Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
Dapsy Gizella: Ma.
  2017-07-06 06:40:43, csütörtök
 
  Dapsy Gizella:

Ma.


Halovány rózsák mámortalan lelke,
Mintha ma bennem színesen fakadna,
Lángokra kelne.

Szívem ma részeg a boldogságbortul.
Puha rímekbe, zümmögő sorokba
Halkan kicsordul.

Ma csupa hívő remegés az ajkam.
Álmodott csókok vérvevő emléke
Nem ül tort rajtam . . .

Ma bele tudnám csókolni az éjbe
Én nagy szerelmem egetvívó vágyát.
Hogy lánggal égne.

Ma megvehetnék minden könnyet, átkot,
Megválthatnám a boldogságom kincsén
A nagy világot . . .

Nem is vagyok ma . . . Múlok messze, ködben
S egy ölelés - gyönyörű, véghetetlen -
Marad mögöttem . . .

A Jövendő 1910.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella /Nil: Mennék . . .
  2016-08-07 08:52:26, vasárnap
 
  Dapsy Gizella /Nil:

Mennék . . .


Úgy mennék, mennék! . . . Érzem: valahol
Egy büszke koldusélet haldokol.
Érzem, hogy tőlem száz mérföldre messze
Utolsót ver egy szív . . . Forró, dalos.
Érzem: bíborszegélyes viharfelhőn
Száll, száll egy lélek. Gőgös és pazar
S az álma fényes, finom, csillagos . . .
Nem tudom, hol van. Sohse volt közöm
Az életéhez. Nem tudom nevét.
A szívverése nékem sohse mondott
Behúnytszemű, halk, mámoros mesét.
A lelke színét én sohase láttam -
De öröktitkú, mély özvegyi gyászban
Én siratom csak, egyedül magam . . .
Az élete valahogy elkerülte
Lánysorsomat és koldúsan maradt.
Dalos, forró szíve sohsem talált rám
S az én szívem csöndes, finom szaván
Útjára nem hullottak sugarak . . .
Hívó vággyal, szerelmesen, rajongva
Nem ostromolta lelkemet a lelke -
S enyém volt mégis! Értem volt, miattam :
Dalai, könnye, bánata, szerelme -
Mind nékem szóltak, mind engem idéztek !

. . . Úgy mennék, mennék! Ott legyek vele.
Mikor utolsót lobban életlángja.
Szegény, szomorú száján megtapadjon
Az ajkam tiszta, lágymosolyú vágya
S halottas színű szemhéján keresztül
Az én szerelmem napja sugarazzon.
Hűlő szívén az én fiatal vérem
Eleven, forró ritmusa remegjen
S a két karomnak bársonyos melegje
- Suhanó, édes, csöpp melódiákra -
Ringassa át az örök ölelésbe,
Mellyel a Végtelenség hívja, várja . . .

Úgy mennék, mennék! Kerget a szívem
Sebes, szomorú vággyal .. . És megállok.
. . . Ha idegenül nézve végig rajtam
És meg nem értené, hogy mit akartam -
. . . Ha nem hívott, ha nem várt engemet
S hiába vittem hozzá lelkemet -
. . . Ha párját megtalálta volna rég
S a szája gúnnyal megvonaglanék:
Porig alázná büszke nagy hitem
S megölne bennem egy egész világot! . . .

- - - De úgy is mennék . . .

egyetem_1909.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella / NIL: Nincsen tovább.
  2016-07-27 08:23:05, szerda
 
  Dapsy Gizella / NIL:

Nincsen tovább.

Feledj el édes, bátran, mindörökre.
Mit ér neked az én beteg szívem?
Lázálmaimtól össze van gyötörve,
Ifjúságából nincs már semmisem.

S tudom, te sem szeretsz a régi lánggal.
Didergő, fázós, koldusmódra csak ...
Minek kínozzuk egymást késő váddal ?
- Ne sajnáld, édes, hogy elhagytalak! ...

És ez a vége ... Hol is kezdtük?
Akácvirágzás idején ...
Pillangós réten elbolyongtunk
Édes kettősben te, meg én ...

A rózsa hullott, hogy elváltunk
És csókod érte ajkamat ...
Virág, pillangó, mámor elszállt
De az a csók: az csók maradt ...

(1905.)

A jövendő 1911.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella / NIL: Dalok.
  2016-07-26 06:30:51, kedd
 
  Dapsy Gizella / NIL:

Dalok.

I.

A titkon, félig suttogott beszédek
Belőlem is kiloptak valamit:
Szelíd, szerelmes, szent alázatom.
Ujjong a lelkem, míg szemébe nézek
S látom a lelke színes lángjait.
De elrejtem, de meg se mutatom . . .

Úgy jönne sokszor, hogy végigsimítsam
Becéző ujjam fáradt, bús szemén
És fáiyolpuhán átöleljem én
A boldogságtól roskadó szívemmel . . .
De hallgatást parancsolok magamra
És csókos szájam összeharapom.
Lassan lecsuklik két kitárt karom
S megátkozom a lelkem gyáva gőgjét.

II.

Még úgy csókollak, mint az esti harmat
Hűvös gyémántja éri ajkad szélét.
Még tétovázva, aggódva betűzöm
A szíved titkos, húnytszemű beszédét.
Még bennem reszket ez a sejtő félés,
Még minden úgy jó, mint a hajnalálom,
Még nem merem érezni, hinni, tudni
A boldogságom . . .

A jövendő 1910.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella / NIL: Confiteor . . .
  2016-07-25 05:10:45, hétfő
 
  Dapsy Gizella / NIL:

Confiteor . . .


Mindig csalódtam.
Az a sok-sok álom,
Mely a szívemből titkon kivirágzott
Soha be nem telt.
Vagy ha betelt: másnak.
Engem az élet nem mosolygó szája
Küldött utamra. Befogott, igásnak,
Nehéz robotba s lelkemig fagyasztó
Kemény parancscsal tiltotta el tőlem
Az ifjúságot és az örömet . .
Mindig csalódtam . . . Akihez jó voltam :
Engem csak bántott. Akinek a lelke
Hajnalos fényét bízón megmutatta
Mohó kezével nyomban letörűlte
A szivárványos, tiszta ragyogást.
Aki előtt a szívem nyitva hagytam
Gondatlanul és sáros lábbal lépett
Fehérselyem oltári szőnyegére -
S akiért sírtam : rajtam kacagott.
Mindig csalódtam : önmagamban is . . .
Hittem, hogy bátor és erős a lelkem ­
Suhogó szárnya föllendít az égig
S a kék sugártól izzó napközelben
Koldusszívem is megtalálja még
Soha be nem telt, szép álommeséit . . .
Hittem vakon, botorul, esztelen,
Gőgös bízással . . . Most tudom : hiába.
Szegény lelkemnek nincs is - és ha van:
Törött a szárnya . . .

A jövendő 1910.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella: Örökre csak az ifjúság megy..
  2016-06-14 06:28:09, kedd
 
  Dapsy Gizella:

Örökre csak az ifjúság megy..


Az ifjúság elszáll fölöttem
És nem hagy itt számomra többet,
Csak egy maroknyi hervadt rózsát.
És nem tudok a szerelemről
Csak egy pár, könnyes koldusnótát.
A csókjaim s az ölelésem
Finom, fehér, szent álmok voltak.
Sorvasztó, lázas gyönyörökben,
Fojtó, halálos mámorokban
Nekem nem volt sohase részem.
Dadogtam én is néha róluk,
De sohasem a szívem hangján.
Az agyvelőmben izzott, égett
Piroslángú mámorszövétnek,
Az vetett egy-egy sugarat rám.
Röpültem én is új mezőkre
A képzeletem csonka szárnyán . . .
És dúskálkodva szedtem ölre
Valamennyi mámorleányát :
Tüzeskelyhű pipacsvirágot,
Nehézálmú, halovány mákot.
És ittam én is önfeledten
A forradalmos dalok mérgét.
S a hétfájdalmú szomorúság,
Színek és álmok orgiája,
Tűzhalállal pusztuló vágyak:
Még itt zokognak a szívemben . . .
Követni őket nem tudom már
S ha kivetném is: visszatérnek.
Örökre csak az ifjúság megy -
Mikor már nincs egyéb belőle,
Csak egy maroknyi hervadt rózsa,
Csak egypár könnyes koldusének . . .

egyetem_1909
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella: Déryné estéje
  2016-06-13 05:25:18, hétfő
 
  Dapsy Gizella:

Déryné estéje

Sorsának kusza selyemgombolyagját
Gyöngédtelenül markolták a párkák...
Tenyérnyi ablakában balzsaminák,
Bús aszterek álltak virágos vártát.

De tükre hű maradt még: visszabókol
Vigasztaló vidáman, szende szépen,
Pajzán, kecses negéddel néhanapján
És káprázatos királyasszonyképpen.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella: Nem tudom.
  2016-06-12 16:35:03, vasárnap
 
  Dapsy Gizella:

Nem tudom.


Belenézek a titkos mélységekbe,
Rejtett világú, szűk lélekkutakba.
Szívek kétkulcsos zárát fölpattantom.
És gőgös kínban megmerevült ajkak
Síró panaszra nyílnak énelőttem.
A szemem könnyes, szerető nézése
Úttalan, szirtes, kopár szakadékok
Komor sötétjét be-besugarazza
És simogató, halkpuha beszédem
Nyitott sebekre pókhálót terítget
Hűvös, anyás kezem szelíden érint
Sok könnyes, égő, fáradt emberarcot.
Forró ujjak tapadnak néha hozzá
Gyötrelmes, izzó, öntudatlan vággyal
És lázas , tikkadt csókok perzselék fel -
Olykor döbbenve kérdezem magamtól:
Örömez nékem? Megnyugtat? Vigasztal ?
Lelkem parancsol és ezért cselekszem ?
Vagy tékozolva, keserűn, kevélyen,
Bosszúmat állom? Emberszívvel játszom?
Aki mellettem egyszer is megenyhült,
Aki érezte könnyemet a szívén
S a homlokán gyógyító, meleg ajkam,
Azt mondja rólam: jó vagyok, irgalmas -
S ha mégis játék? bús emberszívekkel? ..

egyetem_1909
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella: Még...
  2016-06-10 07:25:16, péntek
 
  Dapsy Gizella Nil:

Még...

Nagynéha még suhanva visszajár
Kísérteni egy álom-emlék.
Nagynéha még indulni készülő
És mennék, mennék...

Még hívogatják kóbor lelkemet
Ezüstködös fénypászmás éjek.
Néma szívembe dalt a csillagok
Még hintenének.

Valaki még tán fellobbantaná,
szemem kihamvadt, beteg fényét,
Mosolyos, tiszta, halkszavú öröm
Alvó reményét.

Még tudnék lágyan, lopva, remegőn,
Imás gyönyörrel csókot adni.
... Jó Istenem! Még tudnék fiatal,
Fehér maradni...
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella: Én
  2016-06-09 19:15:19, csütörtök
 
  Dapsy Gizella:

Én

Mohó és önző én sohse voltam,
Muló örömet, kis futó gyönyört
Tépni az úton én le nem hajoltam.
Az utam büszke volt és egyenes.
Hogy szívem hulló vére pergett rája:
Én nem mulattam és más meg se látta.
Lágy, rózsaujjú, bársonyos kezem
Az életharcban edződött keményre
S ha sujtoló ökölként emelem:
Magamat én akkor se védem véle.
Engem bánthat a sok embervarangy -
Mérges tajtékot köphet gyászruhámra -
Én sohse nézek le, az utcasárba.
Erős, suhogó, fehér szárnyaim
Ragyogó ívben visznek a magasba
S a lelkem finom, fényes álmain
Emberszívek tisztulnak csillagosra . . .
Én: én vagyok - És hozzám el nem ér
Kis mocskos párák irigy röheje,
Elválaszt tőlük egy egész világ -
A lelkem bátor, gőgös ereje.
De szívem mélyén néha bősz utálat,
Rőt lánggal égő, gyilkos gyűlölet,
Titánszerű, vad boszuvágy támad:
Ha Őket bántják, akik az enyémek -
Harmatos, gyöngéd kis virágaim
S a villámverte, drága, ócska fészket -
Ó akkor vérig marja lelkemet
A hatalomnak forró epedése,
Hogy sújthatnék le a gazok fejére !
És sóvárgom az arany tengerét,
Hogy térdrehulljon hitványul előtte
Ez a lelketlen, gyáva söpredék
S körültáncolja vágyón, reszketőn,
Alázatos, otromba hízelgéssel -
S bárgyú képébe vágjam megvetőn . . .
- így lázong titkon elmém és szívem,
Amíg megtölti szánó, bús bocsánat:
. . . Maradjon a gyűlölség gyönyöre
Az embervarangy sokaságnak!

egyetem_1909

 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 248 db bejegyzés
e év: 1914 db bejegyzés
Összes: 28347 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5453
  • e Hét: 19935
  • e Hónap: 158667
  • e Év: 1011210
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.