Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
2017.12.31
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Árnyék és Fény
  2017-09-17 10:37:04, vasárnap
 
  Árnyék és Fény

Engedd el!
...mert búcsúzni nehéz...

Minden, amit szeretünk,
Hozzánk tartozik, kell nekünk.
Velünk él az óra a falon,
A kép, amelyet Vele vettél meg,
A törött váza a kis asztalon,
A levélpapír, ami már senkinek se kell.

A szekrényben sorban a ruhák
Még felidézik, hogy voltak jobb napok,
Közöttük ott a nagykabát,
Mit egykor pont Ő - itt hagyott.
Fogason lóg egy sárga sál,
Mi ősszel átfogta a Kedves nyakát.

Könyvek a polcon - félig olvasott,
Por lepi be, így hagyott nyomot.
Néhány nipp - ma már nem divat,
Csipke is van még, más dísz is akad,
Minden apróság, ami megmaradt -
Emlékek hosszú, kényszerű mosolya.

És ezek csak a tárgyak.
Bár mindnek lelke van.
Nem mágia adta lélek,
Csak azé, ki benne van.
Akitől kaptad, keze nyújtotta át,
S máig hallod selymes, dúdoló szavát.

Aztán a lakás, a falak, a csillár,
Együtt vettétek vagy festettétek át,
Az ajtófélfán ott a "mennyit nőtt" jele,
A konyhapulton a kávé hűlt helye...
A szobában a fikuszt mindig Ő mosta le,
Mellette ágyad, melyre rálóg levele.

Ezer szállal megkötöz a múlt.
Ami szép volt, azért a szíved visszahúz,
Ami fájdalmat okozott - bár felejtenéd!
De nem jött még el az elengedés...
Pedig nem áll már semmi más
A Te és az életed közé!

Férfinek teremtettek, így hát tartsd magad!
Soha nem adhatod fel! Ez már feladat!
Tudom, hogy nehéz, de engedd végre el!
A sírba semmi nem száll majd veled!
Lehet, hogy nem lesz majd három szobád,
Lehet, hogy nem a régi kép néz majd le rád.

Remélem, hogy mire az óra körbejár,
Új falon új óra új időt mutat -
Eldobod a régi felfeslett ruhád -
Új festék, új bútor, újabb ágyhuzat,
Minden más lesz, talán kisebb, de szép!
Engedd el a múltat!
Adj - magadnak esélyt!
 
 
0 komment , kategória:  Árnyék és Fény  
Árnyék és Fény
  2017-07-15 07:23:56, szombat
 
  Árnyék és Fény

Egy hang a múltból

A csengetés ugyanolyan volt,
mint máskor, ha bárki hív.
Felvettem, és melegség öntött el,
mert a hang a múltból bírt.
Kapcsolódott hozzá
sok öröm, kevés bánat,
és rengeteg szenvedély.
Felizgatott, felkavart,
mint őszi avart a hideg szél.
Még mindig kedves volt szívemnek,
bár több,
mint húsz év is elmúlt talán,
még mindig hatott a lelkemre,
mint üdítő zápor
forró nyári éjszakán.
Alig tudtam letenni,
s most várom, hogy újra hív...
Van szerelem, mely nem ér véget,
- szakítás, bánat, bármi hír, -
túléli a mindennapjaink.
Zavartan ültem, s nem értettem,
hogy lehet szép ennyi év után?
Majd engedtem, hogy felmelegítse
szívem az elmúlt,
de szikrázó
- vén szerelmi láng.
 
 
0 komment , kategória:  Árnyék és Fény  
Árnyék és Fény
  2017-07-14 07:53:27, péntek
 
  Árnyék és Fény

Királynő vagyok...

Mikor kicsiny gyermek voltam,
Iskolába még nem jártam,
Álmomban királylány voltam,
Trónon ültem, adakoztam.
A sok ember nékem hódolt,
Kezem feléjük tartottam,
Hívtam őket, és biztattam.
Amikor királylány voltam,
Ötévesen, az álmomban.

Nagyobb lettem, köpenyt hordtam,
Iskolában is tanultam,
Olvastam már és számoltam,
És újra, újra azt álmodtam,
Hogy én vagyok, aki kint állok,
Gyermekeket én tanítok,
Tőlem tanul kicsiny és nagy,
Tíz évesen ezt álmodtam.

Aztán kicsit nagyobb lettem,
Huncut szemmel fiút lestem,
Csábítottam, és szerettem,
Tisztán, őszintén beszéltem.
A legszebb, ha kezem fogta,
Az a fiú, az, ő ottan...
Álmomban vele sétáltam,
Talán tizenhárom voltam...

Nőttem, kicsit nagyobb lettem,
Talán tizenhat lehettem,
Színpadon álltam és játszottam,
Álmomban színésznő voltam.
Nekem tapsoltak a népek,
Minden dicsért, fények égtek,
Ott is királynő lehettem.
Álmodtam - de elfeledtem.

Később hírnévről álmodtam,
S hogy amit teszek, jobb lesz holnap.
Valamiért felfedeznek,
Elismernek és szeretnek.
Dicsőségben, fényben élek,
Bejárok ezer vidéket,
Mindig mosolyt adok s kapok,
Soha nem is szomorkodom.

Van, ami valóra válik,
Álmaink egén cikázik,
Utat mutat a jövőbe,
- Isten elfelejtett nyelve.
Van, ami csak álom marad,
Ám te tudod, mégis igaz.
Én is tudom, réges-régen,
Mióta egyszer megéltem,
Királynő vagyok még most is,
Lehet rajtam bármi rongy is.
 
 
0 komment , kategória:  Árnyék és Fény  
Árnyék és Fény
  2017-07-13 07:35:30, csütörtök
 
  Árnyék és Fény

Pókháló vékony alkonyat

Elmúltál már egy-két évvel hatvan,
De még mindig sietsz.
Hová indultál el ifjúságodban,
Amit sosem értél el?
Miért fontos minden más
- én érzem közben bánatod -
Érzem, hogy szeretnél már
Velem lenni, de csak rohansz
Oda, ahol nem én vagyok.

Talán majd eljön az az idő,
Amikor rájössz, hogy mi a fontosabb,
Hogy éltünk fonala
- még ha nem is akarjuk -
Egyszer csak elszakad.
De ha el még nem is szakad,
Elvékonyodik, mint egy cérnaszál
- pödörődik, csomós lesz -
Tűbe fűzni nincs ok már...

Néha állj meg, csak nézz magadra,
Szakíts időt - gondold át!
Hozzám fűződő szerelmed
Lelked mélyéből vigyáz rám.
Cérnáinkat csomózd meg újra!
Újra és újra, ha elszakad,
A csomók mindig fájnak, de az
Idő múlik...
Pókháló vékony alkonyat.
 
 
0 komment , kategória:  Árnyék és Fény  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 12 db bejegyzés
e hónap: 169 db bejegyzés
e év: 2444 db bejegyzés
Összes: 5579 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1105
  • e Hét: 4434
  • e Hónap: 37845
  • e Év: 492754
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.