete. Nem embercsempész volt, hanem emberhalász...

Martinus.hu (Császár István - Soós Viktor Attila)



Forrás: Vatikáni Sajtószolgálat

Fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír





 
 
0 komment , kategória:  Boldog Brenner János   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 468 db bejegyzés
Összes: 9588 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 294
  • e Hét: 1745
  • e Hónap: 38607
  • e Év: 380485
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.