Regisztráció  Belépés
hilon.blog.xfree.hu
"Kinek-kinek az a szép,ami az ő szívét elgyönyöríti!" /Gárdonyi Géza/ Horváth Ilon
2016.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
Pődör György: Gránát
  2017-02-21 20:29:32, kedd
 
 
A küzdés ősi talizmánköve

Tűzében az égbolt összes csillagát
őrzi, mint örökké égő parázs.
Sárkányok szemében e kő varázs,
démonok ellen meg védő sziklagát.

Piros virágként szinte érzed illatát,
villanásában a villámcsapást.
Ilyen lehet a szép tündérpalást,
mikor feloltják a mesék villanyát.

Noénál lámpa, kardnál markolat,
pecsétgyűrű-lezárva harcokat,
hiába riasztott baljós előjel.

Magadban higgy, ne mágikus erőben,
ahogy hajdan a kóbor lovagok,
s gránátfényű reményed felragyog.

Tizenkét drágakő sorozatból
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Pődör György: Olivin(Peridot)
  2017-02-04 13:17:37, szombat
 
 
A jövőbe látó kő

Angyalhívó csengőben ott csilingel,
bölcsen zár dühödt vagy ravasz vitát.
Arcra mosolyból készít plasztikát,
mert gazdaggá tesz, örömhöz bilincsel.

Célt is ad, mit örökké keresni kell,
mint Remény elsüllyedt Atlantiszát.
Ott is, ahova ladik sem visz át,
mert nincs partja, nem mérhető semmivel.

Tűzben született, mint kövek java,
bölcsője volt a hegy titkos tava,
és dajkája sok-sok fényes kis kobold.

Mondták, a jövőbe lát, ki hordja,
s hosszú útra viszi vándorbotja,
de vakká teszi, ha vagyonért loholt.

A tizenkét drágakő sorozatból
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Krüzselyi Attila/POET/: Szonett egy reménybeli kedveshez
  2016-12-27 19:46:28, kedd
 
 

Mit tudok rólad? Szemed ég kékje.
Lelkedről, testedről szinte semmit.
Magas vagy, szép. Kapcsolatunk fékje
ez talán nem lehet. Hisz ez tetszik.

Minden más titok. Távolság éje,
mi takarja, őrzi részleteit
éltednek. Óvatosság sötétje
bizalmadtól lassan oszladozik.

Kérdés: valóban kell tested kéje?
Vagy csak sátáni hevület feszít?
Boldogságomnak van számos híja,

mindez pótolatlan száll a sírba.
E kéj ezen változtat valamit?
Emlékem már homályba borulva...
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Pődör György: Ki Betlehembe tart
  2016-12-19 08:36:10, hétfő
 
 

Nincsen arany, se mirha meg tömjén.
Három király sincs áhítattal térden.
Szalmák közt, édesdeden és gyöngén -
hej, de sokan várják, hogy visszatérjen.

Földi kis testben égi a törvény,
már nem Szűz ölén ring jéghideg télben.
Hit vezet hozzá, benned az ösvény:
ki Betlehembe tart, soha ne féljen,

Pásztorok jönnek, a karjuk erős,
imára nyíltak, de egyik se hős.
A világ újra reményre éhezett.

Bár meleget a tűz lángja ereszt,
az égre vetül egy árnyék-kereszt,
de nem látja más, csak a Megérkezett.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Pődör György: Valamit kiragad
  2016-12-13 12:43:44, kedd
 
 
Az Absztrakt szonett folytatása

Kukák szájából a szemét kinő,
elmúlt a múlt mára csupán hulladék:
fekszenek egymáson, mint férfi-nő,
a tegnapi csábos mosoly hulla rég.

Profán a virág-lyukas terítő.
A ház saját árnyékába fulladt ég.
Hallgat a nyír, ez a vén kerítő,
levelén az ősz sárgán kigyullad s ég.

Kémények nyakán füst-fekete sál.
Nyálkás utakat összekente sár,
s vak tócsatükörbe néz a pillanat.

Sovány árnyék, mint egy macska, oson,
éhe korgott a papír-vánkoson,
s egy rongyos kesztyű valamit kiragad.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Krüzselyi Attila : Szonett egy reménybeli kedveshez
  2016-11-29 18:07:52, kedd
 
 

Mit tudok rólad? Szemed ég kékje.
Lelkedről, testedről szinte semmit.
Magas vagy, szép. Kapcsolatunk fékje
ez talán nem lehet. Hisz ez tetszik.

Minden más titok. Távolság éje,
mi takarja, őrzi részleteit
éltednek. Óvatosság sötétje
bizalmadtól lassan oszladozik.

Kérdés: valóban kell tested kéje?
Vagy csak sátáni hevület feszít?
Boldogságomnak van számos híja,

mindez pótolatlan száll a sírba.
E kéj ezen változtat valamit?
Emlékem már homályba borulva...
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Pődör György: Citrin
  2016-11-24 16:00:53, csütörtök
 
 

A gondolat tisztaságának köve

Nincsen elrejthető szó, titok, talány.
Van, ki ismeri minden mondatunk,
helyén van általa mérték és arány,
velünk fekszik, kel, mert ő mi vagyunk.

A magam benne kezdődött, mint parány,
s csönget ma is, jelezve, hogy csalunk,
vagy bűnre csábít a zöldszemű kaján,
mondván, Édenből örökölt javunk.

Egy sárga kristály, talán a Nap színe,
egy tükör, hogy az én engem elhisz-e,
vagy egy fakuló kődarab csupán?

Ne félj, ha elvakítanak a fények,
a fejedben majd testet ölt a lényeg,
s ott a Válasz kérdőjeled után.

A tizenkét drágakő sorozatból
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Bíró Rudolf: Ars poetica
  2016-11-15 10:46:51, kedd
 
 

Ösztönlény a költő, ki akkor ír,
Mikor az ihlet karja lágyan ringat,
S a nyugodt pólyában lelke felsír,
Melyet az alázat hű keze nyugtat.

Nem gyártószalagra szült szolgagép,
Ki írja művét közhelyes alapon,
S lesz konformista, üres példakép,
Semmitmondó, falra-szegelt címlapon...

Ösztönlény a költő mózeskosárba`,
bölcsője a költészet, mely dajkálja,
s altatót suttog, hogy továbbálmodja

képzelete törékeny selyem-vásznát,
s fesse rá szíve lüktető varázsát.
Ösztönlény a költő, lelke szónoka.

Minden poet társamnak.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Pődör György /: Valaki ül a határtalan partján
  2016-11-01 10:22:54, kedd
 
 

Anaximandrosz: "A végtelen az, amiből a létező kiválík"

A múltból Hellász távoli pont csupán,
Valahol bölcs él soványan, gyatrán,
csillagokat fogdos, s lelkének zugán
zizzen a kétely, mint légy a gyantán.

Az agora népe valahogy puhány,
Heraklész hamisan penget lantján.
Kiürült kupák bámulnak csak bután,
mire a Nap fáradtan alant jár.

Nézz fel s lásd! Létezik számtalan világ,
hol szabadság van, szerelem és virág,
esély arra, hogy kiválik a jó.

Annyi mindent temettek el a romok,
de aki ott ül, az figyel és konok,
tudja, merre jár Kharon s a hajó!

A Végtelen átlóján-versciklus ókori filozófusokkal
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
Pődör György : Hegyikristály
  2016-10-27 18:06:03, csütörtök
 
 


Lelkünk látnokköve

Vele égették a légiós sebét,
ha nem védte jól bőr gladiusa.
Bölccsé hűtötte Agrippina hevét,
ha lángolt benne tavasz idusa.

Jósolt, ha szerencséből nem volt elég,
látta, hogy zajlott sok azték tusa.
Kristálykoponyából múlt rezeg feléd,
s hajósnak a mély labirintusa.

A világban oly sok minden hamu lett,
szerelmed őrzi, ha egy szép amulett,
mert benne csillog a Vénusz haja.

A Titkot meg általa sem ismered,
azt egyszer füledbe súgja Istened,
ha nem hallik más, csak az Űr zaja.
 
 
0 komment , kategória:  Szonettek a Poeten  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 82 db bejegyzés
e év: 285 db bejegyzés
Összes: 1587 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 294
  • e Hét: 591
  • e Hónap: 11477
  • e Év: 31511
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.