Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Bán Aladár: Szülőkért . . .
  2017-08-21 06:06:11, hétfő
 
  Bán Aladár:

Szülőkért . . .


Miként a madárkát édes anyja szárnya
Megvédi, ha zápor, vihar zúdul rája:
Úgy fedezget minket, betakarva enyhén,
Szüleink jósága éltünk veszedelmén.

Álmatlan éjjelek, gondfelleges napok,
Kisded bölcsőjénél származó sóhajok,
Verejték cseppjei, lepatakzó könnyek
Tövises rózsái mind e szeretetnek.

Ezen a világon, ahol annyi rossz van,
Ez az egy örökkön tiszta, megromlatlan,
Miben az önzésnek nincsen része semmi,
S nem lehet ezüstön, sem aranyon venni.

Óh, édes Istenem, mit adhatok nékik,
Akik fölneveltek s életemet védik,
Mit adjak egyebet ajkamon sóhajánál,
Mellyel lelkem a te trónusod elé száll.

Repüljön fohászom, könyörgésem eléd:
Óh, tárd ki jóságod harmatozó egét,
Hintsd be életüknek ösvényét virággal,
Koronázd meg őket örök napsugárral!
 
 
0 komment , kategória:  Bán Aladár  
Bán Aladár: Az első imádság
  2017-08-15 07:07:17, kedd
 
  Bán Aladár:

Az első imádság


Nem feledjük sohasem el
Azt az édes imádságot,
Melyet otthon kiskorunkba'
Vánkosunkra leborulva
Édes anyánk ajka súgott.

Messze vihet sorsunk onnan,
Bejárhatunk tenger-földet,
De azt a szót, legyünk bárhol,
Ki nem törli semmi távol
A lelkünkből soha többet.

Visszasír az oda mindig,
Hol először szólt fohásza:
Oda a lágy fészek felé,
Édes anyánk szíve fölé
A csöndes ház udvarába.

Meg-megcsendül a szívünkben
Első imánk tiszta hangja,
Mint annak, ki messze mégyen,
Sokáig ott zeng a fülében
Falujának kis harangja . . .
 
 
0 komment , kategória:  Bán Aladár  
Bán Aladár: Otthon.
  2016-08-09 06:49:39, kedd
 
  Bán Aladár:

Otthon.


Ez idegen, nagy világból
Oda visz a lelkem távol,
Hol zöldelő halmok tövén
Nádtetős ház borult fölém.
Oda szállok ti hozzátok,
Árnyékos fák, vad virágok,
Felejteni bús sorsomat,
Tengernyi sok bánatomat . . .

Itt vagyok a nyájas házba',
Hol jó anyám sírdogálva
írja nekem a levelet, -
Rája mennyi könnye pereg !
Csöndes a ház, mint a sírbolt;
Hej, azelőtt be máskép volt;
Telistele boldogsággal,
Verőfénynyel, napsugárral. . ,

Most éldegél elhagyottan
Vigasztalan, bús napokban,
Elpusztult a háza tája,
Szemefénye, boldogsága.
Beteges is, kedve oda;
Nem tér meg már többé soha
Szíve édes könnyűsége,
Árvák hite, reménysége.

Beh szeretnék itt maradni
Gyógyítgatni, vigasztalni,
Leborulni kebelére,
Fölnevelő lágy kezére,
S ezer csókkal halmozni el,
Megáztatni könnyeimmel
A kezet, mely éltem védte . . ,
Áldja meg az Isten érte !

Vasárnapi Ujság 1897.
 
 
0 komment , kategória:  Bán Aladár  
Bán Aladár: Pohár között.
  2016-05-28 07:25:51, szombat
 
  Bán Aladár:

Pohár között.

Én is tudnék vig czimbora lenni,
Bánatomat borban eltemetni,
S ha megárad lelkem szilaj kedve,
Kurjongatni tánczra kerekedve.

Én is tudnék vigadni, örülni,
Rózsaszinű mámorba merülni,
Ha nem lenne lelkemen a bánat,
Mely tigy kínoz, gyötör te utánad.

Czimbalom meg hegedű nótája
Nem hoz derűt lelkem bánatára,
Csak a te bús, halvány arczod látom
Mindenütt e széles nagy világon.

Mulatozó czimborák zajába'
Leborulok az asztal sarkára
S átsírni a vig muzsika-hangon
A te fájó zokogásod hallom . . .

Vasárnapi Ujság 1895.
 
 
0 komment , kategória:  Bán Aladár  
Bán Aladár: Hiába mondod
  2015-02-11 07:18:23, szerda
 
  Bán Aladár:

Hiába mondod


Hiába mondod, hogy hiszel, ha nincs
Szivedbe' szeretet!
A hol fagyasztó téli éj lebeg,
Ott Isten nem lehet.
Hisz ő maga a fény, a napsugár,
A tavasz és a nyár;
Hogy lenne ő ott, hol a hervadás
Hideg fuvalma jár?

S hiába mondod, hogy szeretsz, ha nincs
Szivedbe' szánalom
Azok iránt, kiket az árvaság
Osztatlan súlya nyom;
Kiket nem fűz lelkedhez semmi más,
Csak bús tekintetük,
Kik elhagyottak, testvértelenek
És árvák mindenütt!

Mert azt szeretni, a ki szült, nevelt
S érted tűrt, bánkódott,
Ki kétségedben lelke fényivel
Gyújtott zsarátnokot,
Vagy azt, kit egy tő sarjadékaként
Egy sors sújt s áld veled:
Szeretni azt, a ki téged szeret,
Ez még nem szeretet!

Ha szereted, kinek te senki vagy,
Kit más sors, föld nevelt,
Ha szereted mindazt, ki rászorul,
Hogy gyógyítsd, fölemeld,
Még azt is, ki tán bűnhomályba' jár
S hozzád kemény, hideg -
Ha így szeretsz, csak akkor mondhatod:
Szeretek és hiszek !...

1906
 
 
0 komment , kategória:  Bán Aladár  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 9 db bejegyzés
e hónap: 213 db bejegyzés
e év: 2474 db bejegyzés
Összes: 28903 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2327
  • e Hét: 31374
  • e Hónap: 111567
  • e Év: 1335772
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.