Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
Drozdy Győző: Búcsú-szó
  2018-08-12 07:39:14, vasárnap
 
  Drozdy Győző:

Búcsú-szó

volt tanáromhoz.


Gondoltam már Rád máskor is zokogva ;
Írtam Hozzád már dalt is szomorút;
De annyi köny, mint most, sosem követte
Lelkem egén a fájdalom-borút.

Kezemben van a lant, - de nem vigasztal.
A búcsú kínja elvévé szavam.
Próbálgatok könnyen, vígan dalolni,
Próbálgatok . . . de érzem: hasztalan . . . !

Fájó a válás a testvér-sziveknek,
Fájó a válás jó Atyám, nekünk,
Kik megosztozunk egymás örömében
S egymás baján is együtt szenvedünk.

Ha szertefoszló álmok közt merengtem:
Irányt adott jóságos két szemed,
Mely bátorító, szelíd mosolyával
Kisérte fénybe, árnyba léptemet.

Ne hagyj, ne hagyj el, mert mi lesz belőlem
Kormányt tartani gyenge még e kéz,
S a zúgó-zajgó életforgatagban
A jó útat meglelni oly nehéz !

Ne hagyj, ne hagyj el ! Vigy tovább magaddal !
Édes Atyám, óh hadd megyek Veled !
Jobb sírni nálad, mint másból kacagni,
Mert ráborulni nyitva kebeled . . .

Be is nagyon szeretnék küzdeni Véled,
Hisz' Te vagy álmom igérethona,
Kihez hasonló jó atyát s barátot
Itt lenn, e földön nem lelek soha . . . !


Esztergom, 1905. szept. 10.
 
 
0 komment , kategória:  Drozdy Győző  
Drozdy Győző: Csak most tudom, hogy . . .
  2018-08-10 08:14:09, péntek
 
  Drozdy Győző:

Csak most tudom, hogy . . .


Csak most tudom, hogy esztelen valék.

. . . Szép, csendes nyári éj . . .
És sejtelemmel telve volt a lég;
Fehér felhő sötét felhőt takart . . .
A ködbe szálló holdsugár
Fehér lepelbe vonta
A száradó avart . . .

S én szenvedő lélekkel,
Mit őrület gyötört:
Követtem sejtelmes azúrba
Reményemet, mely messzeségbe tört.
Halk szélsóbaj lengett a réteken
Fényük az égen szertefolyva . . .
Mintha az Isten szeméből
A könyű pergett volna . . .

Tovább mentem .
És nemsokára észrevettem
Egy csillagot,
Amint az ég tépett palástja alól
Ki-ki kacsingatott.
Álomként tűnt elém
És üdvbe bűvölt engem . . .
Csodás arany-mosolyától
Mámorba ringott szivem, lelkem . . . !
Mily kín volt büszke ragyogását nézni . . . !

Remélni . . . hasztalan remélni . . . !

E csillagot, az azúr ég alján,
Kemény nyilával célba vettem balgán,
Mert azt hittem, hogy az ölembe hull,
S hogy igy szivem álmot feledni megtanul . . .
Nyilamat alighogy kilőttem -:
A csillag elfutott előlem . . .
A csillag elfutott . . . !
Nem is lesz többé párja . . .
Boldog csak addig voltam én, -
Amig céloztam rája . . .

Csak most tudom, hogy esztelen valék.

. . . A csillagot már akkor célba vettem,
Amikor az még észre sem vett engem . . .


Esztergom, 1905. jan. 29.
 
 
0 komment , kategória:  Drozdy Győző  
Drozdy Győző /Hesperus: Dalok V. VII.
  2018-06-27 08:32:53, szerda
 
  Drozdy Győző /Hesperus:

Dalok V. VII.

- Egy barna lányhoz. -


V.
Ebhen a világban szerelem a lélek . . .
Kinek nincs szerelme, abban nincsen élet !...

Éltem szerelem volt, - szerelmem meg élet ...
Bogárszemü barna, de szeretlek Téged!

VI.

Messze tőled, csókoló ajak,
Könyeim húrt dalra ajzanak,
S a dal rezg, mint széltől az avar . . .
Barna kis lány tégedet zavar! . . .
A békének száll feléd dala . . .
Bocsáss meg óh, lelkem angyala!

VII.

Búbánatos éltem vig örömmel telne,
Ha szivünkben Ámor egy refrainje zengne,

Egyszer tán igy is volt . . . hej, de most már nincsen . . .
Szegedi kis lányka, - áldjon meg az Isten!

Esztergom és Vidéke, 1904. márc. 24.

 
 
0 komment , kategória:  Drozdy Győző  
Drozdy Győző /Hesperus: Dalok III. IV.
  2018-06-26 06:31:46, kedd
 
  Drozdy Győző /Hesperus:

Dalok III. IV.

- Egy barna lányhoz. -


III.

Hogyha néha eszembe jutsz
Kökényszemű barna lány,
Ajkam fájó dalra csendül,
S sóhaj kel a dal nyomán.

Méla hangon zeng a nóta,
Nem is hallod, - azt hiszem
De a dalnál hangosabban
Dobog az én bús szivem !

IV.

Te voltál eszembe
Mikor elszunnyadtam,
Álmaimban is csak

Most, hogy felébredtem
Ismét Téged látlak . . .
Gyönyörű kis barna,
Tégedet imádlak !

Esztergom és Vidéke, 1904. márc. 13.
 
 
0 komment , kategória:  Drozdy Győző  
Drozdy Győző /Hesperus: Dalok I. II.
  2018-06-25 06:46:00, hétfő
 
  Drozdy Győző /Hesperus:

Dalok I. II.

- Egy barna lányhoz. -

I.
Mi a virág pici méhnek,
Mi a nap a fényes égnek,
Mi a harmat a virágnak,
Mi a csermely száraz tájnak,
A menyország a léleknek :
Az vagy nekem, - mert szeretlek !

II.

Ha az izzó napban szemed párja égne :
Beggeltől napestig szemem abba nézne.

Ha rózsa-kelyhében üde ajkad látnám :
Örökké-örökké, folyton csókolgatnám.

Ha déli pálmában termetedet lelném :
Ameddig csak élek folyton ölelgetném!

Esztergom és Vidéke, 1904. márc. 10.

 
 
0 komment , kategória:  Drozdy Győző  
Drozdy Győző: A fekete béres halála.
  2017-11-15 08:47:26, szerda
 
  Drozdy Győző:

A fekete béres halála.


Mint kék tóban haldokló hattyúk:
Lelkemben dalolnak a kinok
És vig nótákat vérrel irok.

Uj dal, uj rím, uj arany-koboz,
Aki adta: álmában adta
S mikor felébredt: megsiratja.

Pedig, ha kéri: visszaadom.
Ha szeretnem még most is vétek:
Mit csinálok itt? Minek élek?

Hogy vagyok, csak gúny és nevetség.
Az életet többé nem keresem.
Hisz' kikacag a saját sebem.

Uj dal, uj rím, uj aranykoboz,
Nem bitorollak, nem gyötörlek:
Ha Ő kivánja, összetörlek,

Igy hajnaltájt sok a babona.
Az ég arca zúzott, véres: .
Haldoklik egy fekete béres.

Imádkozik és fütyül egyel,
Pöröl, összeveszik magával,
Aztán utrakél a halállal.

Esztergom és Vidéke, 1908. március 22.
 
 
0 komment , kategória:  Drozdy Győző  
Drozdy Győző: Kétszer kettő.
  2017-11-14 07:08:37, kedd
 
  Drozdy Győző:

Kétszer kettő.


Nem tudás az, mit mások is tudnak.
Csak azt tudom, amit magam tudok.
A kétszer kettő kérdésére
Már föl sem buzdulok.

Közvagyonból nekem semmi sem kell.
Futok, futok és kacagva vérzek.
És abból, amit más is érez:
Én semmit sem érzek.

Nekem fáj a fény, gyógyit a homály.
Csak egy szép van : a kérdés, mely meddő.
A legcsunyább a nagy igazság,
Az a kétszer kettő.

Mily kín, ugy tudni mint mások tudják.
Nagy, szent, büszke lenne a halálom,
Ha kisülne, hogy kétszer kettő
Nem négy, hanem három.

Esztergom és Vidéke, 1908. március 22.
 
 
0 komment , kategória:  Drozdy Győző  
Drozdy Győző: Patyolat hegyeken.
  2017-05-11 06:23:27, csütörtök
 
  Drozdy Győző:

Patyolat hegyeken.


Hallottátok az uj imát,
Hajnalleső bús daltitánok,
Szomorú dalják?
Eljövendő isteneknek
Patyolat hegyeken zengem, hogy
Kevesen hallják.

Csak ti értitek meg, büszke,
Sziklaszóró, szent hérosz-fiúk,
Vig dal-bolondok,
Mikor legendás szívemből
Csengő kacagás között könnyet
És imát ontok.

Még a Tegnap bíbor-vérét
Az ég arcáról le sem mosta
Sugárzivatar:
Már itt a Ma lángpallóssal,
Hahotával, könnyel, dallal. Csak
Tudnám; mit akar?

Hacsak azért jött, mert izzón,
Lobogón, merészen szeret, hát
Meg akar Ölni:
Jól tette, hogy jött. Ily büszkén,
Mint én, nem fog soha senki a
Semmibe dőlni.

De hátha azért jött, hogy uj,
Nagy, zengő csodáknak, tűznek,
Dalnak zavarjon ?
Hogy elrabolja a multam
S lelkem mélyen ezer új, merész
Álmot kavarjon ?

Hogy babonákkal gyötörje,
A nótás lelkű, lantimádó
Fakó leventét ?
Hogy ne tudja megcsodálni
A borostyán-hajnalt s az izzó,
Bús naplementét?

Akkor dolgozom örökké
Maja szent homlokára való
Fehér koszorún
És izzó imára gyújtok
Fönn, a Patyolat hegyek csúcsán
Zengőn, szomorún.

Csak ti értitek meg, büszke,
Sziklaszóró, szent hérosz-fiúk,
Vig dal-bolondok,
Ha könny veri szemem
És elfakult, ó imával új
Életnek rontok.

Esztergom és Vidéke, 1908
 
 
0 komment , kategória:  Drozdy Győző  
Drozdy Győző: Mégis' mégis . . .
  2016-06-29 06:25:36, szerda
 
  Drozdy Győző:

Mégis' mégis . . .

Még magának égő ajkkal
Tűzszerelmet nem susogtam;
Napsugaras lángszeméről
Dicséretet sose mondtam,
Jolandám !

Gödrös ajka gyöngykelyhéből
Mézes csókot még nem ittam;
Boldogságtól ittasulva
Nem rezgett a karjaimban,
Jolandám !

Ha szemébe néztem néha :
Nem volt sose mosoly rajta ...
Haragosan fordult félre
Csók-kesergő pipacs-ajka,
Jolandám !

... Mégis, mégis, drága gyermek,
Ég a lelkem, hogyha látom !
Álmomban is azt sugdosom :
Be szeretem, be imádom,
Jolandám !

Esztergom és Vidéke 1906.
 
 
0 komment , kategória:  Drozdy Győző  
Drozdy Győző: Új Madonnát várok.
  2016-06-11 16:59:06, szombat
 
  Drozdy Győző:

Új Madonnát várok.


Mikor fájdalmat síró nyomorultak,
Kiknek homlokán barázdák vonulnak
Találkoznak csalánok közt velem:
Emésztőn könnyezem.
Fakó pusztákon kergetem
A hahotázó tunya álmot :
Egy új Madonnát várok, várok.
De nem találok.
Egy roggyant testű, elaszott Madonnát,
Aki tűzön, mocsáron és fagyon át
Megtépett, rongyos, szennyes pongyolába,
Egy Gyermeket hurcol a nagyvilágba'.
Egy Gyermeket, kit szent, nagy ihlet nászán,
A. Nyomorúság nemzett. Ö. A Sátán.
Én egy ilyen roggyant Madonnát várok,
Ki Magzatával
Megmentené a szenvedő világot.

Hosszú, álmatlan, párás éjszakákon,
Nesztelen, bűvös, nagy titokban
Az új Madonna füstös ködhullámon
Csodaszerűn leszáll s elémbe toppan.
Mélán reám veti kiégett, zöld szemét.
Fakó, rőtt sugarát jártatja szerteszét.
Elványadt ajkán e kérdés lebeg:
Tudod ki vagyok ? és hová megyek ?
Én álmatagon föltekintek rája.
Ő az. Maga a Nyomor Madonnája.

Karján egy gyermek, tiszta, furcsa, bús
Aszott a test, alig van rajta hús.
Csend, csend. Akit az anya karján ringat:
Valóra váltja égő álmainkat.
Ő az, ki megmenti majd a világot.
Kit egyre várok.
Várok. Várok.

De rebbennek a hűvös pehely-álmok.
A roggyant testű elaszott Madonnát
Az éj manói tivornyára vonják.
S a Gyermekkel víg kacagón szalad
A sok manó nyögő, zöld lomb alatt.
Sír, sír a Gyermek éjén első láznak.
De a sápadt manók csak hahotáznak.
Kacagnak, hahotáznak.
Kupákat fognak. Nevetik halálig.
Nem értik meg azt, ki nagy sorsra vágyik.
Ilyenek a manók. S ilyen a Gyermek.
Kit a Nyomor s a Szomorúság nemzett.

S én ébredek. Tűnik a hűvös álom.
Az uj Madonnát nem, nem, nem találom.
Csalános úton járok, járok.
S ha egy elaszott bús anyát találok,
Kinek gyermek sír altató ölén :
Én azt hiszem, ballgatagon, hogy ő
Az új Madonna Golgota tövén.
A nyomor Madonnája. Aki jő.
Ki után járok.
Akit úgy várok.
Várok. Várok,

Esztergom és Vidéke 1906.
 
 
0 komment , kategória:  Drozdy Győző  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 5 db bejegyzés
e hónap: 175 db bejegyzés
e év: 2300 db bejegyzés
Összes: 32197 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1825
  • e Hét: 26604
  • e Hónap: 78837
  • e Év: 1449913
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.