Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Névadás
  2018-04-12 20:45:49, csütörtök
 
  Markó Béla

Névadás

Mi is megírhattuk volna,
akárcsak Petőfi Sándor,
a Minek nevezzelek? című költeményt,
bár ebben az esetben nem szerelemről,
hanem csak szeretetről van szó,
vagyis azt kellett eldöntenünk,
hogy milyen néven fogjuk jobban szeretni
vadonatúj, tehát még névtelen kutyánkat,
és elkezdődött a találgatás,
sorra vettük a magyaros kutyaneveket,
hiszen mi ragaszkodunk a hagyományhoz,
Bodri! Nocsak, mintha egy fúgyermeket
Józsinak vagy Ferinek neveznének manapság,
amikor a Bencék vagy Krisztiánok korát éljük.
Inkább Bogáncs? Hát miért kellene ezt a
rövidszőrű, zsemleszínű ügyes kis állatot
lebogáncsozni, levakarcsozni, lefülesezni,
lebundásozni, és így tovább, és így tovább?
Dúl a nevezgetés a családban,
és ha még folytatjuk, a végén össze is veszünk,
miközben érdeklődéssel figyel minket kintről
nagyon is szelídnek látszó hannoveri vérebünk,
vagyis a Hannoveri Névtelen,
aztán itt vannak az ugyancsak
hagyományosan kutyanévként is használt
folyónevek: Tisza vagy Sajó,
de számomra máig megfejthetetlen,
hogy mi köze a hűtlenül elfolyó víznek
az ember hűséges barátjához, a kutyához,
szóval elővesszük nevesincs ebecskénk
családfáját, amelyet az állat-doktor bácsi
a nevetlen és neveletlen kutyakölyökkel
együtt elhozott nekünk, és rögtön kiderül,
hogy ez egy összeurópai kutyacsalád,
az egyik dédnagymamát például
úgy hívták, hogy Helge von Helbetal,
a másik meg Repcementi Nyomkereső Amanda volt,
nem folytatom, ezek után természetesen
eltekintettünk a tradíciótól, azt is mondhatnám,
elárultuk saját hagyományainkat,
és így lett a kiskutyánk Brunó,
teljes nevén Bruno von Jagerbart,
aminek aztán messzemenő következményei vannak,
mert elég gyakran beszélünk vele németül,
különösen nyári éjszakákon,
amikor Anna kinyitja az ablakot,
és rákiált a fáradhatatlanul csaholó Brunóra:
kuss, ami németül azt jelenti, hogy: feküdj,
vagyis: fogd be a szájadat,
igazság szerint ezt az egyetlen idegen szót
használjuk a Brunóval való társalgásban,
mivel harminchat verébbel, ezerkétszázötvenhárom
tücsökkel, négyszáztizennyolcezer hangyával
meg egy kutyával benépesített kertünkben
ez az 1. nyelvlecke kezdőknek,
mármint kezdő kutyatartóknak,
és ennél tovább azóta sem jutottunk.

 
 
0 komment , kategória:  Markó Béla versei  
Őszi passió
  2017-11-16 16:03:30, csütörtök
 
  Markó Béla

Őszi passió

Egy-egy tenyérnyi láng lehull a fáról,
s amint kialszik a vizes kövön,
megértem végre, hogy nincsen közöm
ehhez a tűzhöz, mely halál utánról

világít vissza rám irtóztatón,
már térdig járok az izzó parázsban,
s körös-körül a táj beszél magában,
elkezd egy verset, hátha folytatom,

és nem lehet, hiszen kettészakadt
a lélek: ugyanazon ég alatt
vérzik a lomb, míg hallgatnak az ágak,

s szenvedhet kint a test, ha bent nyugodt,
mert tudja azt, amit én nem tudok,
hogy így vagy úgy, de új életre támad.
 
 
0 komment , kategória:  Markó Béla versei  
Ars poetica Annának
  2017-10-12 18:48:01, csütörtök
 
  Markó Béla

Ars poetica Annának

Elrejtőzöm egyetlen vers mögött,
s míg körös-körül teljesen sötét lesz,
a réseken még itt-ott visszafénylesz,
átengedik a ritkás sorközök

a távoli derengést, rózsaszín
kontúrt ad a betűknek, mint a kéznek
s ujjaknak, hogyha közülük kinéznek
a gyermekek, s a hús, a csont, az ín

átsejlik már a megfeszített bőrön,
s vigyázol közben, nehogy összetörjön
az ujjpercekből álló szerkezet,

mert képtelenség, s mégsem lehetetlen,
hogy önmagába csukódjék a testem,
s hogy engem olvass, ne a versemet.
 
 
0 komment , kategória:  Markó Béla versei  
Ragyog körös-körül
  2017-08-07 16:01:28, hétfő
 
  MARKÓ BÉLA

Ragyog körös-körül

Igen, először mindig kellemetlen,
hogy próbál itt-ott megérinteni,
s míg kezd magához kényszeríteni,
szétmorzsolsz egy-két cseppet a kezedben,

majd hirtelen alámerülsz a vízben,
és rád zuhannak súlyos kőlapok,
aztán kinyílnak lent az ablakok,
s fent ide-oda hullámzik az Isten,

reád teríti hatalmas redőit,
és lassan-lassan már testedbe ömlik
minden, mi kint volt, s most belül kerül,

áttetsző szájjal részeid felissza,
s te sóvárogva nézel mégis vissza:
saját partod ragyog körös-körül.
 
 
0 komment , kategória:  Markó Béla versei  
Egy mondat a szeretetről
  2017-07-05 17:23:57, szerda
 
  Markó Béla

Egy mondat a szeretetről

Az igazságot nem kell hangosan kimondani,
mert megváltoztatja életedet,
mint amikor az utcán így szól valaki:
- Ölni tudnék a gyermekeimért -
s hirtelen elcsúszik fejed fölül az ég,
és belelátsz Isten fekete agyába,
hányinger kínoz,
mert gonosszá tesz a szeretet,
mert ezután már minden mondatod
egyetlen irányba visz,
és visszatérni lehetetlen,
bocsássatok meg nekem, gyermekeim,
hogy ölni tudnék értetek,
egyik embert
a másik emberért!
 
 
0 komment , kategória:  Markó Béla versei  
Az írógép üzenete
  2017-07-05 17:10:33, szerda
 
  Markó Béla

Az írógép üzenete

Kopog az isteni írógép odafönt,
csillagütéseitől meg-megroppan
a hatalmas indigó,
farkasok, nyulak, cinkék lábnyomát
préseli a téli mezőre,
jelzések ébresztenek minden reggel,
s végigfut rajtam az öröm
az ismeretlen szövegtől,
végigsimít a halál is rajtam,
de körme nem akad belém,
lecsúszik a borzongó csigolyákról,
mit írnak nekem,
amíg alszom,
mit üzennek?
nem arra való a beszéd, hogy megértsék,
olyan a vers is, mint egy kéz
az ablakpárkányon,
mint egy női arc a párnán,
nem arra való a kéz ,
nem arra való az arc,
hogy megfejtsék,
az elfehéredő kéz a kérdés,
az ablakpárkányra lezúduló eső a felelet,
a haj fekete kosarába fektetett női arc a kérdés,
a ráboruló vakító fény a felelet,
írok, írok, írok,
s már tudom: mintha ujjaimat mozgatnám
önfeledten,
mintha mosolyognék, mintha sírnék, mintha élnék,
hallgatlak téged, s mintha néznélek csupán,
hallgatsz engem, s mintha néznél csupán,
elgyönyörködsz egy kerekded ó-ban,
szeretném megcsókolni egy jajszavadat,
nem üzen semmit az éjszakai írógép nekünk,

billentyűin angyalok táncolnak,
ördögök duhajkodnak,
s nem kérdi senki már tőlem:
mi leszel, fiam, ha megnősz,
legfeljebb azt kérdik tőlem:
mi leszel, fiam, ha meghalsz?
 
 
0 komment , kategória:  Markó Béla versei  
Aggteleki dalnokverseny
  2017-07-05 17:08:34, szerda
 
  Markó Béla

Aggteleki dalnokverseny

Kovács András Ferencnek

1.

Így kellene talán a verset írni,
évszázadonként egy-egy szótagot
elejteni, s ha végre felragyog
a papíron, hát újra szóra bírni

egy újabb évszázadnyi csendet,
nem pazarolni: lassan, fukarul
egy-egy verslábat lépni konokul,
csak amennyit egy emberélet enged,

s ha nem te, majd más, úgyse számít, hogy ki
fogja végül is napvilágra hozni
a kész művet, amelybe valaki

Neanderthalban egyszer belekezdett:
folytasd néhány betűvel a szonettet,
amelyet sohasem fogsz hallani...

2.

Én majd egy cseppkőbarlangban lakom,
sötét, formátlan tó lesz ablakom,
nem látok onnan soha semmire,
csak a világ mélységes mélyire,

nézem, hogy cseppenként szüli a kő
a követ, mint halott, ha körme nő,
mint egy végképp lelassult szervezet,
s már én is az leszek: csak szerkezet,

hiszen az élő s holt anyag között
nincsen különbség, s míg fejem fölött
fel-le ugrál a fű: sarjad s rohad,

millió év kell, hogy bár egy fogat
növesszen lent a szörny, de életét
nem félti: éli saját tetemét.
 
 
0 komment , kategória:  Markó Béla versei  
Aggteleki példázat a szerelemről
  2017-07-05 17:06:40, szerda
 
  Markó Béla

Aggteleki példázat a szerelemről

Csak úgy, ahogy a cseppkő
lent a barna üregekben,
csak olyan lassan élni,
hogy már holtnak lássanak,
a lángokat eloltani,
a robbanásokat visszafojtani,
az izmok vibrálását
hideg tenyérrel elcsitítani,
a remegő idegeket leszorítani,
ahogy a lentről felfelé
és fentről lefelé
cseppenként növekvő alakzatok
reménykednek, hogy egyszer összeforrnak,
végtelen lassúsággal közeledni a célhoz,
ahogy egy-egy sötétvörös vércsepp
átúszik az ereken,
ahogy a fájdalom
nyugodtan, türelmesen vándorol bennünk,
ahogy nem romlik s nem javul
egyik napról a másikra semmi,
ahogy egy hatalmas barlangrendszer
időnként kikínlódik néhány áttetsző
vízmorzsát a kövek hegyén,
ilyen lassan kellene szeretnünk egymást,
talán millió esztendő is eltelik,
amíg szájunk egymáshoz ér,
így kellene vágyakoznunk,
mert minden mindennel találkozik,
ha majd a két test egymásra lel:
a sztalaktit
és a sztalagmit.
 
 
0 komment , kategória:  Markó Béla versei  
Egy kéz a papíron
  2017-07-05 17:04:57, szerda
 
  Markó Béla

Egy kéz a papíron

Egy kéz s egy toll a lámpa fénykörében,
fehér kis állat: szájában botot
cipel, megáll, elindul, kanyarog,
míg hallgat minden, semmi sincs már ébren.

s papír fogy, és gyűlnek a nyomok,
a gazda arca nem látszik az éjben,
de ott van mégis fent a nagy sötétben,
s nézi, hogy rossz szolgája mint morog,

forog, ütődik erre-arra buzgón,
hogy végre felsóhajtson s csillapuljon,
kit ilyenkor sem hagy nyugodni álma,

mert hátha rálel a bűvös ,,szezámra",
és nyílik majd a vers is mennydörögve,
s a boldog kéz alámerül örökre.
 
 
0 komment , kategória:  Markó Béla versei  
Az emberélet útjának felén
  2010-06-22 22:30:40, kedd
 
  Markó Béla

Az emberélet útjának felén

Adj poklot, Istenem, s adj mennyet is,
hogy félúton az ördög megkísértsen,
hogy angyaloddal a rontást kivédjem,
hogy eltaszíts, s hogy mégis megsegíts,

hogy lássam, fent az ég milyen magas,
és lent a mélység milyen feneketlen,
hogy tudjam én is, mibe keveredtem,
hogy titkaidba végleg beavass,

mert eddig még az ördög elkerült,
s gábrieled is egyre menekült
tőlem, azt sem tudom, hogy tényleg bátor

voltam-e én, vagy csak a gyávaságtól
megmentett jósorsom? Próbálj ki hát!
Nem félti így, ki szereti fiát!
 
 
0 komment , kategória:  Markó Béla versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 206 db bejegyzés
e év: 1051 db bejegyzés
Összes: 10148 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 630
  • e Hét: 28116
  • e Hónap: 100226
  • e Év: 385659
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.