Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
Darmay Viktor: Ezredévek jönnek, mennek.
  2018-01-08 09:38:33, hétfő
 
  Darmay Viktor:

Ezredévek jönnek, mennek.


Ezredévek jönnek, mennek,
Tűnő habján a jelennek;
S titkos örvény forgataga
A mi fenn volt leragadja

Óriások, szörnyhatalmak,
Hova lettek, merre vannak ?
Nagyságukból nincs egy porszem . . .
S az a világ nincs sehol sem.

Az ős-chaosz ködméhébül
Régi romra uj rom épül;
S uj koroknak kürtje harsan
Vágyban, hitben, gondolatban.

S mily csodák hajh! Mennyi fenség !
Megvalósult képtelenség. . . .
Szolgalánczok szétszaggatva. . . .
S az ész miljó diadalma !

És óh mégis, - vagy óh mégse . . .
Bármit szült az idők méhe ;
S bár sok jósló-fény jelenté -
De az Ige nem lett testté !

Ez örök, gyors káprázathan
Van egy, a mi változatlan :
Sötét átok, gyászos bélyeg
Arczán az emberiségnek.

Óh ma is még ugy mint régen
Van a ki él verőfényben;
S ki tengődik, ázva - fázva
Nyomorúság pitvarába.

A nép nagyobb, de bölcs nem lett,
Ravaszság nyer győzedelmet
S az igazság, keservébe,
Ma is búsan néz az égre,

Farizeus, Judáslelkek
Most is nagyban tiszteltetnek;
S ma is az a legjobb köztünk,
Kit mindnyájan megköveztünk.

Vasárnapi Ujság - 1876. november 12.
 
 
0 komment , kategória:  Darmay Viktor  
Darmay Viktor: Oh a tehetlen . . .
  2018-01-06 07:20:55, szombat
 
  Darmay Viktor:

Oh a tehetlen . . .


Óh a tehetlen büszke koldus .
Kit gyász, inség, bánat szorit;
Fetrengve porban, s a ki mégis
Rongyaival kaczérkodik:
Ez az ember, ismerjetek rá,
Ismerjétek meg arczotok!
Györködjetek hiúságán,
Én balgaságán kaczagok.

Az élet sivatag földére
Tett minket a gondviselés,
E túlvilági fönncsapongás
Miért hát, ha erőnk kevés ?
Tanuljunk élni a féregtől.
A földben is fur ő lakot:
S nekünk kellene még az ég is.
A halhatatlanság üdve ott.

Tapasztalás, idő hiába
Mi kiskoruak maradunk;
A bölcső ring s mi önfeledve
Úgy hallgatjuk bölcsődalunk.
Szívjuk az álmak arany mézét,
Az édeset, részegitőt:
És járunk a virágok közt, mig
Ott állunk - egy-egy sir előtt.

E sírnak bolygó lángja minden
Remény, küzdés, dicső szavak,
A milljó porszem ragyogása,
A semmiből nőtt fénysalak.
Az ember is csak egy silány báb,
Egy titkos, bűvös pálcza int;
Megmozdul és kikél a porból,
S a ronda porba hull megint.

Vasárnapi Ujság - 1876. julius 2.
 
 
0 komment , kategória:  Darmay Viktor  
Darmay Viktor: Egy kunhalomnál.
  2017-10-30 07:54:25, hétfő
 
  Darmay Viktor:

Egy kunhalomnál.


Dalom köszöntsd e szép vidéket,
E napsütötte táj mezőit!
Ah ! érzem, hogy mig szerte nézek,
Lelkemnek ifjú szárnya nő itt.
E nyilt lapály vándor fuvalma
Bűvös regét susog nekem:
Régen letűnt fényes napokról,
S gyásznapjaidról nemzetem.

Hah ! látom ujra. . . hadisátrak
Lengnek körül, - felütve békén . . .
De zug a kürt . . . megdobban a föld,
S jön a vezér vad harczi ménén . . .
Ő az, Etel a hős ! - nyomában
Zászló-erdő, győztes hadak . . .
S fölzeng a lant vigalmi húrja
A hogy táborba szállanak.

Majd újra csönd . . . szép álmom eltűnt! -
Sötét a kép, mely száll előmbe.
Éj van, de rémes vijjogással
Két küzdő kesely ront előre.
Szemükben düh és boszu lángja,
Engedni egyik sem akar, -
S gyilkolja egymást vad tusában
Két testvérfaj : kún és magyar.

S mi lett a vége ? Ah ne kérdjük,
Mert szörnyű, mit a rege elmond;
S ne mondaná bár, elbeszélné
Hallgatva is ama kerek domb.
Ott áll a Kunhalom sötéten,
Fehérlő csontokkal tele ;
Mint egy élő, örök tanulság,
S mint bús napok intő jele :

Hogy Kárpátoktól Adriáig
Szeresse egymást e föld népe;
Hogy e hazát, ha a vihar jő,
Hűn és egyformán óvja, védje;
Hogy áldott, ki a szabadságért
Küzd, s meghal, hogyha halni kell;
De átkozott, ki testvérére
Valaha gyilkos tőrt emel.

(Kis-Ujszállás, okt. 12.)

Vasárnapi Ujság 1877. október 28.
 
 
0 komment , kategória:  Darmay Viktor  
Darmay Viktor: Az egész élet . . .
  2017-08-31 07:26:49, csütörtök
 
  Darmay Viktor:

Az egész élet . . .


Az egész élet csupa válás . . .
Alig találkozánk,
Búcsúzni kell, mert az idő e
Vén forspont vár reánk.

Búcsúzni mindentől, mi édes,
Mit megszokott szivünk;
A régi játszótársaktól, kik
Ott futkostak velünk.

Barátainktól, kikkel lelkünk
Erős gyűrűbe forrt;
- Hajh! búnk, bajunk mily hűn megosztá
A lelkes kis csoport!

Hogy' küzde mindenik magasra,
E szép, nagy eszmeért,
Mely akkor is jutalmazó, ha
Küzdelmünk czélt nem ért.

- S hol vannak ők? Ádáz vihar jött,
És közibünk csapott .. .
S a tengeren, nézd, látod azt a
Pár vergődő hajót?

Egymástól messze küzd - a létért,
S gondtól majd elmerül . . .
Meg sem ismernéd tán, ha látnád
Azt, a ki benne ül.

Pedig a régi jó barát az,
A lelkes jó barát;
Csak arcza sápadt és szeméből
Hiányzik az a láng.

A láng szeméből - és szerencse,
Ha ez veszett csak el!
De hátha nincs a régi jóból,
A szentből, semmi jel?

Ha látod, hogy mi egykor ép volt,
Rongy szíve, lelke; és
E rongynak elnyűtt, szennyes szála
önzés, haszonlesés.

És megtanult hazudni, csúszni;
Hogy még nyomát se lásd
Annak, mi küzdött, bukhatott, de
Nem ismert alkuvást.

Csak elfordulsz e képtől sírva,
S egy gondolat megüt:
A válás vagy ily viszontlátás,
Melyik a keserűbb?

Vasárnapi Ujság 1874. Augusztus 23.
 
 
0 komment , kategória:  Darmay Viktor  
Darmay Viktor: Árva madár
  2017-08-29 07:16:56, kedd
 
  Darmay Viktor:

Árva madár


Árva madár, nincs szállása, tanyája,
Kósza betyár csak lézeng a világba;
Ágról ágra szegény bujdosó madár,
S egy tanyáról más tanyára a betyár.

Betyár lettem, senki fia nem vagyok,
Éjjel-nappal a pusztán barangolok;
Nem vár reám örvendező szív, lélek,
De átkoznak, ahová csak betérek.

Nincs én nékem édes apám, se anyám,
Se szeretőm, pedig az is volt talán;
Hej de mért is gondolok rá, de mért is,
Felejtsem el azt a hűtlen nevét is.

Ritka idő, hogy valamit aludnám,
De ha alszom, királyi a nyoszolyám,
Derekaljam puha pázsit, zöld halom,
S csillagos ég, mennyország a takaróm.

Tudom én, hogy nem lesz ennek jó vége,
Tudom én, hogy jutok hóhér kezére,
De ha még ma akasztanak se bánom,
Úgy sincs semmi örömem e világon.
 
 
0 komment , kategória:  Darmay Viktor  
Darmay Viktor: A vén sírásó.
  2017-08-26 06:30:04, szombat
 
  Darmay Viktor:

A vén sírásó.


Mint a sötét holló a rögbarázdában,
Mit a téli fagynak zúzmarája föd,
Jár a vén sirásó, lépeget magában
Rég beroskadt és uj sírhantok között.
Vállán ül ásója, a halál körülte, -
Hanem ő megáll és - iszik egy nagyot;
S hej ! édes lehet, mert szintúgy nehezére
Esik abbanhagyni azt a kulacsot.

Dőlt fejfák meredten néznek rá , miként zord,
Bús arczok - mosolygók, szépek egykoron;
Ös ényére kedves virágok fonódnak -
Mily biblia és mily evangéliom!
De mit neki fejfák? Mit virág? Reálép
Nagy nehézkesen és - iszik egy nagyot;
S hej! édes lehet, mert szintugy nehezére
Esik abbanhagyni azt a kulacsot.

Itt a szerelemnek cziprusága reszket,
Átölelik egymást gyászos lombkarok,
Ott a hírnek szobra kél ragyogva, mintha
Mondaná: "örökké élni akarok!
Állj meg földi vándor, nézz rám s gondolkozzál".
- Oda se pillant, de - iszik egy nagyot;
S hej! édes lehet, mert szintugy nehezére
Esik abbanhagyni azt a kulacsot.

Odább kis kápolna áll, s harangok függnek,
Mint szelid galambok fészke odafenn;
Mozzanó szellőben lágy sóhajt rengetnek *»
Mintha angyal-ének zengne édesen.
Titkos tündérhangon ugy vigasztal, ugy hív!
Eh! mi gondja rá és - iszik egy nagyot;
S hej! édes lehet, mert szintugy nehezére
Esik abbanhagyni azt a kulacsot.

Megy - s egy helyütt végre ásóját bevágja,
S a mélységből a friss hantot hányja föl,
Azután megméri: s "rendén van - mormolja -
Épen egy öl hosszu, s le :kétharmad öl.
Ép annyi ezé is, mint a fiamé volt,
Hmm! szegény ember" - és iszik egy nagyot;
S hej keserű lehet, mert csöppig kiitta
S el is dobta már az üres kulacsot.

Vén sirásó lényünk halavány jelképe!
A világot látom, ha nézek reád;
Gyászoljuk egymásnak baját, vesztét? Nem, nem,
Gyászolja , siratja az ember magát.
Elhamvadt boldogság, nagyság és erények?
- Édes a felejtés, édes és - könnyű;
Csak ha a részvét ránk veti vissza árnyát,
Szemeinkben akkor igaz a könyü.

Vasárnapi Ujság 1873. junius 8.
 
 
0 komment , kategória:  Darmay Viktor  
Darmay Viktor: A vén dádé .
  2016-07-09 06:40:02, szombat
 
  Darmay Viktor:

A vén dádé .


Hej mi az itt, ház vagy kunyhó
Vagy csak olyan vakandtúrás ?
Gyönge vályogoldalának
Elég volna egy-két rúgás.
Szerteszét áll a födele,
Mint a bolond ember haja,
Rókalyuk az ablak, ajtó;
Kunyhó biz ez, czigánykunyhó -
Hanem azért nem addig a!

Tekintetes, méltóságos-
Ne izéljen most az egyszer,
Húzza lejebb a pipáját
Mindenféle mesterember:
S a mi nincsen az ínyére,
Hagyja abba, —- hagyja békén:
De ne bántsa ám a gazdát,
Ne gucsmolja ringyét-rongyát
Árokparton, faluvégén.

Hej vén Zsiga, öreg dádé
Azért, hogy most ugy ülsz lomhán
Sürgő-forgó háznéped közt,
A tűzhelynél elguggolván ;
S a tűzön, mely szemed marja,
Annyi nézni valód akad,
Hogy a mi lát, sajnál minden:
Nem voltál te mindig ilyen
Semmi haszna, ágról szakadt.

Jobb időkben - s nem oly régen I -
Dehogy voltál, dehogy voltál;
Mint valami bársony mentén
Az ezüstgomb ugy ragyogtál.
Egy félország vigadott, sirt
Édes hangján hegedűdnek,
Húrjairól egyre-másra,
Mint tóról a gólya, szárcsa, -
Szebbnél szebb nóták repültek.

Hogy hallgattak, hogy újráztak,
S te mily büszke, hetyke lettél;
Hogy meghánytad fejed, vállad,
Mikor neki tüzesedtél.
Aztán húztad kivirradtig
S ők daloltak, tánczolának;
S egy nap - mintha csak ma volna!
Ugy rohantak indulódra
A csatának, - - - a halálnak.

. . . Ácsi Zsiga!. .. vége annak.
Hír, dicsőség s minden elhagy;
Nem hallod már: "hogy volt, hogy volt!"
Nem, nem hallod - hisz siket vagy.
Nagy-Sarlónál egy ágyúhang
Szegény dádé fülbe rúgott;
Azt se hallod, azt se midőn
Kedves régi hegedűdön
Pattognak a régi húrok.

Vasárnapi Ujság 1873.
 
 
0 komment , kategória:  Darmay Viktor  
Darmay Viktor: Ezermester az idő . . .
  2016-03-27 08:54:57, vasárnap
 
  Darmay Viktor:

Ezermester az idő . . .

Ezermester az idő, -
Mindenre kiterjed gondja;
Sürög-forog, tesz és vesz,
Mintha csak száz keze volna.

Bölcsőt farag, aranyos
Pillét himez, pártát gyöngyöz;
S a mosolygó arczokon
Ránczot varr a szemfedőhöz.

Tettre költi az erőt,
Lelkesíti vész s viharba';
És a bút a feledés
Lágy leplével betakarja.

Hagyja nőni a reményt,
A csalódást, a sok álmot;
S azután elsöpri - mint
Falról a gyönge pókhálót.

1872.
 
 
0 komment , kategória:  Darmay Viktor  
Darmay Viktor: Erdőben
  2015-12-08 07:41:04, kedd
 
  Darmay Viktor:

Erdőben


Oh a magányt mindig oly nagyon szerettem,
Árnyas erdő árnyas lombjait felettem;
Tenger dagályából, ha felénk integet,
Szelíd nyugalmával, oly jó egy kis sziget.

Oly édes pihenni amaz ábránd-hitben,
Hogy mindenütt olyan ez a föld, mint itten;
Zajtalan üdvével átölelve áldó,
Elfáradt kebelnek enyhítő, dajkáló.

Mit is ér a világ nagy, hiú küzdelme?
Magát tépő érzés, meghasonló elme;
S annyi harcnak átka, hol a hűk elhalnak,
S gyáva népség örvend olcsó diadalnak.

Ott csak percek láza sejteti, hogy élünk,
Ott sok érzéketlen árny fut, szalad vélünk;
Ott örök bomlás van, s nincs, mi egy célt képez.
Itt legalább van még: fű, fa, ami érez.

Költészet, szent álom itt körüllebeg még,
És gyógyítja beteg szívem' az üde lég;
Virágos berekből hoz neki balzsamot
Boldog az, ki mindent, kit minden elhagyott!

1871.
 
 
0 komment , kategória:  Darmay Viktor  
Darmay Viktor: Örök gúny van . . .
  2015-07-19 07:24:53, vasárnap
 
  Darmay Viktor:

Örök gúny van . . .


Örök gúny van a természetben,
Örök gúny rejlik mindenütt;
Egyik lapon fényes nagy eszmék,
Másik lapon meg gyászbetük.
Ha olvasom, - míg mély értelmét
Élőmbe tárják a sorok:
Szivem úgy fáj, - mosolygnom kell, ha
Megőrülni nem akarok.

Minden, mi föl- s letün a földön:
Egymás paródiája csak;
A tavasz üde virulása,
S a lombok, mik lehullanak.
Ha egy szép költemény az élet,
Gúny verse annak a halál;
Gúnyvers? igen, valóban az, mert
Kikaczag és szivén talál!

Mi az akarat és a végzet?
A büszkeség és fájdalom ?
Nem tűz-e, mely magát gúnyolja
Játszó árnyával a falon ?
Nem kontár mű-e a teremtés ?
Munkái oly idétlenek!
Egy isten alkotá az embert,
S a hitvány féreg öli meg.
 
 
0 komment , kategória:  Darmay Viktor  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 221 db bejegyzés
e év: 532 db bejegyzés
Összes: 30429 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1746
  • e Hét: 39667
  • e Hónap: 142662
  • e Év: 336527
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.