Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 35 
Bodor Aladár: Egy kedves hölgynek.
  2017-11-21 07:42:03, kedd
 
  Bodor Aladár:

Egy kedves hölgynek.


Oh hölgy, ki oly igen szerényen monddd,
Hogy hölgyi-hiuság nincs benned - s eképen
Tán hölgy se' vagy, im - kérésedre - Hozzád
Zeng lantom önkényt, - egy kért költeményben.

Hanem mit is daloljak oh hölgy, Rólad ?
Szépségedet tán ? - Ah megkéstem, - persze,
Mert már mutattad: egy hü imádódnak
Zengett már Rólad nyomatott szép verse.

Oh hölgy, ámbár ezúttal nincsen eszmém,
Rólad zengek, s ha kell még, hát még jönek
Terólad versek, jobbak is, ha szendén
Kérsz meg - s oroszlán-körmeim kinőnek.

Oh hölgy, ha majd hires poéta lészek,
- Én nem hiszem, hanem Te csak reméljed -
Hát akkor majd hasábos költemények
Zengnek Rólad s mindenki bámúl - Téged!

Oh hölgy, e versem mind Tehozzád zenge
S ha mégis rossznak, vagy kurtának véled,
Megkérem minden ismerősöm rendre,
Hogy versben valljon hő szerelmet - Néked. -

kolozsvari_lapok_1899. szeptember 24.
 
 
0 komment , kategória:  Bodor Aladár  
Bodor Aladár: Halálharang szól.
  2017-11-17 07:52:12, péntek
 
  Bodor Aladár:

Halálharang szól.


Hol lesz, melyik lesz az a temető,
A mely rám vár, hogy testemet föloldja.
Napos oldal lesz, sós hullám, vagy máglya ?
- Már hajlok felé, ölelem titokba,
Jegyese vagyok, vár rám hűvös ágya.

Melyik lesz a fekete hamufátyol,
Mely szemem tükrét homálylyal befújja,
Mely hamut hint tükrös látásaimra.
- Mint bölcs hálós pók, simogat már ujja,
Fülembe suhog permetezve, ringva.

Hol a felejtő sírás, mely beföd majd,
Mely könnyem és mosolyom továbbadja
A könny s mosoly örök óczeánjáig?
- Már hallom, távol suttog derűs habja,
Tovább sírja-kaczagja milljó másik.

Hol a kapu az égen, egy kis kékség,
Hová álmom vitorlái befutnak,
- Pillám elréved, mint ernyedt vitorla,
Szemembe réved intése egy ujjnak,
Hívni fognak. Uram, készülök útnak.

Kihűlt szemhéjamat lezárni akkor
Egy rosz fillért tegyetek régi módra.
Te csukd le szent látásaim kapuját
Világjamult kispénz, szent tréfát mondva,
így fizessétek meg szememnek
Isten baljától mért örömét, buját.

Vasárnapi Ujság 1912. szeptember 8.
 
 
0 komment , kategória:  Bodor Aladár  
Bodor Aladár: A szűz Eszme előtt.
  2017-11-04 07:23:42, szombat
 
  Bodor Aladár:

A szűz Eszme előtt.


Belebűvölve durva kőtuskóba
Elrejtve alszik
Az én álmom: az élet legszebb szobra.

A legkeményebb, hideg, halott márvány -
De benne piheg
Forró vérzajlás, lágy ívű szivárvány.

Hiv, zeng felém a köbül, kérve, várva,
Hogy én ássam ki,
Szabadítsam szépségét a világra.

Feszül a kőben víg, rohamos élet,
Majd hogy kilendül
A megszülető, kitöltetett lélek.

Lázas tíz ujjam belemar a kőbe,
Hogy tíz körmömmel
Markoljam elő, vájjam ki belőle.

Aztán megcsuklom : maradj ott benn álom
Elrejtve, szűzen
Gyalázat jőne rád a napvilágon.

Kezem, ha benned csak egy foltot ejtett:
El volnánk veszve . . .
Maradj álomnak. Igy még hiszek benned.

Békésmegyei közlöny, 1909. április 11.
 
 
0 komment , kategória:  Bodor Aladár  
Bodor Aladár: Hortobágy
  2017-10-28 08:11:45, szombat
 
  Bodor Aladár:

Hortobágy


Császárról szól a francia fiának,
Ó falát Róma büszkén mutogatja,
A mi gőgünk és csodánk a világnak:
A Hortobágy és ő szent arculatja.

Kirgiz homoktól Tiszáig, Dunáig:
Puszta; sárból ver falat a zsellérje,
Faggyazott ingben telet átpipázik,
S még Zápolyával dohog ma is Bécsre.

Ánglius vendég elébe terelnek
Itt avas csárdát, csikóst, bácsit, kendet,
Ki kuruc ámbár, lám mely jámbor, gyermek,
Csak tűr, s nyugati hívságokat megvet.

Nyugat: rohan lám vesztébe. De nálunk
Még botosispán s várjobbágyság járja,
S hogy kiskirály a földesuraságunk:
Büszkeség s öröm ez a Hortobágyra.

Hát Hortobágy. E ferde, szűk pillákon
Néha délibáb és felfordult tájak
Villóznak ... Ámde elködlik a mákony,
És marad minden, marad Hortobágynak.

Kell még tán az ily kis néznivalócska
Az autón járó messzi nagyvilágnak:
Ekétől szűz föld, Ázsia-szag, s ócska,
Préda cigánynép, míglen; kihalnának.

Széphalom évfolyam 1928.
 
 
0 komment , kategória:  Bodor Aladár  
Bodor Aladár: Új szövetség
  2017-10-25 07:16:22, szerda
 
  Bodor Aladár:

Új szövetség


. . . így szólt Isten: " Elfogadom váltságul
A mult bűnéért a magyar honvédet,
Eltöröm a vesszőt gyermekeiknek,
Emelkedjék föl a lesújtott élet . . .

Vérző magyar, kiterjesztem fölédbe
Védő karomat, míg e csontok érnek,
A Kárpátokig megváltott s megáldott
Hazád lesz itt, - túl rajta nem kísérlek.
A Duklától Rotundáig fehérlő
Csaba útján én őrködöm veled,
S a megbűnhődött múltért és jövőért
A víg esztendőt elhozom neked."

magyar_lelek 1942.

Töredék a költőnek Gyulai Ágost Háborús antológiájában, a világháború
idején megjelent verséből.
 
 
0 komment , kategória:  Bodor Aladár  
Bodor Aladár: Litánia.
  2017-10-23 07:45:08, hétfő
 
  Bodor Aladár:

Litánia.


Fölöttébb sok a köszönnivalóm
Amikért áldanom kell a kezedet,
Melybe apródad mályvaszín redőcskék
Megírták nekem a hűbérlevelet,
Mellyel végzetem megteljesedett.

Te adtál rám szép fekete palástul
Gazdag szövetű pompás bánatot,
Fehér újjal, csontig öltve a varrást,
Csuklyómra fehér keresztet adott
S én ajkkal érintem cipőcsattod.

Sötét szigorú rajongást adtál
Szemfedőfátylúl ajkamnak s szememnek,
Böjttel s ostorral sajtolom a testem.
S te szent gyászt tűztél fölébe szívemnek,
Mint egy szikrázó érdemrendet.

Ezért én a te hűséges lovagod,
Nevedet rejtő pecsétes zár lettem,
Nevedet rejti minden kardcsapásom,
Színedet hordom hitetlen tömegben,
Minden vércsöppöm neveddel ejtem.

Hordozom végiglen a te hűbéred,
Mint ó frigyláda, hittel teljesedve,
Hogy kezed által bűnbocsátást nyerjek,
Alázást tűrve, tisztulást szenvedve,
Amért ördöggel cimboráltam egyre.

S ha majd parázna szemem tükre megtört
S éltem szomorú béklyói lemállnak,
Elküldöm neked a keztyümet: Úrnőm,
íme hív voltam s végig szolgállak,
Most hát bocsáss a megáldó halálnak.

Kultúra 1912.
 
 
0 komment , kategória:  Bodor Aladár  
Bodor Aladár: Véres áldozás
  2017-09-30 06:45:41, szombat
 
  Bodor Aladár:

Véres áldozás


Isten, apáink bűnét sújtoló,
Isten, Ábrahám s Izsák istene,
Ura az ősi, véres áldozatnak,
Kinek az apák gyermekvért megadtak,
Hozzád kiáltnak, akik megtagadtak,
Ó Isten!

íme, mi állunk a te parancsodnak.
Amit kívánsz, mindent elődbe hoznak
Bánatos szemű, vert gyermekeid,
Megáldozunk, ahogy még soha senki,
Tudunk mindennek javát odavetni,
Termés zsengéjét, türetlen lovat,
Imát, virágot, kincset, álmokat,
A legdrágábbakat, fogadd, fogadd!

S ha az embernek maradtál a régi,
Ki kedvvel látja ó kövein égni
A vért, az áldozati ős italt,
Ha csak álmodtuk szelídebb törvényed,
Ha az vagy most is, ki Hórebre lépett
S kilenc tizedig ölette a népet:
Vedd hát íme, szemünk, behunyva adjuk,
Az oltárra habosán ki futtatjuk
Szomjan lesett parancsolatodért,
Az ereket mohó foggal fölrágva,
A koponyák tört edényét kirázva
S a szívekből kigyúrva - vedd: a vért

Vedd szép szerelmes vőlegények vérét.
Vénekből még sajnálható pár csöppet,
S anyák tört szívén ami vér kiröppent,
Mi öngyilkos mátkák szívén kiperdül,
És jut még széttaposott gyermekekbül,
Adjuk bőven, boldogan mosolyogva,
Egyetlen parancsodra.

Vedd, vedd nagy mellveréssel adjuk, adjuk,
Szent, ős patakját trónodig dagasztjuk,
Az égre süssön föl a vér zsarátja,
Reszkessen édes szagja orrcimpánkba,
Hozsánna
Változhatatlan földi törvényednek!

Vedd a vért, Vedd atyai tenyeredbe,
Mérd meg igazság-szolgáltató kedvbe,
Nézd, mily bő, édes, hűséges, pazar,
Nézd milyen gyermeteg, milyen magyar.
Leljen a véráldozat párolgása
- Hozsánna! -
Nálad irgalmas meghallgatásra.

Hozsánna néked mind mind e sok vérrel,
Ki mind eléd hull és megváltást kérlel,
Hogy csak még egyszer adassék bocsánat
A bűnös ősök hétbűnű fiának,
Hogy még ez egyszer maradjon nekünk
Ez ősi föld, hol fájt az életünk,
E megvert föld, felejtett ősi sírok,
Folyóvizek, füvek, szép ősi kínok,
Anyai szók, megszokott ős szokások,
Pár tiszaparti szép bús emberálmok -
Csak még egyszer . . .

Vérző Magyarország 1928.
 
 
0 komment , kategória:  Bodor Aladár  
Bodor Aladár: Erdőszélen . . .
  2017-09-26 07:46:11, kedd
 
  Bodor Aladár:

Erdőszélen . . .


Erdőszélen, szerteszórva
Legelész a tehéncsorda;
Egy-egy tinó keservesen
El-elbődűl s tovább megyen.
Fenn a pásztor a domb-élen
Színehagyott, bő szűrében,
Leszúrt botra támaszkodva
Áll, mint háztetőn a gólya.
Áll, mint szobor, oly mereven
S elmélkedik mélységesen.
Odébb hasal vén kutyája,
Lombán bámul gazdájára,
Néha rámordul mogorván
A légyre, mely űl az orrán.
Vakkant egyet - megszokásból,
Fáradtan a naplopástól;
Ugy gondolkozik magába :
Pihenhet már vén korára.
A tehenek elbolyongnak,
Ki a völgynek, ki a dombnak,
Némelyik az erdőszélre,
A másik a zöld vetésbe . . .
Fenn a pásztor, egymagába',
Látja őket s mégse látja,
Merően a botra bámul
S gondolkozik - a botjárul.

Kolozsvári Egyetemi Lapok. 1899.
 
 
0 komment , kategória:  Bodor Aladár  
Bodor Aladár: Mögéd nézek.
  2017-09-13 05:03:25, szerda
 
  Bodor Aladár:

Mögéd nézek.


Mögéd nézek, nem rád, nem a szemedbe,
Ha csókollak is, akkor is mögéd,
Messzi réved szemem, mintha leskődné,
Távolról intő titok függönyét.

Távol mögédbe réved a várásom,
Várok egy mögéd rejtett valakit,
Egy asszonyt, aki benned van s távolban
Szemed mögött alussza álmait.

Öt várom, hogy fölébredjen, fölkeljen,
S merőn rám nézve induljon felém,
A távolon át úgy jöjjön vezérlő,
Hivó, szívó nézésemmel szemén.

S érkezzék meg az én ölelésembe
A csókom s lelkem közelségeig,
Érkezzék meg épen beléd s töltsön meg
A szívedig, álmodig, könnyedig.

Érkezzék meg, oh várom hivom, gyötröm,
Idézem és delejezem vakon,
Rajtad keresztül csókolok hozzáig,
Rajtad át nézem, mint egy ablakon.

Hivom, vésem belőled mint a szobrász
A márványból egy távol ideált,
Minden csókom tested márványán csengő
Véső csapás, mely feléje kiált.

Idézem.. . oh meg fog-e jönni végül?
Megérkezik-e, hogy az ajakad
Egy távol útról érkezőn, ujjongva
Egy nap az ő csókjával rám is szakad . . .

Idézem . . . Vagy tán úgy is kell meghalnom,
Hogy egy csók között csak halott leszek,
S kereső, váró, végtelenbe járó
Megtört szemem távol mögéd mered . . .

Kultúra 1912. november 25.
 
 
0 komment , kategória:  Bodor Aladár  
Bodor Aladár: Szerelem
  2017-08-02 08:40:34, szerda
 
  Bodor Aladár:

Szerelem


Nem is téged szeretlek;
Sem fátylas kacagásod,
Sem halk, finom sírásod,
Sem bús szemed nem vert meg,
Sem friss csókod nem vett meg.

Sem hideg megtiltásod,
Sem lázadt átadásod,
Sem macskatalpú titkod,
Min körmöd átszúrt itt-ott,
Alám vermet nem ásott,
Nem dajkált s nem vadított.

Nem vagy más lelkem mása ;
S kevés vagy hívságomnak,
Hogy az enyémnek mondnak;
Nem tebeléd van ásva
Kéjek s kínok forrása.

Én vagyok vérző kútja
Kéjnek, kínnak, delejnek,
Mely lelkem végigfutja.
Általam vagy. Ilyennek:
Kéjnek, kínnak, delejnek
Mind, mind én szültelek meg.

Én szültelek szentségnek
S nagyszerű rendbontónak;
Lopott tűzed, lopó nap,
Belőlem hullt rád, s fényed
Megtört prizmámon tört meg
Hétséges színzenének.

Benned magam öleltem
Magam lelkét csókoltam;
Ürügy voltál, hogy lelkem
Szent kétségbe esetten
S kéjjel eggyéforrottan
Gyűlöljön és szeressen.

Mint aki egy vércsöppjét
Újján tűvel kiszúrja,
Gyönyörködik rajt fájjal
S aztán önnön szájával
Magába issza újra.

Kultúra 1912.
 
 
0 komment , kategória:  Bodor Aladár  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 35 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 219 db bejegyzés
e év: 3076 db bejegyzés
Összes: 29505 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3079
  • e Hét: 25368
  • e Hónap: 142202
  • e Év: 1718027
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.