Regisztráció  Belépés
hilon.blog.xfree.hu
"Kinek-kinek az a szép,ami az ő szívét elgyönyöríti!" /Gárdonyi Géza/ Horváth Ilon
2016.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 76 
Hegedűs Gábor: Désir attard
  2017-04-28 22:20:28, péntek
 
 
Mint ősi, szép templomtorony a tested
lassan elmosódva álmaim hegyén
mint búvó patak tör fel, emlékén
a vágyam tárgya a múltba réved.

Aggastyánként ül a bús értelem
dús lombú érzelem, bennem is fárad,
messziről a szférák zenéje árad
lassan úrrá lesz rajtam a félelem.

Játszunk még együtt az élet színpadán?
Talán a sorsom oszt egy szerepet,
mit eljátszhatnék, érezve örömet

hogy mégis szép az élet. S talán
adhat a sors illatos virágot
kertembe. Nekem édes, valós álmot.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek  
Nadányi Zoltán: Játék
  2017-04-24 10:00:57, hétfő
 
 
Játsszunk ma kedves, élettel, halállal,
szavakkal játsszunk, mint a kisgyerek,
ki ágya függönyével incseleg,
amin nem léphet és nem láthat által.

Hegységeket feszítni gyenge vállal,
ugyan mit ér? Hol vannak műszerek
végét találni annak, mi kerek?
Bizony hogy jól jár, ki semmit se vállal.

Ó hidd el, olcsó minden, ami drága
és nevetséges élet és halál,
halotti arcok bús szigorúsága.

Kár minden percért, mit el nem fecsérlünk,
mert elzuhan a test, ha lép, ha áll
és életünkbe kerül az, hogy élünk.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek  
Nadányi Zoltán: Hódoló vers
  2017-04-21 09:04:51, péntek
 
 
Ha akarom, a válladon brokát ég
és drágakő borít el, százezer,
ha akarom, szoborrá vetkezel
s oly jólesik e pillanatnyi játék.

Ne kicsinyeld a tarka rím-parádét,
a tréfát, mit rabszolgád kieszel,
fogadd szívedbe, jóért jót teszel
s én meghalnék, ha életembe látnék.

Hadd álmodozzam körmöd rózsaszínjén,
hadd szüreteljek mézet ajkad innyén,
ki oly sokáig éltem mérgeken.

Hiszen szeretlek. Jól tudom, gyerekség,
de kebled drága halma több nekem,
e csöpp kerekség, mint a földkerekség.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek  
Juász Gyula: Ch. Baudelaire
  2017-04-12 15:54:52, szerda
 
 

Művész, sötét virágok édenében
Szívedbe mérgek illatát szivó,
Te túl a vágyon, emléken, reményen
Azt hirdeted: mámorba veszni jó.

Halálos szépség minden itt a földön,
De minden szép, mi él, múl és dalol,
A bús darázs a hullán s a gödörből
Jácint pompája nyit a sár alól.

Sötét, beteg virágok édenében
Fekete pillangó a bánatunk,
De részegülhetünk és szállhatunk!

S ha őrület hull homlokunkra, mégsem
Hiába volt dac, gőg - örök nyugodtan
Az ige él a márvány verssorokban.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek  
Babits Mihály: Hegedűk hervatag szava
  2017-04-07 09:27:20, péntek
 
 
Hegedűk hervatag szava, párás virágok
illata, mosolyok szomorú zamata,
szívembe hasztalan vet új zenét csirátok,
csirázni sziklaként nem hagyja bánata.

Ó milyen bánat ez? Milyen kór? Melly bal átok
fogant meg? Melly adósság szörnyű kamata?
Talált ebet növeltem, játékos barátot,
s gonosz szelindekké nőtt, rámvicsorul foga.

Tán árva magamért, tán az emberiségért,
talán csak semmiért... Ah, értse, aki még ért
valamit, bánatom!... Szók, szók, ti pártütők,

kik hajdan ami volt értetlen, megsugátok,
és fegyverré a bút edzzé harmóniátok,
mért hagytok így dadogni most a világ előtt?
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek  
József Attila: Fohászkodó ének
  2017-03-27 09:15:23, hétfő
 
 
A szívem ócska, istenes, remek
Szelence s rajta nem fogott a rozsda.
Nyitott tenyéren nyujtom a magosba
S a hajnalbíbor ércén megremeg.

Isten, ha vagy - és benned hinni kell
Kifosztott, földre vert bús jómagamnak -
Ha vagy és vélem terveid is vannak,
Ó, add, a csókját ifjan érjem el!

Akkor nem szólnék többé nagy Nevedről,
Csak öklöm ütné kétkedők hadát
S ha nem teszed meg, bárha szeretetből,

Marokkal összecíbálom haját,
Úgy hogy sikolt, mint süllyedő naszád
Bús kürtje távol barna part felé.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek  
Kosztolányi Dezső: Lámpafény
  2017-03-26 21:44:18, vasárnap
 
 
1

Ó lámpafény, oly szép vagy, méla, halvány,
mint a beteg ajkán a bús mosoly,
te vagy, aki a napnak alkonyatján
fáradt szivünkre balzsamot hozol.

Már mint gyerek csodáltam, lám a lámpa,
s bámész szemekkel néztem ott alant,
amint a vén bronzcsésze a szobánkba
szétszórta a rózsás, szelíd aranyt.

Mindíg szerettem, mindíg véle nőttem,
később vad éjeken égett előttem,
hogy küszködtem a csillagokra én.

Most tört a lámpám s nincs lámpafény.
Isten-kísértő, vágyvillámos éjjel
járok kihült lámpával, tört cseréppel.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek  
Kosztolányi Dezső: Álmodtam én is
  2017-03-21 15:00:48, kedd
 
 
Álmodtam én is fényes Ázsiáról,
hol harcra fú a vágtató magyar,
aranymezőkön jártam messze, távol,
hol hőssebet piros virág takar.

Álmodtam én is... lelkem andalogva
sok ezredévbe visszaérezett
s most megjelentek kósza, bús dalomba
szent véreim, ti drágák, édesek.

Ím újra visszatér a régi ihlet,
eltűn előlem, ami gyenge, színlett,
s zokogva zengem, hogy magyar vagyok.

És újra látlak daliás nagyok
s könnyes szemem előtt harsogva, búgva
vonul el a múlt győzedelme, búja.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek  
Keresztury Dezső : El ne feledd
  2017-03-13 18:48:21, hétfő
 
 
El ne feledd soha, amit ígértek
szülők, barátok, költők, iskolák:
hogy kedves, okos, szép, igaz s tiéd lesz,
mit álmaidba szőtt a szomju vágy;

s a gúzst se aztán, a lárvája-tépett
valót, az ellened-rideg világ
kezét: bírákul a gonoszetvőket,
s a kést, mely hited erét metszi át; -

de azt se, hogy volt pár pillanatod,
mely a lét mocskából felragadott
a mindenséget hordó csillagokra;

az orvos időt, mely emlékké oldja,
amit a kín lelkedbe égetett.
Különben nem bírnád az életet.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek  
Tóth Árpád: Esti szonett
  2017-02-27 21:57:27, hétfő
 
 


Mint nyugvó úrnőt piperéz remegve
A néger rabnő lágy s illatos ujja,
Úgy szépíti a lankadt tájat újra
A setét ujjú, alázatos este.

Bús rableány! ki kékszínűre fested
A fák kontyát, s a holdnak hervadt arcát
Ezüstösre kendőzöd, csúnya hajszák
Miatt gyűrött orcám úgy simogasd meg,

Mint régen egy lány, ki mióta elment,
Oly fáradt illatú nekem az élet,
Mint most a mély és elsötétült kertek,

S kiért, míg csüggedt fővel várlak téged,
Oly forró s oly könnyes a szívem vágya,
Mint jöttödkor, est, az özvegyek ágya.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 76 
2017.03 2017. április 2017.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 59 db bejegyzés
e év: 358 db bejegyzés
Összes: 1660 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 285
  • e Hét: 285
  • e Hónap: 12714
  • e Év: 46486
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.