Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Kárpáti Aurél: Manonnak.
  2017-07-22 07:10:15, szombat
 
  Kárpáti Aurél:

Manonnak.


Alkonyat lesz már akkor.

A jóságot mind megbocsátva,
Eljösz az én szegény szobámba
S halkan kopogsz az ajtón.
És mindent tudsz és látsz és értesz,
Mint egy elfáradt, öreg gyermek,
A ki már nem hisz Andersennek
S csak szánakozva és sóhajtón
Mosolyog és semmitse kérdez.

Mindent tudsz majd és mindent értesz :
A törvényt, mit senkise hág át,
Az élet gyáva hazugságát,
Kanyargását száz görbe útnak,
A min mindnyájan körbe futnak
S hol elfulladtan, elgyötörten
Te is rohantál benn a körben,
Mindent értesz és minden szép lesz.
Távol vizek kavargó sodra,
Mely tajtékot szórt homlokodra,
Messzi sirás és messzi ének :
A múltban megszépülve élnek.

Az öreg kép, az ernyős lámpa,
A virágok a kék pohárba,
Mi mind, mind várni fogunk téged.
Úgy lesz minden, mint akkor este,
Mikor két szem könnyezve leste,
Merre mentél, a messzeséget.
És te belépsz majd haloványan,
És ott maradsz örökre nálam,
Mert mindent tudsz és látsz és értesz . . .
Hanem az én sok piros vágyam
Akkor már csendes és fehér lesz.

Vasárnapi Ujság 1910. augusztus 28.
 
 
0 komment , kategória:  Kárpáti Aurél  
Kárpáti Aurél: Manonnak
  2017-07-21 05:31:15, péntek
 
  Kárpáti Aurél:

Manonnak


Alkonyatkor jussak eszedbe,
Mikor az égen tüzek gyúlnak.
Alkonyatkor olyannak látsz majd,
Amilyen voltam:
Bukotton is gőgös nagyúrnak.

Alkonyatkor jutsz majd eszembe,
Mikor az égen tüzek hunynak
Alkonyatkor nagy síró kedve
Támad egy gőgös esett nagyúrnak.

Kultúra.
 
 
0 komment , kategória:  Kárpáti Aurél  
Kárpáti Aurél: Az én örökségem.
  2017-06-11 07:18:41, vasárnap
 
  Kárpáti Aurél:

Az én örökségem.


Valamelyik könnyelmű ősöm
Az örömömet elnevette,
A csókjaimat elcsókolta
És én sirok most ő helyette.

Szerette a violás hajnalt,
Azért kerül a mámor engem.
Minden nagy bűnöm elkövette
S nekem kell érte vezekelnem.

Elélte az én életemnek
Sugaras, forró, déli napját
S engem az éjszakába küldött,
Ahol a szemfedőket varrják.

A poharát fenékig itta,
Aztán eldobta s ment pihenni.
Mindent mert, amit én akartam,
Nem vár itt rám már semmi, semmi.

Ó, az az én könnyelmű ősöm
Még a vágyam is elkívánta
S mit rám hagyott: beteg szívének
Egy-két megkésett, őszi álma.

a_het_1908.
 
 
0 komment , kategória:  Kárpáti Aurél  
Kárpáti Aurél: A kráter.
  2017-06-01 05:50:14, csütörtök
 
  Kárpáti Aurél:

A kráter.


kráter csendes. Mohlepte, sötétlő
Bazaltfalára rászakadt az éjjel
És rebbenés nélkül mered az égre
Kiapadt fényű, kormos kőszemével,
Nagy, néma csend. A kráter alszik
És álmodik csodás tűz álmokat;
Az izzó láva közt riadva sir fel
Egy égrevágyó, büszke gondolat.
S hol szunnyad lenn a mennydörgő robaj,
A bús, szerelmes, szent orkánzene,
Évezredek lázongó indulatja,
Beteg szivek nem értett éneke:
A tárna öblén, vak, süket homályban
Alusznak a piros zsarátszemek,
Az álmok, mik korán születtek.
S a kráter sajgó mámortól remeg.
Egy szikra kell csak s száguldva hasítja
Ketté az álmos éj gyászfátyolát
S az összetépett felhőrojtok alján
Bengálfényt gyújtva cikázik tovább.
Harsogva hulló rakétaesője
Véres barázdát húz maga után,
Míg diadalmas dördüléssel csap ki
A széthasadt bazaltkup homlokán.
Egy szikra kell csak . . . S lenn a réten
Egy tücsök gúnyos muzsikába fog
S a kráter torkán hideg, kék szemükkel
Benevetnek a halvány csillagok.

Pápai Hírlap 1910.
 
 
0 komment , kategória:  Kárpáti Aurél  
Kárpáli Aurél: Azóta.
  2017-01-08 07:30:26, vasárnap
 
  Kárpáli Aurél:

Azóta.


Azóta csendes a világ.
Öreg házak közt, álmos őszi kertek
Zugaiból hervadtán integetnek
A hulló pelargóniák.

Elárvultak a holdas utczák,
Üresek, búsak és szegények
S az ablakokban hunyó lángok,
Halódó asszonyszívek égnek.

Azóta csendes a világ . . .

Azóta senkim, senkim sincsen
S mikor a hold az égre feljő,
Esténkint messze útra hivnak,
Hugom: a szél, anyám: a felhő.

Vasárnapi Ujság 1911.
 
 
0 komment , kategória:  Kárpáti Aurél  
Kárpáti Aurél: A város felé.
  2016-05-08 07:39:11, vasárnap
 
  Kárpáti Aurél:

A város felé.

Skárlát pillákkal hunyorgat a nap.
A réten tul violás félhomályba
Szikrázva gyúl ki százezernyi lámpa
S fölötte egy rózsás felhődarab.

A város küld ma meddő lázakat.
A sárga lángok hivogatva ingnak
És névtelen, örökbús vágyaimnak
Kisértő, barna árnya rámszakad.

Ilyenkor, érzem, menni kellene .
A város hívó, szent lehellete
Békóimat egy perezre széjjeloldja . . .

S mikor ugy sejtem, indulnom lehet,
Gúnyos arczával némán rám nevet
A hold józan, sáppadt, hideg korongja.

a_het_1908.
 
 
0 komment , kategória:  Kárpáti Aurél  
Kárpáti Aurél: Istenek alkonya.
  2016-05-03 06:56:35, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Kárpáti Aurél  
Kárpáti Aurél: Magány.
  2016-04-28 08:08:52, csütörtök
 
  Kárpáti Aurél:

Magány.

Ugy jött, mint az örök, fakó november ,
Havas esőtől átvert éjszakán
S fáradtan átölelt a bús magány,
A láthatatlan, hűvös néma ember .

Valaki - tudtam - meghalt akkor éjjel,
Hogy végigsimogatta homlokom.
És én azőta már nem álmodom.
Átfogja szivem dermedt jégkezével.

Unottan, mint egy álmos, őszi reggel,
Beszórja lelkem szürke permeteggel
És nesztelen kiséri léptemet.

Mint egy kiégett torkú lávakatlan,
Örökre hallgat s bús, nagy, mozdulatlan,
Hideg polipszemével rám mered.

a_het_1908.
 
 
0 komment , kategória:  Kárpáti Aurél  
Kárpáti Aurél: A Halál bora.
  2016-01-14 06:09:41, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Kárpáti Aurél  
Kárpáti Aurél: A Tegnap halottja.
  2016-01-13 03:15:58, szerda
 
  Kárpáti Aurél:

A Tegnap halottja.


Meghalt a Tegnap szomorú hőse
Szebben és jobban, mini ahogy élt.
Meghalt valami pókhálós, régi,
Madonnaképű szerelemért . . .
Meghalt a Tegnap szomorú hőse.

S jönnek az álmos Holnap legények -
Ezer egyforma vértami arc -
Békakezükben kormos szövétnek,
Megannyi gúnyos, néma kudarc.
Szegény és álmos Holnap legények.

Fáklyájuk ringó füstjén keresztül
Unottan nézik a ravatalt
S semmitse váró, babonás kedvvel
Dünnyögnek egy vén, szent fura dalt,
Kigyozó, ringó füstön keresztül.

Aztán elmennek Holnap legények.
Utánnuk kék füst csikja kereng
S a nyitott ajtón lopva besurran
S a halott mellé leül a csend . . .
Elmentek mind a Holnap legények.

1908.
 
 
0 komment , kategória:  Kárpáti Aurél  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 193 db bejegyzés
e év: 2454 db bejegyzés
Összes: 28883 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4891
  • e Hét: 19842
  • e Hónap: 100035
  • e Év: 1324240
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.