Regisztráció  Belépés
hilon.blog.xfree.hu
"Kinek-kinek az a szép,ami az ő szívét elgyönyöríti!" /Gárdonyi Géza/ Horváth Ilon
2016.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 45 
Merluccius : Napfény
  2017-09-29 18:43:00, péntek
 
 
Egyszer mondtad, ha velem vagy, csak engem
látsz, míg napközben túl nagy a forgatag.
Hajnalban, mikor karomba fogtalak,
bársony szemed tükrén ragyogott szemem.

Egyszer mondtad, csodálsz, ahogy dolgaim
gőzerővel teszem merülve mélyre,
témákban fürödve, tudást remélve,
megszállottságban feledve gondjaim.

Ahogyan veled is teszem: körötted
forog gondolatom; lebeg, fölöttem
kering szavad, és ilyenkor csak Te vagy.

Kizárva nagyvilág, periférián
munka, hírek, bezárva galériám,
süt bennem a nap, mert velem csak Te vagy!
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
F. László Tibor: Szonett kedvesemnek
  2017-09-19 18:39:04, kedd
 
 
Mintha vihar közben szivárványt látnék,
élénkítetted fel szürke életem,
hogy lehess pótolhatatlan kedvesem,
érkeztél, mint meglepetés ajándék.

Ízlelhettem a csendes gerjedelmet...
Akkor ott - és most itt többre nem vágynék,
érj hozzám, áradhasson vágy és szándék,
végleg szívem mélyén őrizhesselek.

Borongós egemen ragyogj naponta,
még ha időnként tehernek is tűnik,
fantáziám tüzét lángra csiholjad.

Hagyd magadtól a bánatot elűzni...
Lehessek, ki karját karodba fonva
életünket közös kódexbe fűzi.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Pődör György: Amikor a hüvelykujj is fellázad
  2017-08-03 10:20:28, csütörtök
 
 
Ne rakj fát a bűnös parazsára" (Sirák 8.10.)

Egyszer megváltás lesz minden gyalázat,
s ripacskodó papagáj a keselyű.
Hiábavaló ott a vak alázat,
hol édesnek hazudod, mi keserű.

Amikor a hüvelykujj is fellázad,
s csaló gladiátorok közt egy se hű,
ahol összekacsint bűn és bocsánat,
a győzelem csak hazugság-mestermű.

Pedig ez a gyűlölet kamaszkora,
hol csillogó emlékek salakpora
néha veszélyes glóriákat éget.

Majd előbb vesz szemügyre messzeséget,
mint kitűzött, szép célt mellkason belül.
Így a madár marad, s szárnycsapás repül.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Pődör György: Csalóka létigék
  2017-07-17 20:03:17, hétfő
 
 

"Ne a vak szem és a hangokat visszhangzó fül, hanem az ész segítségével próbálkozzatok." (Parmenidész)

Ész szabad működése a gondolat,
tudat kell hozzá, nem csak puszta lét.
A nyelv beszédbe rejti a dolgokat,
főleg, ha mondandón nagy úr a tét.

Igaz, néha a hallgatás mond sokat,
vagy csupán az akarat lusta még?
Az ember hiába tervel fontosat,
ha van kételye, visszahúzza lét

Más a semmi és más a nem létező,
de mindig van ismeretre éhező,
akit megcsalnak paradox létigék.

Másokat a tézisek kötik gúzsba,
pörgetik azt vakon, beállva kórusba,
mint ujjak közt olvasót a nénikék.

A végtelen átlóján - Versciklus ókori filozófusokkal
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Murzsa András Dr./Poet-szerző eng./: Az Alföldön
  2017-07-02 09:55:26, vasárnap
 
 

"Pipacsot éget a kövér határra
A lángoló magyar nyár tűzvarázsa."
A végtelen Alföld útjait járom -
Olyan szép nekem, mint egy boldog álom.

Az Ég kékje most mindenütt felhőtlen,
Egy búzatenger hullámzik előttem.
Beért a termés, peregnek a szemek -
Gazdára gondolok- mellette megyek.

Az Életet vetve nézett az Égre,
Az Egeknek Urát is arra kérve -
Közösen óvják, vigyázzák a vetést.

Szinte látom a Gazdának az arcát,
Ahogy nézi a búza aratását,
És hálával köszöni meg a termést.

2017. június, A jelzett sorokat Juhász Gyula Magyar nyár 1918. című verséből idéztem.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Pődör György: Profán kérdés a nyári égbolttól
  2017-06-28 18:52:19, szerda
 
 
A csupa-fény égboltkék délután
patak tükréből még visszaragyog.
Reményt fűznek a fűzágak zugán
kis szentjánosbogárka-angyalok.

Egy csonka ág az űrbe int sután,
de a csillagok nappal még vakok.
Valahol indulat sercen gyufán,
tücsöklyukba fulladnak szép dalok.

Csodavárás a folytonos jelen,
meditál egy nem érkező jelen.
A kaptárakban cukrozott a méz.

Bárányfelhőket terel puli-szél.
A nyáj kényszeredetten vánszorog.
- Hol vannak az örök-bölcs pásztorok?
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Hegedűs Gábor: Sziklákon egy fa
  2017-05-21 13:32:27, vasárnap
 
 

Csapkodó hullámok egész sora
zúdul a partra, nagy vihar készül,
sötét, komor felhők rohannak tova,
talán a világ a halálba révül?

Villámok cikáznak, mennydörgő robaj,
a parti sziklák verik most vissza,
néha egy pillanatra elül a zaj,
sötét fátyol a tájat beborítja.

Tajtékok sora száguld, vízpermet száll,
hullámok hátán lidérc lovagol,
partba belemar, mint vad kutya, csahol.

Sziklákon egy fa dacolva áll,
mutatva, hogy ő is erős, a léte
nem lehet a dúló vihar szeszélye.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Horváth Ilon : Tavaszvarázs
  2017-04-25 22:37:50, kedd
 
 


Tavasszal hív a természet, csábítja
a reá várót, mint kacér amazon,
ki illegeti magát, körbejárja,
táncát lejti a forrón tűző napon.

Lehet sziporkázó gyöngysugaras vagy
komiszravasz, varázsa érezhető,
a friss fűben nagyon jó a pitypangnak
szép sárga színét látni, illatfelhő

borítja be a határt, a beteg is
egészségesebb, mert hat rá szépsége,
ölelve vár deleje, üdesége.

Minden szebb és jobb általa, az élet
hiába nehéz, nem érezni terhét,
más lesz mindenki, ki érzi bűvkörét.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Pődör György /POET/: Az utolsó menyasszony
  2017-04-23 21:59:15, vasárnap
 
 
Emlékkép a nyolcvanas évekből

Ma a mán meg a jövőn, máskor máson
töpreng az ember, ha vidám vagy komor.
Emlék is csak rongyosra kopott vászon,
akár a sokszor vasalt ruhafodor.

Innét a nászon s az áldomáson:
sárgult fátyol és száraz virágcsokor.
vélt-fehérben egy régi állomáson
vár nem érkezőre mint élő szobor.

A szerelem örök: konokul várta,
fején glória a kifakult párta,
egy sosemlesz éjszaka volt a vágya.

A hiánynak is lehet vetett ágya,
mert muszáj minden rosszat elfeledni,
s ha kell, akár egy kórón égig menni.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Pődör György: Gránát
  2017-02-21 20:29:32, kedd
 
 
A küzdés ősi talizmánköve

Tűzében az égbolt összes csillagát
őrzi, mint örökké égő parázs.
Sárkányok szemében e kő varázs,
démonok ellen meg védő sziklagát.

Piros virágként szinte érzed illatát,
villanásában a villámcsapást.
Ilyen lehet a szép tündérpalást,
mikor feloltják a mesék villanyát.

Noénál lámpa, kardnál markolat,
pecsétgyűrű-lezárva harcokat,
hiába riasztott baljós előjel.

Magadban higgy, ne mágikus erőben,
ahogy hajdan a kóbor lovagok,
s gránátfényű reményed felragyog.

Tizenkét drágakő sorozatból
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 45 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 39 db bejegyzés
e év: 616 db bejegyzés
Összes: 1918 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 143
  • e Hét: 1112
  • e Hónap: 7498
  • e Év: 118724
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.