Regisztráció  Belépés
hilon.blog.xfree.hu
"Kinek-kinek az a szép,ami az ő szívét elgyönyöríti!" /Gárdonyi Géza/ Horváth Ilon
2016.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 74 
Farkas Anna /POET/: Édesanyám!
  2018-05-14 22:08:44, hétfő
 
 

Anyák napján szeretettel köszöntenélek,
boldogan, szorosan szívemre ölelnélek,
megköszönném Neked a sok-sok szeretetet,
az önfeláldozó, önzetlen segítséged!
Ma a szívem szeretetét mind Neked adnám,
fáj, hogy a kór győzött, mely várt vértanúk padján.
Köszönöm, hogy voltál nekünk, s mindig szerettél,
köszönöm mindazt, amit családodért tettél!
Virágaimmal hálámat sírodon hagyom,
vidd magaddal, vigyázz ránk a mennyből is nagyon.
Mindig szívemben élsz, nagyon szeretlek,
amíg csak élek, sohasem feledlek!
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Palotai János /POET/: Édesanyám, hiányzol
  2018-05-06 10:39:11, vasárnap
 
 

Szívem bánattól vérzik, szemem könnyes,
ötven éve sírodnál köszönthetlek.
Ötvennégy éve is hiányzol nagyon,
sok ezer éjszakán Rólad álmodom.

Felidézem a búcsú pillanatát,
szemeidnek bánatos pillantását.
Édesanyaölelésed hiányzik
szólítalak, de a hangom megcsuklik.

A világ összes orgonáját tenném
a sírodra anyák napja reggelén.
Messze vagy tőlem, a csillagos mennyben,
de holtamig élsz gyermeki szívemben.
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Lejkoné Kristóf Olga/POET/: Nehéz a szív
  2018-05-05 11:48:51, szombat
 
 

Nehéz a szív,
Ha fájdalmat hordoz.
Elmúlt idő
Emlékeket foltoz.
Nyomot hagy
A lélekben egy élet,
Mely anyaként
Túl korán ért véget.

Nehéz a szív,
Ha nincs édesanya,
Anyák napján
Senki nem vár haza.
Nem öleled...
Ő sem ölel téged.
Nincs többé - ki
Oltalmazott, védett.

Nehéz a szív,
És nehéz a csokor,
Mit jó anyád
Sírhalmára hozol.
Mert nincs más,
Ki jobban szeret téged.
Síron túl is
Imádkozik érted.
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Hecz János Sándor/POET/: Anyák napjára
  2018-05-02 20:58:33, szerda
 
 
nekünk

Gondolkozzatok el, én magamba szállok!
Ránk köszöntött május, ti mire is vártok?
Mit jelenthet néktek első vasárnapja?
Vagy tán` azok vagytok, kinek nem volt anyja?!

Én szívből könyörgök, pihenjetek végre!
Politikát, gondot, tegyetek hát félre!
Hét végén a világ boruljon virágba!
Emlékezzetek most az Édesanyákra!

Tudom, azt mondjátok, én könnyen beszélek!?
Édesanyám része Mennyeknek s az égnek.
Én már csak sírjára vihetek virágot.
Nem kívánom néktek. De majd megtudjátok!

Ezer szál orgonát adnék én ma Néki.
Bár égi világból Ő már sosem kéri.
Csak mezei virág mézédes illata,
mivel tiszta lelkét idézhetem haza.

Majd ha egyszer értem angyalok lejönnek,
Édesanyám által hozzám beköszönnek,
s az égi világba engem is meghívnak,
akkor lesz értelme leírt soraimnak.

Ránk köszöntött május virág illatával.
Kössetek ma békét e gonosz világgal!
Suttogjatok fohászt, higgyetek csodákban,
szeretet nem múlik az Édesanyákban!
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Kristófné Vidók Margit/ POET/: Megállt az idő
  2018-05-02 20:50:39, szerda
 
  Megállt az idő, csak egy pillanatra
elidőzött a májusi orgonán,
magába szívta bódító illatát,
ellopta a legszebb szirmokat,
egy szó volt rájuk írva,
"Mama",
de letörölte a mostoha sors keze.
Nekem már szomorú a május,
mert elmentél örökre,
a napot, az órát feketére festem,
fekete ágon, fekete virág,
fekete árnyak, fekete világ,
fekete gyertyán vérvörös a láng,
szívemben őrizlek, édesanyám.
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Horvát Jánosné/POET/: Öregmamám
  2018-03-09 22:27:33, péntek
 
 

Öregmamám sürög-forog,
a sparhelten étel rotyog,
kemencébe be-bekukkant,
megsült-e a túrós bukta.

Igyekezni kell ebéddel,
kiérni a határszélre,
megérkezzen harangszóra,
ebédeljen hites párja.

Kis kannába gőzölög már
csülökkel finom babgulyás,
tepsin piroslik a kalács,
asztalon a kendő, kockás.

Öregmamám rakosgatja,
kendő csücskét összefogja,
meleg kalács, túrós bukta,
"kendőbe kötve" indul útra.
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Palotai János/POET/: Pipázó nagyapám
  2018-03-06 18:33:46, kedd
 
 
Házunk előtt vén diófa
lombja hűsítő nyugalmat ad,
alatta roskatag lócán nagy bajuszos
öregapám békésen pipázgat.

Szemei csukva, nagyot szippant,
fáradt kezével pipáját tömi,
bütykös ujjának körmét
nyolcvan éve perzseli.

Néha-néha elbóbiskol,
mellére esik megfáradt feje,
de biztosan lóg fogatlan szájában
az évszázados ősi ereklye.

Zsebe mélyén dohányzacskó,
térdén gyufásdoboz pihen,
lábainál fekvő hű kutyája
minden zajra éberen figyel.

Szája sarkán mosoly látszik,
álmában tán éppen mulat?
Ropja a csárdást kedvesével,
barátaival vörösbort iszogat?

Hirtelen felriad, feszes lesz tartása,
újra gyújtja kialudt pipáját,
aprókat szippant, hogy a felszálló füst
el ne vigye álmában visszakapott ifjúságát.
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Uzelman János /POET/:Álom háló
  2017-11-10 20:57:35, péntek
 
 
Megkoptak álmaim,
elvesztek vágyaim,
múltamnak árnyai
letörték szárnyaim.

Ülök az ágyamon,
lábamat lógatom,
gyomrom már korog,
lángosra gondolok.

Érzem az illatát,
forró olaj szagát,
tejfölös, fokhagymás,
ízletes lakomát.

Látom a kemencét,
mamám dolgos kezét,
törékeny termetét,
szerető kék szemét.

Felkelt ő már korán,
hajnalok hajnalán,
nagy volt a család,
sok munka várt reá.

Jószágot etette,
teheneket fejte,
kemencét fűtötte,
kenyeret sütötte.

Kertet kapálta,
virágot locsolta,
mikor elfáradt,
leült a kispadra.

Mellé telepedtem,
hajam simogatta,
vállára borultam,
nagyon boldog voltam.

Ma is látom én
szép, szerető szemét,
törékeny termetét,
angyalok közt éli már
ő örök életét.
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
M. Laurens/POET/: KALAMÁRIS
  2017-10-17 21:46:09, kedd
 
 

születésem előtt elhunyt Nagyapám emlékére

Divatjamúlt kalamáris,
jelképként is oly banális,
egy hasztalan tárgy mára tán
Nagyapám íróasztalán.
Tintája régen elfogyott,
az asztalon hagyott nyomot,
néhány kortól fakult pacát,
mi megidézi Nagyapát.

Árva lett a kalamáris,
kimondva ez oly banális,
de bennem egy álmot idéz,
hol tollat fog egy férfikéz,
és papírra vet néhány szót,
Ki számomra egy fénykép volt,
leírja csendben s tétován:
Jóember légy majd: Unokám!
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Várnai Zseni: ANYÁM AZ ŐSZBEN
  2017-10-16 09:51:43, hétfő
 
 

Oly kicsire zsugorították az évek,
meggörnyesztették a szenvedések,
a háta hajlott, a szeme árkos,
s mint a fa kérge, arca ráncos.

Pompázó szépnek sohse láttam,
csak munkában, kopott ruhában,
remegni értünk, sírni, félni,
én nem láttam az anyámat élni.

Mint dús gyümölcsfa, megszedetten
áll ő kopárra szüretelten
a késő őszben, s földre hajlik,
panaszló hangja alig hallik.

Gyümölcsei már mind leértek,
magában néz elé a télnek,
a hosszú télnek, elmúlásnak,
lassan a földberoskadásnak.

Deres fejét az ősz belengi,
látom őt lassan ködbeveszni,
belehullni az öröklétbe,
időtlen, nagy végtelenségbe.

Termő porából élet érik,
aranyszíve a napban fénylik,
így él majd ő gyümölcsben, fában,
elmúlhatatlan anyaságban.

 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 74 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 258 db bejegyzés
Összes: 2315 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 71
  • e Hét: 813
  • e Hónap: 3535
  • e Év: 104892
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.