Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Sztancsik Éva
  2018-02-21 11:13:37, szerda
 
  Sztancsik Éva L

Zárlat

(A száj hallgat, a szív beszél,
hangja elvész - zsivajveszély.)
A halk szájak túl harsányak,
ott, hol szívek szóra várnak.

Szégyellősen újból szólnak,
nyelvük dadog, tikkasztólag -
nehéz terhük nyomja torkuk,
jobbról is sújt a balsorsuk.


(Semmitmondó, bamba ajkak,
fényt óhajtó szó-vak ablak...
redőnye rossz, rozsdamarta,
a szív könnyét fogva tartja.)
 
 
0 komment , kategória:  Sztancsik Éva Lambrozett  
Sztancsik Éva Lambrozett
  2017-08-06 08:26:28, vasárnap
 
  Sztancsik Éva Lambrozett

A Bősz Szél Monológja

Kiszakít a Bősz Szél egy fodros darabot
az égből és feléd nyújtja, kék halomba'...

"nézd, távlatot adok neked; legyen foltja
rongyos vágyaidnak, amiktől nem láttad
legszentebb álmaid a múlt-fergetegben;
mégis úgy álltál ott, a káosz közepén,
mint a zűrzavarból született jövevény,
eltökélt voltál és kemény. Irigyeltem.

Vétkesnek hittelek. Ma azt kérem, vedd el,
szelídítsd magadhoz vadóc reménységem -
Nap hajából téptem. Beteges, vérzékeny
a nyár... vörös bőrét éles karmom marta.

Talán nem kell ez már? Sorsod leterített?
Megelégszel vaksi, pislákoló fénnyel?
Ahogy a Hold mögé bújó csillag kémlel?
Hervadt lélekvirág, ez lettél, látom én.
Aki elültetett... nem jár már e kertben.
Alig van itt mozgás, csak szélforgó pörög -
meg-megfújom néha, hogyha erre jövök...
Bokrok közt hintaszék riadt szúja nyüszít."

Kiszakít a bősz szél egy fodros darabot
az égből, s ... Holnapot vajúdik karodba.
...
 
 
0 komment , kategória:  Sztancsik Éva Lambrozett  
Sztancsik Éva Lambrozett
  2017-02-08 11:02:35, szerda
 
  Sztancsik Éva Lambrozett

Széllel szemezek

Megszólítottak a szelek, a messziről jöttek...
Kérdezték, hova vigyenek, merre fújhatnának...
mondtam: a tengerhez; nézni újra, ahogy a víz
a távolban felhőt ölel, s egybeforrnak tájak.

Később szeretnék oázis homok-tüzén állni,
hagyni, hadd csipkedje bőröm a sivatag-lidérc...
majd felidézhessem sebét itthon, ágyban fekve;
szakadatlan lenne bennem e zseniális férc.

Következő vágyam tán az oroszlánok földje;
tigrisekkel, párducokkal teli vad, nyers vidék -
kicsi finomkodást, apró gyengeséget sem tűr,
de bátran ad valós küzdést, neki ez semmiség.

Túl sok élményre éhezem, nincs annyi erős szél.
Ezért...utolsó kérésem, mely beteges, bizarr...
heverjen a lista alján tovább, még tovább, de...
ha elmúlok, vigyél... győzzél...
hordd lelkemet széjjel, vihar.
 
 
0 komment , kategória:  Sztancsik Éva Lambrozett  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 9 db bejegyzés
e hónap: 206 db bejegyzés
e év: 1371 db bejegyzés
Összes: 7939 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2910
  • e Hét: 5096
  • e Hónap: 56153
  • e Év: 355907
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.