Regisztráció  Belépés
hilon.blog.xfree.hu
"Kinek-kinek az a szép,ami az ő szívét elgyönyöríti!" /Gárdonyi Géza/ Horváth Ilon
2016.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 42 
Horváth Ilon:Mesélő verscímek
  2017-11-16 21:39:01, csütörtök
 
  Sóhajtás Elment a nyár
Ősz végén vidéken
Fakó lovon léptet
Lapulnak a lehullt lombok

Hallgat az erdő Ne félj!
Kicsi legény,nagy tarisznya
Évike-nénike Őszi biztató
Még süt a nap...Sétálgat a szellő

Ha én zápor volnék Pitty-potty
Mi lennék? Cicus,cinke,citera
Novemberi szél Deres kakas
Madármarasztaló Vadcseresznye
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
Kányádi Sándor: Pipál a hegy
  2017-10-03 06:13:18, kedd
 
 

Pipál a hegy, s a hegy alatt
pipál a kémény.
Üresen tátong, nem ül a
gólya a fészkén.

Csupán a varjak csapata
portyázgat erre-arra.
néma a kert, elcsörrögött
belőle a szarka.

A verebek még gondtalan
bukfenceznek a porban.
Süt még a Nap, de melege,
a melege már hol van?
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
Jön az ősz
  2017-10-02 08:34:17, hétfő
 
 
Jön már az ismerős,
széllábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-meg-áll, lombot ráz.
Lombot ráz,
diót ver,
krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja, kurtítja,
a hosszú napokat.
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
Tamási Áron sírjára
  2017-08-22 19:34:45, kedd
 
  ,,Négy szép holló talpig gyászba
rászállt a két cserefára.

Tövig égtek a villámok,
ragyog újra a magasság,
leng a fény a lomb közt, mint a
kaszák, mikor fölakasztják.

Ősszel aztán a két vén fa
bronzba önti lenn a hantot;
jönnek majd és megcsodálják,
mint egy ledöndült harangot.

Farkas üvölt, öltözködnek
a hollók majd patyolatba;
csillagot tart ölelőleg
karjaiban a két nagy fa.

Kívánhat-é ember többet:
derékaljnak szülőföldet
s két cserefa tömött árnyát
szemfedőnek."
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
A tenger
  2017-08-04 17:30:54, péntek
 
 
Nagy ember a tenger,
nagyon nagy.
Minden gondolat
súlya, mélye,
súlyosan mélyül
hozzá mérve.

Emberként él, emberként érez,
nincsen fogható erejéhez.
Láttam, hajnalban a napot
égre emelte:
izzott az óriás kerék,
szinte sisteregve
hányta tüzét a hullámokra,
s ő, a tenger-ember, higgadtan
a horizontra paszította.
Aztán, mint egy nagyapó,
fecsegett, magyarázott,
mikor ölébe hulltak a hálás,
ujjongó sirálysikoltások.
Van derűje, van humora.
Hangja némelykor nagydob,
máskor fuvola.

Nyugalma is emberi,
szelíd nyugtalanság.
Bőszült ember,
hogyha felbosszantják.
Ó, mennyire ember!
Nem békül,
csak a maga szabta renddel.
A partja,
amilyennek ő akarja. -
Nem a hajókért van,
a hajók születtek érte,
s belevész, ki másképpen remélte.
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
Napsugár-hívogató
  2017-06-17 21:18:08, szombat
 
 
Tavaszutó, nyárelő,
meggyet érlelő,
mézillatú napsugár,
bújj elő!

Tavaszutó, nyárelő,
mézet pergető,
búzasárga napsugár,
bújj elő!

Tavaszutó, nyárelő,
búzát érlelő,
barna bőrű napsugár,
bújj elő!

Tavaszutó, nyárelő,
bőrünk perzselő,
júniusi napsugár,
bújj elő!
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
Májusi szellő
  2017-04-29 14:55:58, szombat
 
 

Almavirággal
futkos a szellő,
akár egy kócos
semmirekellő.

Kócosnak kócos,
de nem mihaszna,
okot nem ád ő
soha panaszra.

Füttyöget olykor,
mintha ő volna
a kertek kedves
sárgarigója.

Meghintáztatja
ágon a fészket,
leszáll a földre:
fűhegyen lépked.

Illeg és billeg,
s ha dolga nincsen,
elüldögél egy
kék nefelejcsen.
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
Április hónapja
  2017-04-21 07:59:27, péntek
 
  Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.

Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet;
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.

Hiába próbálnád
kilesni a kedvét,
túljár az eszeden,
mire észrevennéd.

Búsnak teszi magát,
szeme könnyben ázik,
mindegyre lehunyja
sűrű szempilláit.

Aztán gondol egyet,
fülig fut a szája,
s ránevet a fényben
hunyorgó világra.
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
Volna még
  2017-04-02 10:51:30, vasárnap
 
 
pedig volna még
volna még valami
mondanivalóm
a nyíló nárcisz-
mezőről például
az alkonyi szélben
riadtan lobogó
hegyi füvekről
a hegyekről a folyókról
égről és földről
a tengerekről
az óceánok alatt
vergődő tűzhányókról
a szerelem végtelen
napéjegyenlőségéről
amikor az idő is
ellankad mind a patak
ha szomját oltja
benne a szarvas
egyszóval kettőnk
dolgáról az emberiség
nevében volna még
tán volna még
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
Bokor alján ibolya...
  2017-03-09 20:26:26, csütörtök
 
 

Bokor alján ibolya,
ágak hegyén barka,
a kerítés tetején
csörög egy nagy szarka.


Illatos az ibolya,
és a barka selymes,
a szarka meg szemtelen;
szemtelen és nyelves.


Csokorba az ibolyát,
melléje a barkát!
Hess el innen - ha tudod,
hessentsd el a szarkát!
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 42 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 731 db bejegyzés
Összes: 2032 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 199
  • e Hét: 2241
  • e Hónap: 6255
  • e Év: 148788
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.