Regisztráció  Belépés
hilon.blog.xfree.hu
"Kinek-kinek az a szép,ami az ő szívét elgyönyöríti!" /Gárdonyi Géza/ Horváth Ilon
2016.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 118 
Lejkoné Kristóf Olga/POET/: Átváltozás
  2017-09-24 19:17:34, vasárnap
 
 
Nyárutó elszáll, tombol az ősz már,
nyúlik az éjjel - viruló kéjjel.
Kék égen fátyol felhőket ápol,
eresz megcsordul, verőfény tompul.

Szárnyaló szellő, sárguló erdő,
hervadó határ, ritkuló madár.
Pihenő lélek lesi a szépet,
mely egyet villan, aztán elillan.

Az ősz kopogtat, ágat ropogtat,
levelét szórja, köreit rója.
Köd ül a tájra Nap bánatára,
- fényét takarja, pírját akarja!

Tompuló fények, lassuló élet,
pirosló parázs, búcsúzó varázs.
Mogorva hajnal jön nagy robajjal...
deres a határ, didereg a táj.
 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Vaskó Ági /POET/:Évszakok /ősz/
  2017-09-24 18:35:17, vasárnap
 
 
Kertek alján már az ősz csatangol,
tolvaj lépte surran hangtalan,
harmatkönnyet csen a pirkadattól,
érett ajka néma s daltalan.

Nyurga fákon remegnek a lombok,
nyári bársony bimbókon dülöng,
ég kékjén a felhők tépett rongyok,
csöppnyi szellő sértetten dühöng.

Fohászt ásít öreg templom tornya,
fényre vágyik ma az imaszék.
Nem zajong most lelkemben tivornya:
Jöjjetek hát, emlékek, mesék.

Kertek alján már az ősz csatangol,
deres fűre álmok omlanak,
még a lelkem régmúltban barangol,
jövőt remél, s megbújik a mag.

Kertek alján már az ősz csatangol,
tolvaj lépte surran hangtalan,
harmatkönnyet csen a pirkadattól,
érett ajka néma s daltalan.

Nyurga fákon remegnek a lombok,
nyári bársony bimbókon dülöng,
ég kékjén a felhők tépett rongyok,
csöppnyi szellő sértetten dühöng.

Fohászt ásít öreg templom tornya,
fényre vágyik ma az imaszék.
Nem zajong most lelkemben tivornya:
Jöjjetek hát, emlékek, mesék.

Kertek alján már az ősz csatangol,
deres fűre álmok omlanak,
még a lelkem régmúltban barangol,
jövőt remél, s megbújik a mag.
 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Uzelman János /POET/: Búcsúzik a nyár
  2017-09-22 11:16:00, péntek
 
 
A tarlószagú alkonyban
nyárasszony vonul el
arany küllőjű hintóján
az augusztusi égbolton.

Hintóját pillangók repítik,
madarak dala kíséri útját,
szöcskék tánccal búcsúztatják,
tücskök zenélnek a megkopott fűben.

Napfénykerekek nyomában
aranyszínű por száll a pusztában,
a sárguló levelű akácok mellől
könnyező szemekkel köszönök el tőle.
 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Hegedűs Adriana /POET/: Hajnalodik
  2017-09-17 01:56:00, vasárnap
 
 
Lopakodik már a sejtelmes hajnal,
pirosra festi a lázban égő ég alját.
Mámor illan a levegőben rózsaillattal,
felhőnek int álmodozóan jó éjszakát.

Piros pipacsos réten versenyez a szél,
hangversenyt tartanak az égi dallamok.
Megtorpan a mérföldkő az első jelnél,
magukra maradtak a halhatatlanok.

Belesírja könnyét a fűcsomó a földbe,
megáztatja a sarjadó élet gyökerét.
Színét festi a tavasznak rezeda zöldre,
fitogtatja elkápráztatóan szép bűverejét.

Kecsesen ring ritmusra a búzakalász,
kergetőznek a méhecskék a feje felett.
Lesben áll távcsövével a csillagvadász,
szigorú tekintetétől a téridő is remegett.

Kacsingat a szemafor és hív, hogy gyere,
szeme tükrében sínpárok szaladnak le.
Karjába ölel az univerzum mély tengere,
felolvasásra kerül az idő végrendelete.
 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Lejkoné Kristóf Olga /POET/:Pirkadat
  2017-09-17 01:03:21, vasárnap
 
 

Hajnali szellő kószál a réten,
Színes köntöst ölt a pirkadat.
Tartaléklángon ásít a vén Hold,
Fényét nyelik a napsugarak.

Harmatcsepp villan, fűszálon csillan,
Megfürdeti a falevelet,
Búcsút int a csend hallgatag teste,
Induláskor az égre nevet.

Moccan a reggel, zajongva ébred,
Indul az élet, nyílik a zár.
Pacsirta repül fenn a magasban,
Trillázó dala messzire száll.

Vonul a hajnal, keleti égen
Aranyát szórja a pirkadat.
Repül az álom, kacag a reggel.
Hajnali szellő nála marad.
 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Szuhanics Albert/POET/: Nyár kezében búcsúlevél
  2017-09-14 21:04:14, csütörtök
 
 
Közeleg a bús, őszi szél,
nyár kezében búcsúlevél,
hűvös napok számadója,
készülődik fecske, gólya.

Nyár szemében fénylő könnycsepp,
elbúcsúzni szépen könnyebb,
még tartogat varázslatot,
forró hetet s vasárnapot.

Visszatérhet szeptemberben,
reményt fakaszt az emberben,
néhány napra feltámadva
szeretetét ránk árasztja.

Nyár szívében a nap dobog,
célja, legyünk mi boldogok,
az életnek győzedelme,
s gyarapodás az ő terve.

Áldott lénye újra elő,
langyos eső, dagadt felhő,
szivárvány és a nap fénye
csókját hinti a kék égre.

Nyár kezében búcsúlevél,
azt üzeni, vidám legyél!
Visszatér ő egykettőre,
s áldást hint az esztendőre.
 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Szabó Lőrinc: Tóparton
  2017-08-14 19:44:48, hétfő
 
 

Rigós erdőben bujdosó nap,
itt a tó, fekszem csöndesen,
a part ring, mintha vinne csónak,
a kék vizet nézegetem,
és most közelről még a fű is,
bármily kicsi és egyszerű is,
éppoly gyönyörű, mint a tónak
vizéből visszakacagó nap.
 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Petőfi Sándor: Meleg dél van...
  2017-08-11 18:52:01, péntek
 
  Meleg dél van itt kinn a mezőben,
Rakja a nap a tüzet erősen.
Meleg dél van, meglippen a madár,
A fáradt eb kiöltött nyelvvel jár.

Két lyány gyűjti ott a széna rendét,
Két siheder hordja a petrencét,
Hejh de nem telik nagy kedvök benne,
mert ilyenkor súlyos a petrence.

Legjobb dolga van most a királynak,
Vagy ott annak a gulyásbojtárnak;
Király pihen aranyos karszéken,
Gulyásbojtár kedvese ölében.

(Beregszász, 1847.július 12.)
 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Szabó Lőrinc: Nyár
  2017-08-10 05:51:13, csütörtök
 
  Nézd csak, bolondul, karikázva
hogy összecsap az a két sárga
lepke! hogy kezd tündéri táncba!

hogy gyúrja egymást, hogy forog!
Négy szárnyuk százfelé lobog,
pedig egyhelyben kavarog.

Csókolóznak? vagy marakodnak?
Most hirtelen egybefogóznak,
s nyílegyenest fölfurakodnak.

föl, föl, föl, ingó, lebegő
tornyot húzva, mely repdeső
útjuk nyomában égbe nő,

függőlegesen rakéta: már a
bükk magasában, már a nyárfa
csúcsánál járnak: már a drága

túlvilágban szikráznak a
kék őrületben, ahova
csak a szerelem mámora

vagy az se emel!...Ott repülnek!
Ott! Hol? Fény! Látod?...Tovatüntek...
Magukkal vitték a szemünket!
 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Várnai Zseni: Balatoni alkony
  2017-08-04 17:33:59, péntek
 
 
Az ég a vízre ráhajol
a láthatáron valahol...
az ég a vízzel összeér,
az ég, a víz
gyöngyházfehér.

Így látom én fektemben itt
a táj elnyugvó fényeit,
miközben percem elrepül...
az ég, a tó
elszenderül.

Oly nyugodalmas most a táj,
boldog vagyok...semmi se fáj...
tükörsima a Balaton,
sellők énekét
hallgatom.
 
 
0 komment , kategória:  Természet  
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 118 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 30 db bejegyzés
e év: 561 db bejegyzés
Összes: 1863 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 219
  • e Hét: 1090
  • e Hónap: 8565
  • e Év: 108984
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.