Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Bertók László
  2018-06-07 08:24:11, csütörtök
 
  Bertók László

Fölér a lélekig

Ha kimerülnek tartalékai,
vergődik a test a lélek szerint,
szeretne megint hasonlítani,
régi tükörbe vigyázva tekint.

Titkos utakon furcsán megszalad,
árnyékát méri, fölágaskodik,
elképzel égig érő falakat,
és szomorú, amikor hazudik.

Gyanús neszekre gyertyát gyújtogat,
lopva nézi a villanykapcsolót,
parányi csillagokban megakad,
s magyarázkodik, hogy csak álmodott.

Példákat keres, s nem leli magát,
hát az se, ez se, egy minta se jó,
ha verset ír, a ríme nagykabát,
de megijed, mert nem esik a hó.

A lendület a kályháig viszi,
ott bűntudata lesz, szégyenkezik,
s mikor megpróbálja, már nem hiszi,
hogy térdelve fölér a lélekig.
 
 
0 komment , kategória:  Bertók László  
Bertók László
  2018-04-15 09:12:13, vasárnap
 
  Bertók László

Boldogság-dal


Eljön a napja meglásd, tán észre sem veszed,
csak sokkal szebben süt rád, csak mindenki szeret.
Nem tudod mitől van, egyszer csak énekelsz,
s nevetsz mert a dallam arról szól, hogy szeretsz.
Sétafikálsz az utcán, s mindig jön egy barát,
és ha a kedved fogytán, ő énekel tovább.
Szomorú vagy, magad vagy, és úgy érzed, dől a ház,
egyszer csak kopogtatnak, s ott áll, akire vársz.
A boldogság egy hajszál, egy szó, egy mozdulat,
csak mozdulj meg, csak szólj már, csak el ne hagyd magad!
 
 
0 komment , kategória:  Bertók László  
Bertók László
  2018-04-14 15:04:46, szombat
 
  Bertók László

Savászana


Most eleresztem magamat.
Ernyedj el, kéz! Ernyedj el, test!
Ernyedj el, gondolat!

Úgy! Belül csend van és sötét.
Valahol a tarkóm alatt
eszmélni kezd egy régi rét.

Lejjebb, a lábaim körül
öreg parasztok szántanak.
Nagyon messze, nesztelenül.

Felül, felettem kék az ég.
Nem látom, de átengedi
a mindenség lélegzetét.

Közöttem ménes porzik át,
zene szól alig hallhatón.
És összeérnek fenn a fák.


 
 
0 komment , kategória:  Bertók László  
Bertók László
  2018-02-14 14:07:57, szerda
 
  Bertók László

Elmenni kevés, itt maradni sok
Nemes Nagy Ágnesnek


Mint a szemét a föld lágy részein,
összegyűlnek a hülyeségeim.

Forgolódom, hogy ne süsse a nap,
de árnyékból is föltámad a szag.

Ami állat volt bennem valaha,
kifeszül rám a végleges ruha.

Boldog lehetnék, mint a többiek,
de kerülgettem csak a ketrecet.

Kintről befelé, bentről kifele,
odaát sem szólt szebben a zene.

Építettem a végtelen falat,
és álmodoztam, mint aki szabad.

Mindig behorpadt az ég valahol,
én elhittem, hogy jön az egy akol.

Szerettem volna szeretteimet,
de nem hagytam, hogy megszeressenek.

Elfogadott az erősebb csapat,
s nem tartottam be a szabályokat.

Megközelített egy nő, egy gyerek,
de kiderült, hogy csodák nincsenek.

Tágul tovább a világegyetem,
nehéz lettem, mint szamár a hegyen.

Lábamnak égig ér a gyökere,
kocsimnak nincsen ki a kereke.

Elmenni kevés, itt maradni sok,
emberré az tesz, ha megszólalok.

Egyedül vagyok, ez végső szavam,
mint akinek még egy tölténye van.

És annyi joga újra kezdeni,
hogy önmagát is agyonlőheti.
 
 
0 komment , kategória:  Bertók László  
Bertók László
  2017-04-07 08:32:49, péntek
 
  Bertók László

Nem a szenvedély, nem az indulat

Nem a szenvedély, nem az indulat,
csak mert elfogytak benned a szavak,
s a túlfolyó, a sose végleges
szájból kicsusszan, hogy sem az, sem ez.

S fülelsz, mint akit hallgat valaki,
hogy akkor mit kell mért választani,
hová a nincsben a biztos irány,
ha minden minden, csak a semmi hány?

S indulsz, mert menni, s annyi munka van,
tördeled, fested, bütykölöd hogyan,
alul sírt ásol, föléje eget,
középen meghalsz, de nincs felelet.
 
 
0 komment , kategória:  Bertók László  
Bertók László
  2017-04-07 08:12:27, péntek
 
  Bertók László

Mikor már szerep s idő nem véd

Jó, akkor a túloldaláról,
ahogy a mező zöldbe táncol,
forog lüktet, övét kibontja,
s száll a világ, a tüzes szoknya.

Jó, akkor arról, mennyi jó volt,
szerelem, iga, munka, hóbort,
rab lenni, ha mindenkin lánc van,
megbújni, mint drótban az áram.

Jó, akkor arról, mennyi jó van,
nagyot nyújtózni ágyban, szóban,
mikor már szerep s idő nem véd,
eljátszani, mit sohasem még.
 
 
0 komment , kategória:  Bertók László  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 160 db bejegyzés
e év: 2249 db bejegyzés
Összes: 8817 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 45
  • e Hét: 7973
  • e Hónap: 27545
  • e Év: 518862
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.