Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Este a Tiszán
  2017-05-03 15:35:12, szerda
 
  Dudás Kálmán

ESTE A TISZÁN

A füzeseken sűrű alkony barnáll
s a késő órák settenkedő árnya,
a színeket matt csöndsíkokra váltja.
Egy szalonka vág feljebb, a kanyarnál.

A part mentén most, túl a szemhatáron
aludhatnának a falvak, meseszép
álmukra nyurga, virrasztó jegenyék
vigyáznának: csak jönne már az álom...

De mérhetetlen mély álom kellene,
hogy elcsituljon minden bánat itt,
vagy hajnal kéne, mely új lázra szít,
hogy megmozdítson mindent ellene...

A parton bolyongok, borongva ballagok
s várom míg csöndben és sompolyogva
a vén Tiszára s bús homlokomra
kiülnek a biztató csillagok...
 
 
0 komment , kategória:  Dudás Kálmán versei  
Anyám kezei: jóság és áldás
  2017-05-03 15:34:10, szerda
 
  Dudás Kálmán

Anyám kezei: jóság és áldás

Ki tud arról a nagy jóságról, puha áldásról,
melyek karjaid, fiatal, fehér karjaid
ölelésében, vigasztaló simogatásában illatozott
gyermekkoromban? - Ha fölriadtam álmaimból,
s Te hozzám suhantál a fekete éjszakán át,
és két karod jósága világlott, akár a fárosz.

Ki tud a Te két anyai karod eleven áldásáról,
mely biztos tenyerére vette botladozó,
téveteg lelkemet ártatlan éveimben?

Jótékony kezeid formáló, tiszta művészetét valaki tudja?
És csodás ereje varázsát ki sejti -
mellyel új akarást, friss erőt, ép hitet simítottál belém:
ha megtépázva, törten, betegen hazavetődtem,
s karjaidba hulltam, mikor megrugdosott,
és arcomba vágott a goromba élet...

És ki tudja fölmérni áldó karjaid,
száraz, beteg kezeid éltető vigasza mélyét,
munkás kezed örök lankadatlanságát:
hogy utánam küldhesd utolsó falatod?
És ki szólhat kérges anyai kezeid, szent kezeid
mélységesen buzgó, nagy hitéről: melyeket estente
imára kulcsolsz -- értem is, hálátlan fiadért.

Ó, anyám kérges kezei: áldás és jóság!
Ti vagytok a Tavaszom. Ti virágos, tavaszi ágak vagytok,
S az Isten felé bólongtok szeretetek tiszta illatával,
Ti vagytok a fény, mely utamra süti
biztos, fehér jeleit, ha fáradtan vonszolom magam
az életrengeteg botlató sűrűjében.
Ti vagytok mindenem:
Jó anyám szent, szikkadt, beteg kezei...
 
 
0 komment , kategória:  Dudás Kálmán versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 120 db bejegyzés
e év: 937 db bejegyzés
Összes: 7407 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2470
  • e Hét: 10695
  • e Hónap: 48867
  • e Év: 273528
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.