Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Ajtay Miklós: Akarom-e . . . ?
  2018-04-24 06:43:25, kedd
 
  Ajtay Miklós:

Akarom-e . . . ?


Akarom-e én a nyugalmat ?
Hulló hópelyhek reggelén
Ha lágy bundájába takargat
Az álomörzö jóremény
Szobakályhán nőtt bizodalmat
Vetítni a rámébredt napba
A hajnal keserű inyén
Kételyt ölni kávézamatba -
E reggelt akarom-e én ?

Félek-e én dermedve-fagyva
Kelni törött alom között,
Testemről félálom-rögöt
Dobni le a vak virradatba
Éhgyomrot váltván akaratra
Füttyszóval szegni a ködöt
Búból sajtolni örömöt
S vért csókból a sápadt ajakra.

Mig biztos kézzel az örök
Kaput tárom széles-szabadra
Mely tőlem hozzátok vezet
Vért - testet, sorsot, életet
Ölelni testvérkarokon.

Akarok-e az Ember utján
Vállalni mindent szabadon
S küldeni csendes szavakon
Méltó választ hivó igédhez:
(Oh, ki felel itt és ki kérdez! ?)

Készen vagyok, ezt akarom.

uj_elet 1922. dec. 20.
 
 
0 komment , kategória:  Ajtay Miklós  
Ajtay Miklós: Felhajtalak. . . .
  2018-01-30 08:44:32, kedd
 
  Ajtay Miklós:

Felhajtalak. . . .


Felhajtalak kereslek cimbora
Kristálykehelyben olvadó rubin!
- Oh kinok perce, jöjj és szállj tova,
Emléked mint egy meghitt cimbora
Velem leend uj bánat éjein.

Felhajtalak, te karcsú büszke serleg,
Vágyaknak ürmét kellető edény !
Kit ajkamhoz ma gyötrődőn emellek,
Üres leszesz s mint játékszert a gyermek
- Kacér kristály - im elhajitlak én!

uj_elet 1922. ápr. 16.
 
 
0 komment , kategória:  Ajtay Miklós  
Ajtay Miklós: Ki látta őt...?
  2016-08-31 07:07:19, szerda
 
  Ajtay Miklós:

Ki látta őt...?


Ki látta őt, amint hóval födött
Mezők beitták titkos lábnyomát ?
Ki látta őt, amint az esti köd
Kék fátyolán suhanva szálla át ?

Ki látta öt, derengő hajnalok
Nagy utain kit némaság kísér,
Vihar ha zug, napfény ha felragyog,
Ki szállva-száll, kit csüggedés nem ér ?

Ki látta őt, ha koldusok lakát
Halkan betölté s loppal szállt tova ?
Ó-kúriáknak alvó ablakát
Ha megzörrenté, éjek vándora ?

Ki látta őt, ha izzó két szemétől
Nagy éjeken kigyúl a szemhatár,
S holt századoknak rég letűnt ködéből
Apáknak lelke a fiakba száll ?

Ki látta őt, ki ő, ki szárnya röptén
Titkos reménnyel bús szívekbe tört,
Kinek, mely oly soká virraszta, jöttén
Meglebbenté gyászfátyolát a föld ?

Keserv szüretjén, könnyeket ha sajtol
Tüzes szemünkből fojtott gyűlölet-,
Ki vagy Te, oh ki jössz s szívünkbe markol
- Borzongató üdv, - két titán-kezed?

Remény vagy-e, áttörve minden éjen,
Mely felragyog: meghalnunk nem lehet;
A Hit vagy-e, fetrengve száz fekélyen
Üdvért mely Isten trónjához vezet ?

Alvó erőknek ébredése vagy tán,
Mely sarkain megráz világokat?
Új ítélet tündöklő felragyogtán
Első sugár vagy, mely szívünkbe hat ?

Ki vagy ? Ki küldött ? Oh ki látta jöttöd.
Ki tort ülsz minden fájdalmak felett?
Ki alvó lelkek sírkövét ledöntöd,
Ki vagy Te?! Óh ne kérdezzük neved!

Te itt vagy, itt; ébresztőd harsonája
Egek magas kárpitjáig rivall!
Új frigyre lép ma új évezred álma
Egy ébredő nép millióival.


Felolvasták a Petőfi-társaság 1920 május 16-án a M. Tud. Akadémia
kistermében tartott felolvasó-ülésén.

uj_élet 1922.
 
 
0 komment , kategória:  Ajtay Miklós  
Ajtay Miklós: Harangkongás.
  2016-07-31 04:08:26, vasárnap
 
  Ajtay Miklós:

Harangkongás.

Fenn ércharangok kongatnak -
Nyelvök, vádlók dübörgő nyelve.
Keserveit égig emelve.
Tusára hívja az Urat.

Fenn ércharangok konganak.
Lent áldozik a Krisztus kelyhe.
Körötte némán térdepelve
Buzg a szívekben az áhítat.

Boldog kit ér az ég kegyelme :
Dőrén, időtlen harcra kelve
Uram! én nem vagyok fiad.

De összetörten, porbaverve
Szívem örök gigászkeserve
Kongatja a harangokat.

Új élet 1922.
 
 
0 komment , kategória:  Ajtay Miklós  
Ajtay Miklós: Ki vagy te . . . ?
  2016-06-16 05:56:42, csütörtök
 
  Ajtay Miklós:

Ki vagy te . . . ?

Ki vagy Te, hogy így jössz felém,
Mint holdsugár szélén a szemhatárnak?
Égő szemem szomjas mélyébe zárlak
Útvesztő utam bolygó éjjelén.

Ki vagy Te, hogy így jössz felém?
Szálló akkord húrján egy ó-gitárnak.
Bűvösbájos melódiákba árad
A mosolyod s remegve hallom én:.

Ki vagy Te és miért jössz így felém?
Miért nyújtod felém fehér kezed
Lágy szirmait mint ajkát halk remény?

Miért tekint reám így két szemed?
Oh, miért nézem én e két szemet
Mint messze holdfényt éjek-éjeién?

1919.

új_élet 1922.
 
 
0 komment , kategória:  Ajtay Miklós  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 230 db bejegyzés
e év: 1433 db bejegyzés
Összes: 31330 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 7893
  • e Hét: 31951
  • e Hónap: 200638
  • e Év: 1035559
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.