Regisztráció  Belépés
hilon.blog.xfree.hu
"Kinek-kinek az a szép,ami az ő szívét elgyönyöríti!" /Gárdonyi Géza/ Horváth Ilon
2016.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
Szuhanics Albert: Kiskutyák
  2018-03-16 03:33:35, péntek
 
 
Kati ebünk kölyköt fialt,
nem is egyet, négyet.
Felsorolom itt most nektek
az egész népességet.

Udvarunkon, ez mondhatnánk,
egész kutyafalka.
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.

Míg szoptatott, négy kis gombóc
tolakodott nála.
Úgy éhezve, nyüsszögve mind,
szinte csorgott nyála!

Aranyosak és kedvesek,
törzskönyvezett fajta.
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.

Növekedvén lábra álltak,
szinte szétgurultak.
Rosszalkodtak, elfutottak,
s az ágy alá bújtak.

Tündérien hízelkedők,
mindnek jár a farka.
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.

Tányért kaptak, mindannyian
sajátjukból esznek.
Oly falánkok, hogy még így is
néha összevesznek.

Növő korban mind éhesek,
ne csodálkozz rajta!
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.

Most ugatni próbálnak ők,
s őrizni a házat.
Tudják már hogy ide bárki
bizony be nem járhat!

Hűséges eb lesz mind a négyük,
jó házőrző fajta.
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.

Szeretik ők gazdijukat,
s az szereti őket.
Pedig senki nem látott még
ilyen lókötőket!

Ha kimegyek és füttyentek,
meglódul a falka.
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.

Kati kutya büszke anyjuk,
nevelgeti mindet.
Úgy őrizi gyermekeit,
mint valami kincset.

Ha a nevén szólítom én,
mind azonnal meghallja.
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.
 
 
0 komment , kategória:  Állatok,madarak  
Uzelman János/POET/: Bikfic kutyám
  2018-02-15 22:56:15, csütörtök
 
 
Vettem egyszer egy kiskutyát,
kurta farkú foxi fajtát,
Bikfic lett a kutyus neve,
kis családunk új kedvence.

Samu kandúr sunyin nézte,
fújt, morgott a jövevényre,
kenyértörés lett a vége,
eleredt a kutyus vére.

Öreg macska éles karma
a tappancsát végigmarta,
ő a harcot fel nem adta,
diófára felzavarta.

Hamar jó barátok lettünk,
a zöld fűben hemperegtünk,
nyári széllel kergetőztünk,
árok partján heverésztünk.

Elkísért ő mindenhova,
vígan futott a nyomomban,
hallgatott a hívó szóra,
nem kóborolt ő el soha.

Megkedvelte új családját,
kivéve a ház macskáját,
békét többé nem kötöttek,
egy tálból nem cseresznyéztek.

Éber volt ő éjjel-nappal,
az idegent nem állhatta,
ha valaki közeledett,
csengő helyett is ő jelzett.

Ám ahogy nőtt, növekedett,
egyre bátrabb, harcosabb lett,
minden rágcsálót üldözött,
egér, patkány megbűnhődött.

Faluhelyen akkoriban
tehén élt az istállóban,
hol takarmány, ott a patkány
szaporodik, mint a csótány.

Sok portán volt lábasjószág,
megkezdődött a vándorlás,
istállóban és karámban,
a patkányok tivornyáztak.

Ám, ha Bikfic szagot fogott,
elkezdte a vadászatot,
menekült, ki merre látott,
feledhette e világot.

Terítékét sorba rakta,
majd a sérült orrát nyalta,
mert némelyik jól megmarta,
langyos tejjel borogattam.

A szomszédok csodálkoztak,
ilyen kutyát még nem láttak,
többet ér ez száz csapdánál,
szép öcsém, mondd, mennyit kóstál.

Bikfic hűséges barátom,
őt én soha el nem adom,
nincs kendteknek annyi pénze,
mit e kutya meg nem érne.

De van egy remek ajánlatom,
Tavasszal lesz kutyaalom,
választhatnak, olcsón adom,
eztán rend lesz az portákon.

A jó bornak nem kell cégér,
nem is kérték pedigréjét,
jöttek sokan kiskutyáért,
harcos, bátor utódokért.

Rendet raktak a portákon,
nem sújtott már patkányátok,
ám az évek gyorsan teltek,
Bikfic kutyám is öreg lett.

Rosszul látott, nem is hallott,
kerülte ő már a harcot,
fáradt testét simogattam,
ő a kezem nyalogatta.

Egy nyári éjjel végleg elment,
megsirattam, eltemettem,
sírjára virágot tettem,
emlékét soha nem felejtem.

Róla álmodok sok éjjel,
újra játszunk kint a réten,
utódjai körénk gyűlnek,
örülünk a napsütésnek.
 
 
0 komment , kategória:  Állatok,madarak  
Uzelman János /POET/: Medve és a tavasz
  2018-02-02 09:41:36, péntek
 
 

Dirmeg-dörmög a vén medve,
mert február felkeltette,
nincs most neki túl jó kedve,
morcos, mert még álmos kelme.

Barlangjából kiballagott,
árnyékával találkozott,
napsugárral vitatkozott,
a vackára visszamászott.

Megtanulta ő már régen,
februári napsütésben
nincs vége a kemény télnek,
hideg napok visszatérnek.

Esik a hó, deres az ág,
süvít a szél, siklik a szán,
fák tetején mókus ugrál,
medvemama tovább szunyál.

Felhő mögé bújik a nap,
maciárnyék rejtve marad,
langyos széllel jön a tavasz,
meleg barlang üres marad.

Olvad a hó, fut a patak,
vígan úszkálnak a halak,
barka pattan, zöld fű sarjad,
medve turkál az avarban.

Boldog, mert a télnek vége,
hálásan néz fel az égre,
kis méhecskék zümmögése
édes dallam a fülének.

Egy szép, tavaszi hajnalon
barlang mélye ismét zajos,
megszületett az új alom,
három barna, bundás lurkó,
setesuta kölyökmackó.
 
 
0 komment , kategória:  Állatok,madarak  
Farkas Anna /POET/: Borúra derűvel
  2018-01-06 19:51:42, szombat
 
 
Leereszkedett felhők borús esőfoszlánya
hangulatomra telepszik, mint létem magánya.
Csak bámulom és hallgatom az esőcseppeket,
ekkor kedves cinkecsapatom újra érkezett.

Boldogan, játékosan ugráltak, csipegettek,
elmúlt szomorúságom, derűre fordult kedvem.
Napraforgó, lenmag, egy kis kikötött szalonna,
csipegetnivalók, s jöttek egymás után sorba.

Hangos ciripelés, tipegtek, nem tülekedtek,
mindegyik sorra került, miközben énekeltek.
Napom bearanyozták az én kis barátaim,
látványukkal élénkültek szívdobbanásaim.

Jókedvre derülve nagytakarításnak láttam,
mire minden ragyogott, kedvem lett rakoncátlan.
Ünnepek érkeznek, köröttem szépség, nyugalom,
megfogadtam, jókedvem elillanni nem hagyom!
 
 
0 komment , kategória:  Állatok,madarak  
Kovács Irén /POET/: Emlékezés
  2018-01-06 19:45:36, szombat
 
 
Éjszaka volt.
Hallottam lépteid a szobában,
lámpát kapcsoltam, hogy többet lássak.
Rosszul voltál, láttam, nem kapsz levegőt,
kicsi testednek azt az áldott éltetőt.

Riadtan néztél, kérted, segítsek,
odaadtam gyorsan gyógyszered.
Reméltem, hogy légzésed helyrejön,
megnyugszik kis tested,
az álom újra eljön.

Ágyamon ültél, a szívem szakadt meg,
nem volt már mit tennem, aggódtam érted.
Nehéz perceket éltél át, míg jobb lett,
szorongva néztelek, imádkoztam érted.

Ez volt életednek utolsó éjszakája,
megvirradt a nap hatodikára.
Reggel jobban voltál, nem maradtam veled,
majd eljött az este, a végzeted.

Kórházba vittelek, rosszul voltál nagyon,
elvették életed, véget ért egy álom.
Rohantam veled utolsó utadra,
nem segítettek, elaltattak, hagytam.

Örök fájdalom van szívemben.
Könnyezem.
Kínok közt élem meg újra és újra
azt a végzetes estet.

Millike kiskutyám emlékére, aki 2017. január 6-án hagyott itt bennünket.
 
 
0 komment , kategória:  Állatok,madarak  
Kovács Irén/POET/: Gyötör a gondolat
  2017-12-13 09:27:11, szerda
 
 
Messzire szállnak a gondolatok,
Azt súgják neked, bánatos vagyok.
Könnyes lett szemem, szívem fáj nagyon,
Nincs olyan dal, amit szívesen dalolok.

Nem tudlak feledni, nem múlik bánatom.
Mit tegyek?
Segíts!
Sok idő eltelt, de szűnni nem akar,
Minden oly eleven, a fájdalom fogva tart.

Hűvösek a napok, az emlék egyre elevenebb,
Közeleg a tél, ami elragadott tégedet.
Leírni nem lehet, de fáj szüntelen,
S ez a fájdalom elemészt engemet.

Jaj, nagyon fáj!
Szél süvít a parkon át,
Nem fújja hozzád imám.
Élettelen a test, amit úgy imádtam.
Hogy folytassam utam?
Mit csináljak?

Az élet számomra értelmét vesztette.
Ne kötődj!
Halál lesz a vége.

Parányi teremtménye a mindenhatónak,
Hiányzol, bánatom örökké tart.
Nem bírom!
Jönnek az emlékek, amikor utoljára vettelek
A karomba téged.

Felkelek reggel, eszembe jut minden,
Együtt átélt kínjaid, hiába volt minden.
Ködös a táj, hűvös az éj,
Csend van, néma csend,
Utolsó ugatásod fülemben cseng.

Szavak nélküli, gyötrő gondolatok.
Hiába. Tudom, de nagyon hiányzol.
Hallgatok.
Nincs ember, aki értené,
Csak Te lennél, aki érezné.
Vérzik a szívem, testem kettéhasad,
Könnyem kicsordul, folyik, mint a patak.
 
 
0 komment , kategória:  Állatok,madarak  
Marković Radmila /POET/:Barkóscinege
  2017-11-28 21:15:42, kedd
 
 

Nem kell a cinegének cipőcske,
boldogságtól csillog szeme,
búzakalászon lelte lelki nyugtát,
énekel, csivitel, a napkorong melengeti dalát.
Nyári napsütésben pihe-ruhája
színekben díszeleg,
kék, drapp, fekete árnyalatait
a természet mesterszabója varrta meg.
Felé nyújtom karom, és a képernyőről
egy huncut csókot kapok.
 
 
0 komment , kategória:  Állatok,madarak  
Zagyi G. Ilona/POET/: Hörcsög
  2017-11-28 07:25:59, kedd
 
 
Alig látszik, aprón zömök,
forgács között hörcsög csörög.
Rendezkedik, nem ücsörög,
új a lakás, most költözött.
Illeszkednek csíkok, szöszök,
ágyat készít, rág és zörög.
Puhán bélelt, jó az alap,
válogatott minden darab.
Kerékben edz, körbeszalad,
azt sem bánja, hogy nem halad.
Elpihen a dunyha alatt.
Ne ébreszd fel, mert megharap!
 
 
0 komment , kategória:  Állatok,madarak  
Horváth Ilon: Ember és állat
  2017-11-04 18:11:49, szombat
 
 
Együtt öregedtünk meg,
sok év telt el azóta...

régen született ő is,
nem érzi korát,játszik,
szőlőt szüretelt.

Szereti ízét,
mint mindennek,ami jó,
kapkodós kissé,
szép neki a hintaló,
mire ráesik a hó.

Az se baj,
néha
bundája
vízes,
lepereg
róla.

Két szeme akkor ragyog,
ha gazdájával játszhat,
élteti őt a sok év,
és a szeretet.

Mindennek örül,
ami őt körülveszi.

Várja távoli
szeretteit,kik jönnek.

Ünnep van akkor,
még a hétköznapon is.

Kell a boldogság,
embernek,állatnak is,
így érdemes életben

maradni ,várni
csodát,mi jön,s ha itt van,
késhet a gonosz halál.
 
 
0 komment , kategória:  Állatok,madarak  
Arany János: Régi jó időből
  2017-10-12 18:26:28, csütörtök
 
 
Régi jó időből
Elfolyt a méz a köpűből,
A köpű is romba:
Beléesett egy vén medve
Világfájdalomba;
Dirmeg idébb, dörmög odább,
Hangja szép goromba:
Hej! nem így volt, más világ volt
Fiatal koromba!

Nem őrizte akkor a méh
Szuronnyal a mézet,
A szamóca és a málna
Bővebben tenyészett;
Nem volt ilyen hosszu a tél -
Alighogy a talpam
Fölfelé is, lefelé is
Egyszer végignyaltam.

Csöve nem volt a vadásznak,
Az oláhnak botja -
Sem pedig így megviselve
Bundám állapotja.
Zöld erdőben, zöld mezőben
Barangolva bátran,
Kiskirályi méltósággal
Tetszésemre jártam.

Akkor minden tüskebokron
Nem volt ennyi fészek:
Mély odúból huhogtak az
Udvari zenészek;
Tele szájjal énekeltek;
Szélesen és hosszant;
Ez az apró sok csicsergés
Engemet csak bosszant.

No de 'iszen, bár nehezen,
Tűröm, amig tűröm,
Bölcseségem a világnak
Fogaim közt szűröm;
S ha nem akarja bevenni
A jó tanulságot:
Felfalom egy ásítással
Az egész világot.
 
 
0 komment , kategória:  Állatok,madarak  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 15 db bejegyzés
e év: 135 db bejegyzés
Összes: 2192 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2296
  • e Hét: 2296
  • e Hónap: 12142
  • e Év: 61684
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.