Regisztráció  Belépés
klementinagidro.blog.xfree.hu
Embernek lenni! Csak embernek lenni, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld-szülte földnek És Isten-lehelte szépnek. Gidró Klementina
1975.11.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
Jeles napok -szép ünnepek
  2016-07-29 00:00:05, péntek
 
  Jeles napok -szép ünnepek

Jeles napok - szép ünnepek

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja

A "Nehézkes Máriának" Erzsébetnél - Keresztelő Szent János édesanyjánál való látogatásának ünnepe.
Régen erre célozva a ház kapujába egy székre pohárba vizet is tettek, hogy Mária azon megpihenhessen és felfrissülhessen.
Ezen a napon kezdődött az aratás.

Július 13. Mérges Margit - Pisis Margit

A népi megfigyelés szerint ez a nap többnyire esős, zivataros. Ilyenkor kezdték meg a szabadban, folyókban, tavakban a fürdést.

Július 20. Illés napja

,,Illés meg Jakab Annát kergeti"

Mindhárom napon esők, viharos szelek várhatók.

Illés napján nem tanácsos a földeken dolgozni, mert a mennykő könnyen belecsaphat az emberbe.

Július 25. Jakab napja

Jakab zománcképe ott van a magyar Szent Koronán is. Péterrel és Jánossal ő is elkísérte Jézust a Táborhegyre. A zarándokok védőszentje, ezért jele a széles karimájú kalap és a kagyló.

Jakab napja időre mutató nap is. A pásztorok a csillagok állásából következtettek a jövő évi időjárásra. A délelőtti időjárás mutatta meg milyen idő várható karácsonyig, a délutáni a karácsony utáni időre utalt. Ha fényes a nap, nagy hideg lesz. Ha esik az eső, meleg lesz. Ha süt a nap, és esik az eső, jó idő lesz.

Július 25. Kristóf napja

A "Tizennégy Segítő Szent" egyike. Jézus neki adja a Föld kulcsát, a Mennyországét Péternek. Azt tartották, hogy aki Kristóf képét meglátja, azon a napon nem hal meg, mert a szent minden bajtól, betegségtől, balesettől megoltalmazza. Nem csoda, hogy Kristóf képe mindenhol ott volt a kaputól a vártoronyig. Kristófot a vándorok, kereskedők, vízen járók és legújabban az autósok védőszentjének tartják.

Július 26. Anna napja

Szent Anna Jézus öreganyja, a keresztény nagycsalád, a gyermekáldás, a magtalan asszonyok pártfogója. A családért vállalt szolgálat példája. A hét napjai közül a kedd évszázadokon át Szent Anna tiszteletét szolgálta. A várandós asszonyok kedden böjtöt tartottak, a magtalanok segítségért hozzá fohászkodtak. Parasztházak mestergerendáira felvésték: "Jézus, Mária Szent Anna, Légy e ház oltalma."

Termésjósló nap is, mert ha esik, jó lesz a kukoricatermés.

Kiss-Iván Anna

 
 
0 komment , kategória:   Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Ma ünnepli 70.születésnapját Sylvester Stallone amerikai szí
  2016-07-06 11:07:34, szerda
 
 

Ma ünnepli 70.születésnapját Sylvester Stallone amerikai színész, forgatókönyv-író.

Leginkább akciófilm-szerepeiről híres, az általa játszott két leghíresebb karakter a boxoló Rocky Balboa és a katona John Rambo.

Isten éltesse sokáig!
 
 
0 komment , kategória:   Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Július – Szent Jakab hava, Nyárhó, Áldás hava - Jeles
  2016-07-01 22:21:51, péntek
 
 

Július - Szent Jakab hava, Nyárhó, Áldás hava - Jeles napok, népszokások

Igaz, hogy a július a nyár legmelegebb hónapja, de ilyenkor is lehet szélsőséges az időjárás. A tikkasztó forróságot megszakíthatják az égiháborúval ránk törő heves záporok, esetleg jégesők.
A gazdaemberek a nyár legnagyobb munkájára a gabona betakarítására figyeltek.
Úgy gondolták, szép idő várható, ha reggel és este a füst egyenesen magasra szállt, ha napnyugtakor tiszta volt az ég, és a csalogányok szorgalmasan énekeltek. Ha viszont a kakasok napnyugta után kukorékoltak, vagy ha a varjak, a gyöngytyúkok és a pávák sokat kiáltoztak, akkor rossz időre számítottak.
A kenyérgabona betakarításának sikerességét különböző vallásos szertartásokkal, szokásokkal igyekeztek biztosítani. A legtöbb helyen az aratást kalapemeléssel, imádsággal, fohászkodással kezdték. A templomkertben összegyűjtötték az aratáshoz használt eszközöket, melyeket a pap megszentelt. A munkát végzők a búzatábla szélén letérdeltek, keresztet vetettek.

Vadas Ernő fotója 1937.
 
 
0 komment , kategória:   Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Ma van a magyar egészségügy napja,
  2016-07-01 10:15:37, péntek
 
  "Valahol az orvosi hivatás a varázslóéhoz hasonlatos, legalábbis a társadalom szemében. Nagyon fontos az, hogy az orvos kulturálisan nyitott és felkészült is legyen, hiszen nagyon nagy a felelőssége. Vezetni kell a beteget és hitet adni neki, ugyanakkor pedig nem félrevezetni." (y) (y)

Matolcsy András

Ma van a magyar egészségügy napja, Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője, az "anyák megmentője" születésének emlékére.

 
 
0 komment , kategória:   Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
A népi hagyomány szerint június 29-e Péter, Pál napja az ara
  2016-06-29 21:52:20, szerda
 
 


A népi hagyomány szerint június 29-e Péter, Pál napja az aratás kezdete.

Aratás

Mi az oka, hogy most a dolgos Céresnek
Munkásokat széjjel zsibongva keresnek?
Mi az oka, hogy a mezőn köröskörűl
A Céres bérese kaszákat köszörűl?
Köszöntvén tudnillik a megőszűlt nyarat,
Sárga kalászi közt reménységgel arat.
Áldja nevét százszor a jó Teremtőnek,
Hogy földjébe arany szinű fejek nőnek.
De addig is, míg tart szíve áldozatja,
A búza-markokat sűrűen forgatja,
Az öreg Céresnek két feltűrött karja
A markokat szoros kévékbe takarja,
És ámbár tüzei a kékellő égnek
Kettős forrósággal feje felett égnek,
S barázdás homlokát az izzadság árja
Legörgő cseppjével sorjába eljárja,
Víg aratóit (mert ő azoknak atyja)
Tréfás szavaival szűntelen biztatja.
Ekkor, hogy a piros, várt napenyészetnek
Altató zefiri feléje sietnek,
Ő is most már lassúlt, de hajdan vitézi
Lépésit a hazamenésre intézi.

Csokonai Vitéz Mihály
 
 
0 komment , kategória:   Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Jeles napok júniusban:
  2016-06-27 13:47:51, hétfő
 
 


Jeles napok júniusban:

Úrnapja (június 06.)
Medárd napja (június 08.)
Jézus Szent szíve (június 11.)
Szent Vitus (június 15.)
Alajos és Szent Iván (június 21.)
Péter-Pál napja (június 29.)

Úrnapja

Krisztus teste, az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második hét csütörtökje. Kötelező ünneppé IV. Orbán pápa tette 1246-ban. Az ünnep és a körmenet elterjedésével szokássá vált az oltáriszentség körülhordozása, aminek a népi hitvilág a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző erőt tulajdonított. Megünneplésére hazánkban 1292-ből és 1299-ból vannak adatok.
A XII-XIV. század között keletkezett az a szokás, hogy amerre a körmenet haladt, négy oltárt állítottak fel. Az oltárok fölé sátrakat emeltek. Ezeket a sátrakat nálunk gallyakkal díszítették, a földre pedig virágokat, kakukkfüvet hintettek. A néphit a zöld ágakhoz és az elhintett füvekhez különféle hiedelmeket fűzött. Mihálygergén a kunyhóból hazavitt gallyakat a ház négy sarkába tűzték, hogy ne érje villámcsapás. Baranyában az istálló fölé dugták, hogy az állatokon Isten áldása legyen. Székelyföldön az úrnapi virágot a hernyók ellen tették a káposzta közé. Sióagárdon a beteg gyermek fürdőjébe tettek az úrnapjakor hazavitt virágokból. Máshol a virágokat a lábfájás elleni fürdőbe tették és fájós fogat füstöltek vele.

Medárd napja

A népi tapasztalatok szerint a június sok veszélyt rejteget. Még a városlakók is félelemmel kémlelik június 8-án az eget, mert "ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik"- mondja a népi meteorológia. A Medárd-napi jövendölés így persze nem igaz, de térségünk egyik igen fontos éghajlati jelenségére hívja fel a figyelmet: a mérésekből kitűnik, hogy nálunk a június az év egyik legcsapadékosabb hónapja. A nyugati szél gyakorisága ebben az időszakban jelentősen megnő, és a vele érkező hűvösebb és nedvesebb légtömegek kedvező feltételeket teremtenek a csapadékképződésre, heves záporok-zivatarok kialakulására. Ez a folyamat gyakran már május második felében elkezdődik, és rövidebb megszakításokkal júniusban folytatódik. Tetőpontját általában június első felében éri el, majd júliusra egészen legyengül, befejeződik. Ezt a jelenséget - amely Európa nagy részére kiterjed - a neves természettudós, Cholnoki Jenő professzor mutatta ki, és indiai tapasztalatai alapján "európai nyári monszunjelenség"-nek nevezte el.
Ezt a nagymérvű időjárási jelenséget vette észre az egyszerű földművelő ember, és örökítette meg a Medárd-napi jövendöléssel. A június 8-ához pedig nem szabad ragaszkodnunk, mivel az esősebb időszak rendszerint már korábban megindul. Valószínű, hogy a jövendőmondó azt akarta kifejezni, hogy ha e napon is esik, akkor hosszú tartamú esőzés várható. Természetesen a 40 nap sem lehet irányadó, hiszen térségünkben még soha nem fordult elő 40 napi tartó eső. A bibliai özönvíz 40 napja feltehetőleg nagy hatással lehetett a szabály kialakulására.

Jézus Szent szíve

Az Úrnap nyolcadát követő péntek, az egyházi év utolsó változó ünnepe. A Szent Szív a vallásos lélek számára Jézusnak az emberért való önfeláldozó, megváltó szeretetét állítja oda követelményül.
A kultuszt Alacocque Szent Margit látomásai szentesítették: a megjelenő Jézus különösen az emberi hálátlanságot fájlalta, és a Szív tisztelőinek az engesztelést, a hónap első péntekjén való gyónást, áldozást kötötte lelkükre. Margit mindjárt a Szent Szív különös oltalmába ajánlotta magát. Ezt a felajánlást később egészen napjainkig jámbor egyének és közösségek, városok és nemzetek követik. Maga XI. Pius az Egyházat is a Szív oltalmába ajánlotta.

Szent Vitus

A népi kalendárium jeles napként tartotta számon - 15-én - Szent Vitus ókeresztény vértanú babonás hiedelmekkel átszőtt ünnepét. Nyárkezdő napnak tartották sokfelé, merthogy a pásztorok tapasztalása alapján általában ilyenkor fordul meg az időjárás. A göcseji nép szerint Vid napján jönnek ki a rákok a folyó partjára, jelezvén a várva-várt időváltozást. A napfényt árasztó Vitus jó és bő termést, esője, hidege hetekig tartó hűvös borongást és silányabb gabonahozamot mutat.

Alajos és Szent Iván
Alajos napján ránk köszönt a csillagászati nyár. A nyári napfordulat - amint az közismert - egyben a Nap visszaútját is jelzi, és a hónap végéig 3 perccel csökken a nappalok hossza.
Előestéjén sokfelé ágat tűztek a tyúkólakra a rontás és a boszorkányok ellen. A Szent Iván éjjelén szedett gyógyfüveknek különleges hatást tulajdonítottak. Hajnalán az öregasszonyok meztelenül járták körül a földjüket, és harmatot szedtek.
Ezen a napon került sor a híres tűzgyújtásra is. A faluvégen, erdőszélen rakott tüzet háromszor kellett átugrani, hogy Szent Iván - vagy Szent János - közbenjárásával a Szentháromságnál kegyelmet nyerjenek. Ám leginkább a "párosítók", a közös átugrás, az összeéneklés színhelye volt az Iván-napi tűz. A palóc lányok a tűzgyújtás után a legényekkel a kenderföldre mentek, ahol egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a kender feláll, az egy éven belül férjhez megy. A tűzgyújtás alkalmával a tűzbe vetett gyümölcsnek, főként a Szent Iván-i almának gyógyító erőt tulajdonítottak. Egyes helyeken, hogy a ház le ne égjen, a tűzgyújtáskor viselt koszorút feltűnő helyen a falra akasztották. Úgy tartották, hogy a Szent Iván-napi tűz megvéd a jégesőtől, a dögvésztől, a gonosztól és jó termést biztosít.
Szent Iván a korán elhunyt gyermekek védőszentje. A gyermeküket korán elvesztett fiatalasszonyok, a tüzet körülülő gyermekeknek gyümölcsöt osztogattak, míg ők maguk nem ehettek belőle.


Péter-Pál napja
Az első az apostol- fejedelem, a másik a népek apostola volt. Ezen a napon kezdődik az aratás, mivel a néphit úgy tartja, hogy a búza töve "Péterpálkor" megszakad. Szent Péter a halászok védőszentje, hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt. A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást. A lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel ábrázolásain a mennyország kulcsát tartja a kezében.
Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban. Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot, a búzát. Ha ez utóbbi még nem érett meg a betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek, csak hogy képletesen megkezdjék az aratást. Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap volt. Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák a kaszálni tudó részes aratókat és a napszámosokat. A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.
Forrás: http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/


 
 
0 komment , kategória:   Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Szent Iván éj...az év legrövidebb éjszakája
  2016-06-23 21:59:57, csütörtök
 
 

Szent Iván éj...az év legrövidebb éjszakája <3

A hagyomány szerint Szent Iván éjjelén június 23-ról 24-re virradóan tartjuk a nyári napforduló ünnepét, ezt a napot tartjuk az év leghosszabb napjának, így a legrövidebb éjszakának.

A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően - világszerte - örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak.

Varázslatos szép estét és éjszakát Mindenkinek :)
 
 
0 komment , kategória:   Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
APÁK NAPJA VAn!
  2016-06-19 10:20:57, vasárnap
 
 

Köszöntsünk hát minden Édesapát, Nagypapát, és Dédpapát szeretettel!

"Hogyan is kellene apának lenni?
Anyát szépen és hűen szeretni.
Tenyéren hordani a kis családot,
megadva nekik az egész világot.

Biztatni azt, aki már belefáradt,
együtt építeni a homokvárat.
Szépséges terveket, álmokat szőni,
s látni a gyermeket lassan felnőni.
S bármi is történik mellette állni,
s ha eljön a napja nagypapává válni.

Hogyan is kellene apának lenni?
Igazi receptet még nem írt senki.
Egyetlen módon igazol az élet:
az, kiknek apja vagy, mind szeret téged."

(részlet Aranyosi Ervin verséből)
 
 
0 komment , kategória:   Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Június harmadik vasárnapja hivatalosan Apák Napja!
  2016-06-13 16:23:29, hétfő
 
 

Június harmadik vasárnapja hivatalosan Apák Napja! :-)

"Édesapám, ki mindent megtesz értem,
Büszke vagyok rá, míg élem életem,
Angyalka bújt el jólelkű szívébe,
Megőriz minden jót a melegébe`.

Mindig minden körülményben mellettem van,
Ő a legdrágább kincs, amit valaha kaptam,
A rohanó idő múlásával haja megőszül,
Ám a szeretettel teli lelke nem idősül."
Grósz Dávid
 
 
0 komment , kategória:   Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Június 8. Medárd napja
  2016-06-08 13:18:15, szerda
 
 

Június 8. Medárd napja

Közismert időjárásjósló nap: a közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.
Medárd püspök, a szegedi nép ajkán Merdád, Merdádus (&#8224;560) napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek.
A bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött az özönvíz, és akkor is negyven napig esett. Topolyán úgy vélik, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. Medárd napja Magyarországon is jól ismert időjárásjósló nap. Évszázados megfigyeléseken alapul, hogy ha Medárdkor (vagy Medárd környékén) esik az eső, negyven napos (hosszan tartó) esős, hűvösebb, felhős időjárás következik. Ha szép napos idő van ekkor, negyven napos (tartós) aszály várható. Bizonyos vidékeken a szőlő és szilvatermésre is következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, napos az idő, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés. Algyőn régen időjárás-varázslásra használták ezt a napot; ha esőt kívántak a földek, az asszonyok egy kifejlett kakast fürdettek meg, hogy zápor kerekedjen.
Szent Medárd (456 körül - 545. június 8.) nemesi családban született a pikárdiai Salency-ben. Mindössze 33 éves volt, amikor püspökké szentelték.
 
 
0 komment , kategória:   Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 98 db bejegyzés
e év: 1326 db bejegyzés
Összes: 77313 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 8428
  • e Hét: 49633
  • e Hónap: 169798
  • e Év: 2388722
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.