Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll . . . . ! ! ! Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
Csanády György: Őszi karnevál a Kodrán
  2018-07-30 09:21:40, hétfő
 
  Csanády György:

Őszi karnevál a Kodrán


Mindennap egy-két percnyi fénnyel
Lészen csak kevesebb.
Csak egy-két úgyis elsárgult levéllel.

Mit némultok? Az eltűnt vőlegényről
Még álmodhattok késő Szentmihályig,
Még bálozhattok sirva eleget.

Zendül a zene. Az alkonyi erdőn
Végig futamlik vörösen a szél,
Egymásba kapnak táncos nyári párok.

S a visszaringó csend sodrán utánuk
Lassan havazza végig a völgyet
Ezer, keringő, könnyű falevét.

(Erdély.)


uj_elet_1922. november 15.
 
 
0 komment , kategória:  Csanády György  
Csanády György: Az ormok felé.
  2018-06-23 09:07:32, szombat
 
  Csanády György:

Az ormok felé.


Ereszd a féket. Hulljon, ami hulló.
Ne kisérjenek tovább, akik félnek.
Most már amerre mi rohanunk
Hajolnak a fák, sírnak a sinek
Fogy el az élet.

Tűz, tűz, Péter. Most hajlunk fordulóra
Innéttől kezdve új utakra térünk.
Asszonytalan, virágtalan tát,
Naptalan nappal, éjszaki éjjel
Kacag elébünk.

Ránk nem vár, Péter, állomás a célnál.
Ezer öl mélység állít majd meg minket,
- Szikrázva felbúgunk még egyszer -
S lecsókolják megváltott tündérajkak
Holt szemeinket.

uj_elet_1922. július 2.
 
 
0 komment , kategória:  Csanády György  
Csanády György: Nyugat felé.
  2018-06-20 07:27:56, szerda
 
  Csanády György:

Nyugat felé.


Nem visznek többé gőgös, büszke prímek.
Léptem nyomát
Halk basszusán kiséri mély szekund,
Máglyányi lángja hült parázsra hunyt
Szerelmes rímnek.

Nem visznek többé gőgös, büszke színek,
Vér bíborok.
Lelkemnek fénye mélyült, enyhe mályva,
Lehulltak róla elperzselve, mállva
A drága hímek.

Nem visznek többé gőgös, büszke szárnyak.
Csöndes kis út
Porában lábam földi súlya lép,
S megcsókolom öreg, kolduskezét
Az elmúlásnak.

És ballagok az alkonyat elébe
Szép csendesen,
Vállamon ring egy kék gyermekkoporsó,
Kezemben tísztavízzel töltött korsó
És mondom: jól van, ámen, béke, béke.

uj_elet_1922. szeptember 1.
 
 
0 komment , kategória:  Csanády György  
Csanády György: Barcarolla egy szamosi kompon.
  2018-06-12 07:09:44, kedd
 
  Csanády György:

Barcarolla egy szamosi kompon.


Bókol a nádas.
Üzent az alkony
Térnek a felhőnyájak.
Hűs jő az erdőn,
Köd kél a síkon,
Rebbennek vén esti árnyak.
A csenduszály
Vélem a parttól
Inogva szakad el az árnak,
Zokogva cseng a lánc,
Rendülve döng a híd,
Madonna - többé sohase látlak.

Halkan csobbanó
Vízi-mezők száz
Holt habvirágot hajtnak.
Bennem zuhanva
Most omlanak el,
Madonna amik meghaltak.
Ki voltál te,
Hová futok én.
Mindegy ennek a ravatalnak:
Valaki mindég megy,
Valaki mindég jő,
Utolszor vágok én most a partnak.

Átalsuhanunk
Egy ködhíd alatt,
Madonna - vége, vége
Idegen parton
Idegen nádas
Vár. Nem érünk soha révbe.
Száz csókvirágot
Sodort el holtan
Egyszer a vágyunk ezen a tájon.
Legyen átkozott
Az érkezésem
És átkozott az indulásom.

(Erdély)

uj_elet_1922. december 1.
 
 
0 komment , kategória:  Csanády György  
Csanády György: Alkony.
  2018-04-24 06:51:56, kedd
 
  Csanády György:

Alkony.


Alkony kutyái viszik a napot.
Fény-tollain bibor vér ázik,
Vergődött, vívott, mart, elesett
S dermedt szemében most messzi fagy fázik.

Végig vonszolják lila mezején
Ködös, jövendő-foszlott fáknak
Lépnek lassan, markoló szájjal
Komor, néma, nehéz szelindek árnyak.

Napmadár feje szántja az avart.
Rémekké nő a falka felhő
Viszik odább. Hulló tollától
Véresen lángol itt-ott még az erdő.


uj_elet 1922. máj. 21.
 
 
0 komment , kategória:  Csanády György  
Csanády György: Mikes.
  2018-02-21 08:35:12, szerda
 
  Csanády György:

Mikes.


Gyere diák. A müezzin dél óta
Hatszor kiálta már a mecseten.
És alkonyat jő most a tengeren,
Nem jó ilyenkor napnyugatba nézni.
Gyere diák. Messze megyünk el innen,
Rabságban is kell néha egyett lépni.

Gyere diák. A hűvös könyvesházban
Vár már a toll, s a bontott pergament.
Szelid hóhullás, odabenn a csend,
Bánatunk, álmunk befödő palástja.
Kelt, hogy az ember azt, ami lehűlt
- Gyere diák - fakón s közönnyel lássa.

Írjál diák. Uj sort a kezdet sorra.
Nem tudja senki mit ró fel kezed,
E pár levél, hogy mit jelent neked,
Hogy mindenikkel könnyültebbé válsz,
Írjad diák. Mindegy, hogy nincs kinek
Mindegy, hogy nem jő senkitől sem válasz.

Írjad diák. Rodostó messzi földjén
Anno ezerkilencszázhúsz a dátum.
Ne bámulj! írjad. Örök egy a fátum,
A kétszáz év egy perccé múlt alatta
Csak írd, testvér, most százezren vagyunk
És mindjájunknak Zágon volt az anyja.

Írjad diák. Nem voltunk katonák,
Nem voltunk költők, nem voltunk papok,
Csak székelyek, csak ifjak, szabadok,
S most ez is elmúlt, Erdély s ifjúság,
írjad diák. Rabságban is kell élni,
- S mi vérző sebbel messzi bujdosánk.

Írjad diák. Véreztünk, vesztünk, halltunk,
Víttunk egy átkos, régi nagy csatát.
Vittük a sorsunk tépett zászlaját
Aztán egyszer csak értünk jött a gálya. . .
Írjad diák. Pornak porrá kell lenni
És a halál csak testünk éjszakája.

Írjad diák. Elfoszlott minden álmunk.
Koldussá tettek meddő holnapok
És lassan-lassan minden elhagyott,
Maga is elment Kőszeghy Zsuzsánna.
Írjad diák. Most már csak mi vagyunk
S csak még az Isten tart a két markába'.

Írjad diák. Kereszten sorvad lelkünk.
Hajunk fehérül, roskadoz a lábunk,
De azért mégis törhetetlen várunk,
Mert nem lehet az eszme szörnyű vége:
- Írd! Vérbe mártva tollad tört hegyét -
Szatmári kötés, trianoni béke . . .

Írod? - diák ! Kell, hogy közönnyel lássa
A lélek azt, ami egyszer már lehullt.
Zágon, Háromszék, Erdély, büszke múlt,
Nekünk nem szabad napnyugatra nézni.
Ne sírj diák. Nem látsz már. Mély az este,
Tedd a többihez, - menjünk - Pola téti.

új_élet 1922. április 16.
 
 
0 komment , kategória:  Csanády György  
Csanády György: Akarlak.
  2018-02-04 08:40:25, vasárnap
 
  Csanády György:

Akarlak.


Eredj előre Hétfő, hü cseléd.
Eressz kantárt, a végzés igy akarja,
Utói ne érjen a vágy, a féltés,
Klastromgyújtásra, holnapi nászra
Szűkölő falka.

Jelentsd én Vasárnapasszonyomnak:
Komor tornák hóbortos, hős bolondja
Szűz koszorúját összetéptem
S kengyelbe léptem könnyen, vakmerőn,
Bús - mosolyogva.

Már meg nem térek, már meg nem állok.
Verik az utam lázas érverések,
Csókpatkók csengve el-el hullnak,
Megsántulnak a legbüszkébb vágyak
Míg odaérek.

Siess. Ne kímélj sarkantyút, vasat:
Fusson, rejtőzzék, üldözöm, kívánom,
Nyomomban felvert vadnyöstének
Viruló vére hull kardom élén
S megyek, megyek . . . .
Örökké nyergelt, soha célt nem ért,
Vak paripámon.

Új Élet. 1922. márc. 5.
 
 
0 komment , kategória:  Csanády György  
Csanády György: Én nincsenasszonyom
  2018-01-30 09:07:18, kedd
 
  Csanády György:

Én nincsenasszonyom


Ma várandós lett megint az este.
Széthulló partján állok, állok,
Újra látom idegen, drága tested
Vágyaim közé odavetve
Azon az ágyon.

Minthogyha megint pihegne, élne
Fejed alatt megrokkant párnám,
S takarómon lágyan ölelvén téged
Mintha minden ránc elbékélne
Betelve csókon.

Színed, illatod, formád, beszéded
Minden nőben ma vakon ittam.
Minden fénynél ma fényesebbre gyulladt
A te nagy asszony fényességed
Jövő, tűnőben.

Irattan tintám, életlen vérem
Gyül, gyűl, gyilkos, balladás nászra,
Hideg, halott, nőt nem ringatott ágyam
Kacag gőgösen, vakfehéren
És megvirradok.

Új Élet. 1922. márc. 5.
 
 
0 komment , kategória:  Csanády György  
Csanády György: Elmegy a város.
  2018-01-20 08:46:56, szombat
 
  Csanády György:

Elmegy a város.


Dómok, komor, kondult haranggal,
Roppant ranggal vén palota rendek
Egyre mennek és egyre válnak.
S lesködve vihognak mögöttük
Szalmahéjjas, fehér, butácska házak.

A fény naponta ritkúl eggyel.
Minden reggel kevesebb füstöt hánynak
Hűlő, készülő gyárak, romok.
-S telt csűrök tágas messzijéből
Marakvó cséprudak pere dohog.

A nőkről foszlanak a selymek.
Unt szerelmek színei fakúlnak,
Vágyak hamvadnak, hullnak. S táncra
Friss derekú süldő leánynak
Lebben virágos rokolya-ránca.

Temetők tűnnek. Uri holtak
Vándorolnak el, fölöttük fáradt
Fekete szárnyak raja szálldos.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
S vén kopja fák, kis pléh keresztek
Között faluvá foszlik a város.

uj_élet 1922. febr. 26.
 
 
0 komment , kategória:  Csanády György  
Csanády György: Bajazzó
  2016-11-14 11:14:01, hétfő
 
  Csanády György:

Bajazzó


Ne zaklass. Ne rázz, ne üss, ne küldess,
Fáradt vagyok - nézd - csömörlött, álmos,
Hullasd el békén, hagyd elesni
Farsangba tévedt bús papod
Ó karneváli Magasságos.

El akarom kezed ereszteni.
Lehúznak roppant, bő vérhullások
- Felség! cseréljük egymást vissza,
Nem birok több komédiát,
Engem vár egy vágyatlan árok.

Hagyj el, ahogy a hitem elhagyott,
Ahogy a hívők elhagytak rendre,
Eressz el szép s elég a tréfa,
Üres a színház, fáj a taps
- Gazdám bocsáss el kegyelemre

Magyar falukon, meddő mezőkön,
Nagy temetőkön ne hajszolj átal.
Ne koldultass, ne prédikáltass,
Ne átkoztass, ne téríttess
Megcsúfolt, meztelen szolgáddal.

Magyar faluk mély útja sarában
Tengelyig süllyedt szép színjátszásom.
Még egy-két csók, még egy-két korcsma
S megöl a menekülni vágyás
És a hiába akarásom.

Hiába, Isten, küldj el nem tudom
Kék-arany gúnyám súlyát kibírni.
Mostanság sokszor hullt akácban
Havasi fenyők illatát érzem
S nagyon szeretnék sírni, sírni.

uj_elet 1922. február 26.
 
 
0 komment , kategória:  Csanády György  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 2 db bejegyzés
e év: 2470 db bejegyzés
Összes: 32366 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1170
  • e Hét: 20791
  • e Hónap: 105372
  • e Év: 1783871
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.