Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
Dapsi Gizella: Confessio.
  2017-09-14 07:19:24, csütörtök
 
  Dapsi Gizella:

Confessio.


A szívemet nem adom könnyen,
De akinek egyszer odaadtam:
Azzal feles mosolyom, könnyem.

Ahhoz én mindig hű maradtam.
Úgyis, hogyha csalódtam benne,
Akkor is, hogyha hűtlen lenne.

Arról nekem bármit beszélnek:
Hajszálig meg nem tántorítnak
A vádoló, gonosz beszédek.

S az én szemem, ha rossznak látná:
Nem hinnék a magam szemének
És önmagamtól védeném meg.

Egész világ, ha megkövezné,
És tudnám, hogy megérdemelte:
Az én karom csak fölemelné.

Sebet, hogyha ütnének rajta:
Az én kezem ápolná híven.
Bekötözném enyhén, szelíden.

Rászórhatnának minden átkot,
Gúnyját, szennyét a rágalomnak:
Én csak mellette fognék pártot.

Ha vétkes volna, bűnös volna,
Az ég irgalmából kivetve:
Feloldaná szívem szerelme.

És megbékélne, megtisztulna,
Ha lelkem szent oltára mellett
Egyetlenegyszer leborulna
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsi Gizella: Halovány rózsák . . .
  2017-08-20 10:15:42, vasárnap
 
  Dapsi Gizella:

Halovány rózsák . . .


Halovány rózsák mámortalan kolyhe,
Mintha ma bennem szívesen fakadna,
Lángokra kelne.

Szívem ma részeg a boldogság bortul.
Puha rímekbe, zümmögő sorokba
Halkan kicsordul.

Ma csupa hívó remegés az ajkam.
Álmodott csókok vérvevő emléke
Nem ül tort rajtam.

Ma bele tudnám csókolni az éjbe
Én nagy szerelmem eget vívó vágyát
Hogy lánggal égne . . .

Ha megvehetnék minden könnyet, átkot,
A boldogságom kincsén megválthatnám
A nagy világot.

Nem is vagyok ma . . . múlok messze, ködben
S egy ölelés - gyönyörű, véghetetlen -
Marad mögöttem.

A jövendő 1911. február 15.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsi Gizella: Hogyha volnál . . .
  2017-08-18 07:35:31, péntek
 
  Dapsi Gizella:

Hogyha volnál . . .


Volnék a múzsád. Márványtemplomok
Pompás, hatalmas, zengő orgonája.
Egetrázó vágy búgna szilajon
Minden dalába.

Volnék barátod. Hű osztályosa
Százszorszent álmok bús igézetének.
Harangkongásra visszakonduló,
Zsolozsmás ének.

Volnék tüzajkú, csókos szeretőd.
Acéllelkednek titkos aranyérce.
Asszonyéhséges, forró éjszakák
Sápadt lidérce.

Volnék testvéred. Gyöngéd, harmatos.
Fehérviolásálmu, tiszta gyerek.
Imádkoznám, hogy meg ne rontsanak.
Átkos szerelmek.

Volnék anyád is . . . Hűvös, lágy kezű.
Ujjam szívedbe selymesen simulna
És ajkamról az áldás remegőn . .
Csak hullna . . . hullna . . .

A jövendő 1910. február 1.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella/ Nil/: Tiz év után.
  2017-08-08 08:15:33, kedd
 
  Dapsy Gizella/ Nil/:

Tiz év után.


Tíz év után kerültek újra össze.
Zsúron e vagy másutt, ki tudja ?
Más asszonyhoz, más férjhez voltak kötve,
S a régi lángnak minden kínja, üdve
Feltámadt bennük újra . . .

Halkan, merengve szólalt meg a férfi:
Ki hitte volna, hoqy ma lássam ?
Maga most is épp oly bájos . . . a régi!
Varázsának ma sem tudok kitérni,
Érzem a régi lázam . . .

Felel az asszony, pajkosan nevetve:
Én sem tudtam magát feledni !
Sokat mulattam, egyre ünnepelve,
De szomjaztam az első szerelemre . . .
Akar-e még szeretni ?

De ne legyen filiszter, jóbarátom !
Oly rosszul áll a körszakála ! . . .
- És lassan tovatűnt a régi álom :
Egy pajkos, léha, ledér kacagáson
Megkopott a varázsa . . .

Békésmegyei Közlöny 1910. márc 27.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella/ Nil/: Egy asszony.
  2017-08-07 05:33:19, hétfő
 
  Dapsy Gizella/ Nil/:

Egy asszony.


Akárhányszor látom: könnyes a szivem.
Melegen simul kezem a kezébe
S a szemünk szótlan, mélytitkú beszéde
Csókolja egymást lopva, szelíden . . .

Mosolygás ül a szája szögletén,
De szomorúság reszket a szavába.
. . . A szivemig ér a szomorúsága
És mosolyogni elfedtek én.

És hallgatok, mert csöndes sziveket
Egy hangos szóval felzaklatni vétek
S szürkére tompult kis életmeséket
Olvasgatok a homloka megett.

És úgy érzem, hogy a szivemre hull
Minden nagy, rejtet bánat e világon
S az én sugárzó, szép álomvilágom
A lelkének kitárom : otthonul.

Aranybamártott, gyöngyhímes mezőn
Ott ezüstpárás, titkos út visz által . . ,
Remegő ajkán sápatt mosolyával ,
Ő is járhatja búsat, könnyezőn,

Oda nem látnak idegen szemek
Az a világ hét kulcscsal van bezárva.
Oda be nem jut, akinek nincs szárnya,
Mert kapujához ösvény nem vezet , . ,

Neki meleg és puha szárnya van.
. . . Ó, én is hányszor bújtam meg alatta!
Gyászolva, sírva, ujongva, kacagva -
De mindig otthon tudtam ott magam . , .

Opálos fényű szányja selymesen,
Enyhén, szelíden most is betakar még -
Sose imádkozni, áldani akarnék
- És nem tudok a könnytől szólni sem.

Békésmegyei Közlöny 1910.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsi Gizella /Nil/: Indulok hozzád.
  2017-07-30 07:04:20, vasárnap
 
  Dapsi Gizella /Nil/:

Indulok hozzád.


Indulok . . . Halk és remegő a léptem.
(A küszöbön megálltam tétovázva
S a kapuból egy percig visszanéztem.)

Indulok, mint a sápadt hold betegje.
Titkos vonzástól delejes a lábam.
(. . . Hová vezetsz te, ó, hová vezetsz te ?)

Indulok, búsan, sötét felleg módra.
Vihart, pusztulást hordozok magamba,
Szomjazva fényre és napsütés-csókra.

Indulok . . . S bent a szívem rejtekében
Egy ki nem mondott, könnyes kérdés jajdul.
Mi vagy te nékem, ó, mi vagy te nékem ? . . .

A Jövendő 1910.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella/Nil/: Alkonyat.
  2017-07-29 07:31:58, szombat
 
  Dapsy Gizella/Nil/:

Alkonyat.


Ezervirágu vad mandulafám
Japáni lelkű, táncos pelyheit
Ringatva rázza, hinti, szórja rám.

A melegszáju, piros alkonyai
Lilásarany fátyolra vetkezik
És beteriti sápadt arcomat . . .

Felsíró vágyak, álmok, bánatok
Múlnak beléje halkan, könnyesen
S állnak szivemben uj ravatalok.

A Jövendő 1910. ápr. 15.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsi Gizella /Nil/: Ma.
  2017-07-27 08:05:45, csütörtök
 
  Dapsi Gizella /Nil/:

Ma.


Halovány rózsák mámortalan lelke,
Mintha ma bennem színesen fakadna,
Lángokra kelne.

Szivem ma részeg a boldogságbortul.
Puha rímekbe, zümmögő sorokba
Halkan kicsordul.

Ma csupa hivő remegés az ajkam.
Álmodott csókok vérvevő emléke
Nem ül tort rajtam . . .

Ma bele tudnám csókolni az éjbe
Én nagy szerelmem egetvivó vágyát.
Hogy lánggal égne.

Ma megvehetnék minden könnyet, átkot,
Megválthatnám a boldogságom kincsén
A nagy világot . . .

Nem is vagyok ma . . . Múlok messze, ködben
S egy ölelés - gyönyörű, véghetetlen -
Marad mögöttem . . .

A Jövendő 1910.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella: Ma.
  2017-07-06 06:40:43, csütörtök
 
  Dapsy Gizella:

Ma.


Halovány rózsák mámortalan lelke,
Mintha ma bennem színesen fakadna,
Lángokra kelne.

Szívem ma részeg a boldogságbortul.
Puha rímekbe, zümmögő sorokba
Halkan kicsordul.

Ma csupa hívő remegés az ajkam.
Álmodott csókok vérvevő emléke
Nem ül tort rajtam . . .

Ma bele tudnám csókolni az éjbe
Én nagy szerelmem egetvívó vágyát.
Hogy lánggal égne.

Ma megvehetnék minden könnyet, átkot,
Megválthatnám a boldogságom kincsén
A nagy világot . . .

Nem is vagyok ma . . . Múlok messze, ködben
S egy ölelés - gyönyörű, véghetetlen -
Marad mögöttem . . .

A Jövendő 1910.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
Dapsy Gizella /Nil: Mennék . . .
  2016-08-07 08:52:26, vasárnap
 
  Dapsy Gizella /Nil:

Mennék . . .


Úgy mennék, mennék! . . . Érzem: valahol
Egy büszke koldusélet haldokol.
Érzem, hogy tőlem száz mérföldre messze
Utolsót ver egy szív . . . Forró, dalos.
Érzem: bíborszegélyes viharfelhőn
Száll, száll egy lélek. Gőgös és pazar
S az álma fényes, finom, csillagos . . .
Nem tudom, hol van. Sohse volt közöm
Az életéhez. Nem tudom nevét.
A szívverése nékem sohse mondott
Behúnytszemű, halk, mámoros mesét.
A lelke színét én sohase láttam -
De öröktitkú, mély özvegyi gyászban
Én siratom csak, egyedül magam . . .
Az élete valahogy elkerülte
Lánysorsomat és koldúsan maradt.
Dalos, forró szíve sohsem talált rám
S az én szívem csöndes, finom szaván
Útjára nem hullottak sugarak . . .
Hívó vággyal, szerelmesen, rajongva
Nem ostromolta lelkemet a lelke -
S enyém volt mégis! Értem volt, miattam :
Dalai, könnye, bánata, szerelme -
Mind nékem szóltak, mind engem idéztek !

. . . Úgy mennék, mennék! Ott legyek vele.
Mikor utolsót lobban életlángja.
Szegény, szomorú száján megtapadjon
Az ajkam tiszta, lágymosolyú vágya
S halottas színű szemhéján keresztül
Az én szerelmem napja sugarazzon.
Hűlő szívén az én fiatal vérem
Eleven, forró ritmusa remegjen
S a két karomnak bársonyos melegje
- Suhanó, édes, csöpp melódiákra -
Ringassa át az örök ölelésbe,
Mellyel a Végtelenség hívja, várja . . .

Úgy mennék, mennék! Kerget a szívem
Sebes, szomorú vággyal .. . És megállok.
. . . Ha idegenül nézve végig rajtam
És meg nem értené, hogy mit akartam -
. . . Ha nem hívott, ha nem várt engemet
S hiába vittem hozzá lelkemet -
. . . Ha párját megtalálta volna rég
S a szája gúnnyal megvonaglanék:
Porig alázná büszke nagy hitem
S megölne bennem egy egész világot! . . .

- - - De úgy is mennék . . .

egyetem_1909.
 
 
0 komment , kategória:  Dapsy Gizella Nil  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 9 db bejegyzés
e hónap: 213 db bejegyzés
e év: 2474 db bejegyzés
Összes: 28903 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2327
  • e Hét: 31374
  • e Hónap: 111567
  • e Év: 1335772
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.