Regisztráció  Belépés
klementinagidro.blog.xfree.hu
Embernek lenni! Csak embernek lenni, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld-szülte földnek És Isten-lehelte szépnek. Gidró Klementina
1975.11.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
Harcos Katalin: Egyre feléd...
  2016-06-11 23:34:06, szombat
 
 

Harcos Katalin:

Egyre feléd...


Fordul a föld. Lásd, múlik a nap,
az idő függönye tovalendül.
Míg beoson a rőt alkonyat
csak csend muzsikál és vágy dala pendül.

Nyugtalan lábam jaj, hova fut
míg lassan az este kékbe takar?
Hozzád, feléd visz most minden út.
Testem és lelkem csak téged akar.

Forró ajkamon csók tüze ég.
Mellemben érted feszül az élet.
Közelebb jutok egyre feléd
sietek, míg végre hozzád érek.
 
 
0 komment , kategória:   Harcos Katalin versei   
Harcos Katalin Ima az elesettért!
  2016-04-04 10:43:04, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:   Harcos Katalin versei   
Úgy éltem eddig, mint fényben az árnyék.
  2016-03-17 15:02:30, csütörtök
 
 

Harcos Katalin:

Örökké tiéd...


Úgy éltem eddig, mint fényben az árnyék.
Bezárkóztam magányom sűrűjébe.
Úgy, mintha ezután sose vágynék
ki a nyüzsgő életbe, fel a fénybe.

Aztán egy fénysugár belém hatolt:
rám találtál, s én magamra leltem.
Újult lélekkel, mint aki sose'volt
magányos, most élek, lásd, önfeledten.

Figyelmed lámpásként fényt hozott,
éjembe szavad reményt és életet...
S míg lelkemben nemrég még csend honolt,
ma szertelen ontanám rád kincsemet.

Kiáltanám a világba titkomat:
szívem a szívedbe társra lelt!
Idő nem bírhat le, sem fájó gondolat,
hisz szerelmem örök, s a sorsunk, ím betelt!


 
 
0 komment , kategória:   Harcos Katalin versei   
Harcos Katalin : Mondd kedvesem...
  2016-03-15 16:47:12, kedd
 
 

Harcos Katalin :

Mondd kedvesem...


Mondd, Kedvesem, hogy szépnek látsz!
Kiáltsd százszor, mondd ezerszer,
vagy súgd fülembe, hogy rám vágysz...
súgd, legalább most az egyszer!

Mondd, hogy lelked szavamtól ébred,
verseim benned visszhangot vetnek,
s hogy, szerelmem hű vendéged
mélységes mélyén szívednek...

Mondd még, mert könny áztatja arcomat,
mondd Kedvesem, mondd, hogy szeretsz!
Mondd még, hogy halljam hangodat!

Mondd még, hogy szívem betöltse szavad,
mondd Kedvesem, mondd, hogy szeretsz!
Mondd még, amíg szavad marad.
 
 
0 komment , kategória:   Harcos Katalin versei   
Uram,segíts!
  2016-03-07 19:59:05, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:   Harcos Katalin versei   
Mondd, Kedvesem, hogy szépnek látsz!
  2016-01-24 21:30:48, vasárnap
 
 

Mondd, Kedvesem, hogy szépnek látsz!
Kiáltsd százszor, mondd ezerszer,
vagy súgd fülembe, hogy rám vágysz...
súgd, legalább most az egyszer!

Mondd, hogy lelked szavamtól ébred,
verseim benned visszhangot vetnek,
s hogy, szerelmem hű vendéged
mélységes mélyén szívednek...

Mondd még, mert könny áztatja arcomat,
mondd Kedvesem, mondd, hogy szeretsz!
Mondd még, hogy halljam hangodat!

Mondd még, hogy szívem betöltse szavad,
mondd Kedvesem, mondd, hogy szeretsz!
Mondd még, amíg szavad marad.

Harcos Katalin


 
 
0 komment , kategória:   Harcos Katalin versei   
Álmodj velem
  2016-01-23 22:29:31, szombat
 
  Álom kell? Hát legyen! Álmodom.
Talán ott alszom majd a válladon,
s amíg a pillám mögött álmom pereg
lemosolyognak ránk a kék hegyek.

S mert álmom tiéd, hát veled vagyok.
Szememben újra boldog fény ragyog,
ölelsz, s a két karom visszaölel,
és - lásd! - a csókokat sem hagyjuk el.

Most állj! - mondom - itt tovább nem megyek.
Elég lesz csupán, hogy veled legyek,
és kedvem derül, szívem kitárom.
Légy a kedvesem és boldogságom!

Tudod mit, Kedves? Most álmodj velem!
Ragadjon magával a szerelem,
vad szenvedélyem ismerd meg kicsit,
s tartsd meg magadnak, hogyha boldogít!

Harcos Katalin

 
 
0 komment , kategória:   Harcos Katalin versei   
Mint aki hazatért…
  2016-01-23 22:29:02, szombat
 
  Vendéged voltam tegnap éjjel.
Úgy fogadtál, mint aki hazatért.
Amint beléptem az esti széllel
hajam borzas volt, a szívem remélt

Karodba zártál, s hajamba fúrtad
arcod, úgy suttogtad: ,,Isten hozott!"
Én boldogan feledtem a múltat,
amikor rám senki nem áhított.

Kabátom letéve kék ruhámban
csinosnak, nőnek éreztem magam.
Kecses cipőmben szép volt a lábam,
s éreztem: tekinteted végig suhan,

pásztázza arcom, alakom, s bokám
és kedvtelve, jólesőn nézeget.
Úgy tűnt, nem csak te vagy a csodám,
de én is egy csoda vagyok neked.

Magadhoz vontál, és oly gyöngéden
kezdtél el ruhámból kibontani,
hogy a ránk boruló téli éjben
csak sóhajod lehetett hallani

Kibukkant a vállam, s te csókoltad
máris, öleltél, ahogyan senki még,
derekamat szorosan karoltad,
míg fölénk borult a csillagos ég.

Öleltél tüzesen, szenvedéllyel,
amíg vágyón boldoggá tettelek.
Megtöltötted az éjt új mesékkel,
s én őszinte szívvel szerettelek.

Vendéged voltam tegnap éjjel,
s úgy fogadtál, mint aki hazatért.
Soha semmi mással ez nem ér fel.
Bármit odaadnék az álomért!

Harcos Katalin


 
 
0 komment , kategória:   Harcos Katalin versei   
Sorsom immár sorsodhoz....
  2016-01-23 22:28:36, szombat
 
  Sorsom immár sorsodhoz kötődik.
Látod? Már létem léted része lett.
Mosolyom napfényként beléd szövődik,
s te ragyogsz rám a csillagok felett.

Szavad zenéje incselkedik velem,
s csengő kacagásom kísért, ha alszol.
Öledben hálok minden éjjelen,
mert akkor is vágylak, ha haragszol.

Lelked derűje a fénylő napom,
s szívem békéje az éjed csendje.
Öleljen lágyan szerelmes dalom,
hogy életed sebeit befedje!

Sorsom keresztezte az utadat,
lényed beivódott az életembe.
Hiába keresel ebből kiutat
mindig találkozunk a végtelenbe.

Harcos Katalin

 
 
0 komment , kategória:   Harcos Katalin versei   
Harcos Katalin: Holdudvar
  2016-01-23 22:28:08, szombat
 
  Harcos Katalin:Holdudvar

Lassan az esti homály belep.
Vágtázó fellegeket hajszol a szél,
Holdfény űz csalfa játékot veled,
s csodát varázsol körénk a tél.
Aranyló fénykaréj öleli
ragyogó fényű jégudvarát,
s míg a felhő a csillagot elfedi,
a telihold nevetve néz rajta át.
Csodámtól ámulva, gyönyörködve állok.
Úgy szeretném veled ezt megosztani,
de közénk feszülnek végtelen határok,
és csak versben tudom elmondani.
Ha hozzád bújva lesném az eget
hallgatva, amint nekem magyarázod,
dupla öröm lenne, kettős élvezet,
hogy tanítasz, miközben velem látod.
De ím, magamban állok az ég alatt.
Csak sóhajom oson megint feléd...
A Hold csúfondárosan rám nevet,
majd álomra hajtja ezüst fejét.




 
 
0 komment , kategória:   Harcos Katalin versei   
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 1424 db bejegyzés
Összes: 77411 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1442
  • e Hét: 9779
  • e Hónap: 136759
  • e Év: 2882802
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.