Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
György Emőke: Ó zöld fenyő
  2016-12-25 09:43:49, vasárnap
 
  György Emőke:

Ó zöld fenyő


Ó, zöld fenyő, ki Hargita hegyein állsz,
Onnan, a magasból te olyan sokat látsz.
Erdély szorgos népét, munkáját, küzdelmét,
Mélyre szántó bánatát, derűs jókedvét.

*

Lenézel a völgybe, szegény székely népre,
Fenséges magasból, apró, dolgos kézre.ű
Sok, borús tekintet reménnyel néz fel rád,ű
Bízva abban, hogy Isten majd jó sorsot ád

*

Te, mint védelmező úgy őrködsz felettük,
Örökkévalóságod növeli hitük.
Belátsz minden házba, ólba és pajtába,
Székely, tiszta szívbe, annak mély sorsába.

*

Anyalélekbe, ki fiát haza hívja,
Mert el kellett menni, a messzi távolba.
Kisgyermek szemébe, kinek elment apja,
Idegen földekre, munkáért kutatva.

*

Ó, zöld fenyő, te azt is látod, figyeled,
Szántóidat, hogy műveli meg hű néped.
Áldott a verejték, kipirult arcukon,
Zengő nóta táncol, nevető ajkukon.

*

Ha testüket görcsös szenvedés uralja,
És ha a balsors csak őket sanyargatja.
Ott fenn, ó zöld fenyő te igazán tudod,
Fiaidnak, csak a sorstalanság jutott.

*

Az anyakebel is mostohán fogadta,
Itthon, mint kisebbséget, őt kitagadta.
Hol van az édes otthon?- mondd ó zöld fenyő,
Hol a házi kenyér és dagasztó teknő?

*

Te vagy, ki nem hagyod Erdélyt soha árván,
Rendületlenül állasz szép folyói partján.
Gondoskodó atyjaként hithű népednek,
Örök részese, a mindennapi létnek.

*

Beléjük leheled, az erőt, kitartást,
Vérző sebeikre hozod a gyógyulást.
Ó, zöld fenyő te vagy a meleg tüzelő,
Zord, fagyos télben, kályhánkban hideg nyelő.

*

Illatodat áhítva szívja be néped,
Királynak is, gyámnak is, tartanak téged.
Menedék vagy, forró, tikkasztó hőségben,
Éppen úgy, mint a hűvös esőzésekben.

*

Ó, áldott, halhatatlan, örök fenyőfa,
Vigyázz a testvérre, Marosra és Oltra.
Erdély mesésen szép, csodás tájaira,
Népednek az otthont adó házaira.

*

Susogjál nekik vigasztaló dalokat,
Tárd ki feléjük erős, nagy karjaidat.
Élhessenek úgy, mint te: büszkén s örökké,
Szívük, mint tiéd: fenn a Teremtóé...

2006.
 
 
0 komment , kategória:  György Emőke  
György Emőke: Az ember is egyszer elfárad
  2016-12-18 05:38:19, vasárnap
 
  György Emőke:

Az ember is egyszer elfárad


Az ember is egyszer elfárad
Hiába simítja szél ráncait
Nem bírja már súlyos rabláncait
Bár meleg Nap felé is árad

A lélek jajgatva felzokog
Az időrabló mindent elrabol
Az elmúlás angyala átkarol
Ahogy szokott - a Föld csak forog...

Az ember is egyszer elfárad
Égtől, madártól- Földtől, virágtól
Búcsúzik, épp csak huszonegy grammtól
Nem, mert lelke az mi itt marad...
 
 
0 komment , kategória:  György Emőke  
György Emőke: Szerelmet (s)óhajtó
  2016-07-04 17:04:08, hétfő
 
  György Emőke:

Szerelmet (s)óhajtó

Szeretnék odabújni valakihez, ha fázom,
lélektóba belemerülni csendesen,
árva lelkemen egy másik szépen citerázzon,
külvilág megszűnne létezni teljesen.

A szerelem lenne sajgó szívemnek balzsama,
kedélyes örömpercek puha vánkosán
e bársonyos balzsamhatás örökké tartana,
s nem tűnne el a hétköznapok kámforán.

Kongó űrt belakhatná túlcsorduló érzelem,
nem nagyon zavarna a szívritmuszavar,
te és én lennénk két lecsupaszított térelem,
megnyílna nekünk a szerelem udvara...
 
 
0 komment , kategória:  György Emőke  
György Emőke: Az ember is egyszer elfárad
  2016-01-03 09:21:23, vasárnap
 
 



Láttam egy filmet, miszerint a lélek 21 gramm- ez a gondolat ihlette a verset, függetlenül attól, hogy van valóságalapja vagy nincs
 
 
0 komment , kategória:  György Emőke  
György Emőke: Temető
  2015-12-29 03:41:03, kedd
 
  György Emőke:

Temető


Hol a sírkő egymást éri,
a lélek kegyelmét kéri.
Hol a sok test csendben pihen,
örök békében, a földben.

Sok keresztfa szilárdan áll,
sírokra ők vigyáznak már.
Gazdag és szegény egyenlő,
örök-rideg a temető.

Nincs szenvedés csak csend honol,
Hol van a menny és a pokol?
Az ember fél a magánytól,
az örökös némaságtól.

Virág lepi a sírokat,
könnycsepp öntözi azokat,
Suttogva mondott fohászok,
szállnak fájó sóhajtások.

A sírhant sok embert takar,
Időst, gyereket, fiatalt.
Háborús hőst, mártírokat,
jön a halál, nem válogat.

Titkokkal együtt nyugodnak,
örök vágyakkal "alszanak".
Létünk mulandó, nem örök,
utazók vagyunk a földön.

Régi sírkőhöz új kerül,-
anya új életnek örül.
Ez a körforgás így marad,
Míg Nap lemegy, hajnal hasad.

A temető egy csendes hely,
világ zajától búvóhely.
Nem lelsz lelked nyugalmára?
Hajtsd fejed egy keresztfára...!
 
 
0 komment , kategória:  György Emőke  
György Emőke: Alkonyban lelt boldogság
  2015-12-20 05:57:26, vasárnap
 
  György Emőke:

Alkonyban lelt boldogság


Hatvanasok mind a ketten,
Éltek megkeseredetten.
Mindkettőjük társa már csak lelki,
A sors korán tépte mellőlük ki.

De mit ad az Isten nekik,
Útjuk most kereszteződik.
Hetven, felé jár dobogó szívük,
Mégis ragyogva, úgy fénylik szemük.

Egymás mellett újjá lesznek,
Remélve, félve szeretnek.
Ifjú párként fogják egymás kezét,
Fáklyaként őrzik a szív érzelmét.

Egymás árnyékában lelni
Nyugalmat, új útra kelni.
Örömöt, bánatot megéltek már.
Életük napja lemenőben jár

Az alkony elárasztotta,
Ezüstös fénnyel megszórta
Életük, melyben sok a barázda,
E szép alkonnyal a sors megáldta.

A terhes szív megkönnyebbül,
Fáradt arcukra mosoly ül.
Könnyebb a kin, nincs súlya gondnak,
Ha pár jó szóval egymáshoz szólnak.

Nyugalomban egymás mellett,
Alkonyi ajándék - kellett.
Nem lehet tudni, mennyi van hátra,
Jó látni őket, örömben járva.

Kökény égen gyúl két csillag,
Emlékeket visszahívnak.
Hajdani társukat látják bennük,
Úgy szórják rájuk magasztos fényük...
 
 
0 komment , kategória:  György Emőke  
György Emőke: Advent
  2015-12-17 08:19:06, csütörtök
 
  György Emőke:

Advent


Magunkba nézés,
hitteli érzés.
Csendes áhítat,
mindent átitat.
Hajnali mise,
a lélek kincse.
Mély csodavárás,
hangulat, áldás.
Gyertyaláng fénye,
szíveink éke.
Fenyő-koszorú,
nincs, ki szomorú.
Narancs illatban,
szelíd öröm van.
Hópehely táncol,
csillag világol.
Szent család bolyong,
szállásért kopog.
Nem szánja senki,
Tovább kell menni...

Karácsonyeste,
bárányok teste,
Messiást védik,
nagy Úr jött érzik,
anyja mosolyog,
József oly boldog...

Csak szeretet kell,
és csoda jön el!

2011
 
 
0 komment , kategória:  György Emőke  
György Emőke: Magamba roskadva
  2015-12-15 08:34:01, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  György Emőke  
György Emőke: Halottaknapi attitűd
  2014-11-02 05:24:02, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  György Emőke  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 248 db bejegyzés
e év: 1914 db bejegyzés
Összes: 28347 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4613
  • e Hét: 19095
  • e Hónap: 157827
  • e Év: 1010370
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.