Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Hacsó Erzsébet
  2017-05-23 06:30:34, kedd
 
  Hacsó Erzsébet

Nem tudod még

Elakadtam a fák közt
s néztem, hogy ők is várnak,
de az ő szárazságukat
itatja már a rózsás köd oszló harmata
és tikkadt szájuk meleg rüggyel telik.
S a lázas éjszakák fájdalma
nem kérdezi honnét jön, kitől.
A szél zizeg,
a fakadás hullámzik rajta.
S én köztük állok.
A szívem úgy ver, fel akarok kiáltani,
de torkomban hamuvá pernyed a szó.
És sohasem tudhatod meg,
hogy melletted álló fa akartam lenni,
kérdésnélküli tárt vágyakkal
sebzett, boldog szájjal.

 
 
0 komment , kategória:  Hacsó Erzsébet  
Hacsó Erzsébet
  2017-05-21 13:48:04, vasárnap
 
  Hacsó Erzsébet

Kinek a vétke

Jönnek, jönnek végtelen sorban.
Kinek a vétke,
hogy átok gyűlik a számba,
hogy csatázom, hogy lesbe lapulok,
felijedek és vérzik a szívem.
Ki az, aki megengedi a kezemnek,
hogy dologtalanul csüngjön mellettem,
hogy azoknak, akik tőlem enyhülést várnak,
ne nyujthassak segítséget.
Ki intézi az én fájdalmamat
és azt a kevés örömet,
ami néha lelkemben ébred.
Ki az, akihez felsírok, akitől szeretném megtanulni
mi a jóság.
Aki ismer és eltűri, hogy éljek.
 
 
0 komment , kategória:  Hacsó Erzsébet  
Hacsó Erzsébet
  2017-05-20 09:26:51, szombat
 
  Hacsó Erzsébet

Kerestelek

Kerestelek a fű közt,
a csillogva elfutó vízben,
kezembe fogtam az esőt, kérdeztem tőle látott-e?
Kerestelek a húzó felhők foszló leplei közt,
kavics közé hajoltam hallgató szívvel.
Erdő szélén erősre nőtt csalán megvámolt, - hólyagos a lábam,
fák elé meredtem,
súgó leveleket, madarakat szólongattam -
kérdezgettem gyermeket és vént
s férfiakat és asszonyokat, akik már mindent tudtak.
De suttogásukat csatangoló szél bomló karja
sodorta szerte.
Már nem tudtam, hogy mi történik, hogy kit kérdezzek
s elindultam hozzátok egy este, temetőkerti virágok.
A ti testetek élő nedve alatt tágul a hant,
gyökérhajatok kócos és tolvaj szájatok holtak álmait issza.
Tán ők elmondanák merre menjek?
Zúgtak a tört fehér hangok,
mintha sírok esnének szét és ujra összecsukódnának
virágos hallgatásban.
Felzokogtam.
Megindult a hajnal. Szívemben felgyulladt a tűz.
Megtaláltalak!
Bennem vagy nagy titok, áldozom s megáldalak.
 
 
0 komment , kategória:  Hacsó Erzsébet  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 11 db bejegyzés
e hónap: 252 db bejegyzés
e év: 2000 db bejegyzés
Összes: 5135 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1530
  • e Hét: 9271
  • e Hónap: 59416
  • e Év: 365320
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.