Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Az én hazám
  2017-09-20 15:43:51, szerda
 
  KOVÁCS VILMOS

AZ ÉN HAZÁM

Az én hazám az a sáros kis falu,
hol - ha van eső - már bőven van kenyér,
hol rövidebb lett a Miatyánk, hosszabb a nóta,
és kézfogáskor puhább a tenyér.
Az én hazám az a lázas nagy város,
hol a cárok gőgös napja lebukott véresen,
s először harsant világgá a törvény:
annak van több joga, aki éhesebb.
Az én hazám az a tenyérnyi kis ország,
hol legolcsóbb volt mindig a vér,
mely a legtöbb vámot fi zette mindig,
ha új utakra tért.
Az én hazám a szent örök város is,
hol romjaival hivalkodik a múlt,
ahol születnek még újhitû Nérók
és Szeneka feje a porba hull.

Az én hazám az az új világ is,
ahol feltalálták a villamosszéket,
és a bankok homlokán úgy ég a reklám,
mint véraláfutás, ha arcul üt a szégyen.
Az én hazám az a sárga föld is,
hol vonaglik már a ferdeszemû bálvány,
és új kohók öltöztetik vasba
mezítelen népek világmentő álmát.
Az én hazám a dzsungelek hona is,
hol az éjszakába riadót ver a dob,
s amelynek sorsáért - hogyha törvényt ülök -
a vétkeseknek kegyelmet nem adok.
És hazám nekem az egész földgolyó,
hol ember született millió éve,
és küzdött és pusztult, hogy legyen egy álma,
mely piros mosolyát lobbantja az égre.
Ez az én hazám, e parányi csillag,
e tüzes kis szív a hideg ûr mellében,
hol ember álmodik millió év óta,
s hogy miről álmodik, néha már megértem.
 
 
0 komment , kategória:  Kovács Vilmos versei  
Testamentum
  2017-09-20 15:40:38, szerda
 
  Kovács Vilmos

Testamentum

Uram, emeld fel csontig nyűtt testem,
s fújd el belőle múlt lobogások
füstölgő üszkét.
Ismerd fel bennem halandó másod,
ki most fekete árnyadra estem,
s hozzá szegeznek lázvörös tüskék.

Uram, megjártam én is a poklod,
ha teremtésed csodája hívott,
kiosztva részem.
Semminek sok volt, de csillaggal írott.
Uram, mostantól több lesz a gondod,
s műved, a csoda, késve lesz készen.

Uram, marad itt még néhány bolond,
s ha most felemelsz, mindőjük nevét
füledbe mondom.
Oszd fel közöttük poklunknak felét.
Homlokuk jeles, nyakukban kolomp.
S vigyázzunk rájuk ott a porondon.
 
 
0 komment , kategória:  Kovács Vilmos versei  
Verecke
  2017-09-20 15:37:12, szerda
 
  Kovács Vilmos

Verecke

Ez hát a hon... Ez irdatlan
hegyek közé szorult katlan.
S az út... Kígyó vedlett bőre.
Hány népet vitt temetőre.
S hozott engem, ezer éve,
Árpád török szava, vére
bélyegével homlokomon...
Szerzett ellen, vesztett rokon
átka hull rám, mint a rontás.
Perli-e még ezt a hont más?

Fenyő sussan, lombja lebben:
besenyő-nyíl a mellemben,
szakadékok; szakadt sebek,
útpor-felleg: megy a sereg,
elmegy, s engem hagynak sírnak...
Ágyékomból most fák nyílnak,
fényes szemem kivirágzik,
szájam havas vihart habzik,

málló szirtbe temessetek,
fejem alatt korhadt nyereg,
két lábamnál lócsont sárgul -
ősi jognak bizonyságul,
mert ez az út, kígyó bőre,
s kit nem vitt már temetőre,
s ki tudja még, kit hoz erre,
menni vele ölre, perre.
 
 
0 komment , kategória:  Kovács Vilmos versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 14 db bejegyzés
e hónap: 158 db bejegyzés
e év: 2319 db bejegyzés
Összes: 8720 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2948
  • e Hét: 9550
  • e Hónap: 61257
  • e Év: 789665
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.