|
2017-08-15 14:55:29, kedd
|
| |
| |
Albert Ehrenstein
A vándor dala
Barátaim, mint nád, ingatagok,
szívük csak szavukban van,
nem ismernek szemérmet;
fejükön táncolni szeretnék.
Leány, kit szeretek,
lelkemnek lelke, te
szivem választottja, te csupa fény,
sose néztél reám,
öled nem volt kegyes,
hamuvá égett szivem.
Ismerem fogát a kutyáknak,
az Arcba-Maró-Szél utcában lakom,
szita-tető van a fejem fölött,
falakon örül a penész,
szép hasadék várja az esőt.
,,Öld meg magad!" - súgja a késem.
Fekszem a sárban;
magasan fent, holdszivárványon
ellenségeim hintón robognak.
Hajnal Gábor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Albert Ehrenstein versei |
|
|
|
|
|
xMagazin
Offline
